Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-28 / 46. szám
ÁRA 20 CENT Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXVI11. No. 46. Thursday, Nov. 28. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 EGVEIH0 BIZTOPSPGOn ALAPULÓ SZERZŐDÉS JÖTT LETHE AZ USA ÉS SZOUJETUAlÓ KÖZÖTT ADJUNK HÁLÁT Az amerikai nép minden evben november 28.-an ünnepli meg a “Halaadas Napjat.” (Thanksgiving.) Ezen a napon a lakosság többségé rendszerint pulykát talal fel a csalad részere, hűen ahhoz a legendához, hogy amikor a Mayflower utasai partra szállták, vad pulykák csillapítottak az Új Világba erkezók éhségét. Willie Harper, a Chrysler autóv'allalat Jefferson Ave.-i üzemének alkalmazottja elvesztette munkáját, mert a vallalat tulajdonosai elhatároztak, hogy lezárják a vallalat minden üzemet. Willie Harper nincs egyedül. Willie Harper nem kivétel. Csupán a Chrysler vallalat üzemeinek lezárása 80.000 munkást dobott a munkanélküliek soraba. Nap, mint nap, egyik üzem a másik után ezrevel fosztja meg munkásait a munka lehetosegetol. Willie Harper négy eve hazas. Hazat, autót, házberendezest vásárolt, hitelre. Most, hogy munkáját elvesztette, veszély be került a ház, az auto, a lakos berendezés, minden. “Helyzetem zűrzavaros, nem tudom, mitévő legyek, mit csinálják, hova forduljak?” Milliók helyzete azonos Willie Harper helyzetevei. Es meg több millió a szövetségi nyugdíjból elok, a szervezetlen munkanelkuliek, a betegseg es rokkantság miatt munkaképtelenek, a fekete es a portoriköi nép többségé, az ehberert dolgozo mezőgazdasági dolgozok es szolgalati alkalmazásban levők, meg a Willie Harperoknal is kétségbeejtöbb körülmények között tartják meg ez evben a “Halaadas” ünnepet. Az ország egyre melyebb gazdasági valsaga, a Ford kormány könyörtelen magatartasa az ország nélkülöző millióival szemben, a szakszervezeti vezetők többségének hangos beszede es a semmivel egyenlő cselekedete, ki kell, hogy nyissa a dolgozók es kispolgárok többségének szemet, ra kell eszmélniok arra, hogy csupán tomegnyomasra fogad el a demokrata kongresszus a nép érdeket szolgáló javaslatokat es kényszeríti a republikánus elnököt azok alairasara, törvénybe iktatásara. _ 1974. Thanksgiving Napjan — ha elgondolkodunk - talán ráébredünk arra, hogy elérkezett az idÖ egy monopol-ellenes part felállítására. VLADIVOSZTOK, Gerald Ford, az USA elnöke es Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Partja első titkára szerződést irt ala, amely korlátozza a két ország közti tamado atomfegyvereket es szilárdabb alapra helyezi a két ország közti gazdasági, politikai viszonyt. A két államférfi két napos tanácskozást folytatott a Szovjetunió keleti kikötőjének külvárosában, Okeanskaya üdülőhelyen. A tárgyalások fő témaja a fegyverkezési verseny korlátozása volt, de megbeszélték a közép-keleti problémát es az európai biztonság kérdését is. TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SZERZŐDÉS A létrejött szerződés történelmi jelentőségű, mert a tíz evre szoló megállapodás magasabb szintre helyezi és visszavonhatatlanná teszi a különböző társadalmi rendszereken alapuló két leghatalmasabb ország közti viszonyt. A szerződés meghatározza nemcsak az atom robbanófejek és a szárazfóldön, valamint a tengeralattjárókon elhelyezett rakéták, de a nagy horderejű bombázók számát is. A részleteket nem tették közzé, mert Ford elnök eloszor jelentest óhajt tenni a kongresszus képviselőinek. A technikai részleteket a két ország megbízottai a genfi konferencián dolgozzák ki. A két államférfi által kiadott sajtónyilatkozat többek kozott ezeket mondja: “A két államférfi meggyőződése, hogy az USA és a Szovjetunió közti viszony fejlődése megerősíti a világ békéjét, elmélyiti a nemzetközi viszony enyhülését és elősegíti a különböző társadalmi rendszereken alapuló országok közti kölcsönösen előnyös együttműködést; a szerződés mindkét ország — minden ország — népének érdeket szolgaija.” Noha a tárgyalás nagy részét a fegyverkezési verseny korlátozásara fordították, szoba került a közép-keleti helyzet is, melyről a nyilatkozat ezeket mondja: “Mindkét fel tudatában van a közép-keleti helyzet veszélyének. ígérik, hogy minden lehetőt elkövetnek a helyzet békés megoldására, egy igazságos es tartós béke létrehozásara, melynek vissza kell tükröznie az Egyesült Nemzetek Szervezete 338-as határozati javaslatát. Figyelembe kell venni a közép-kelet minden népének, beleértve a paleszti- nai nepnek az erdeket is.” Kissinger, az USA külügyminisztere sajtókonferenciát tartott a szerződés aláírását követően es kijelentette, hogy az egyezmény “áttörést” jelent a két ország közti lefegyverzési törekvésben, mely kihat a két ország közti problémák megoldására. A két államférfi közös nyilatkozata hangsúlyozta a két ország vezetői közti csúcskonferencia fontosságát, jelentőséget és eredményesseget. Ford elnök meghívta Brezsnyev titkárt, hogy látogasson az USA-ba 1975-ben. A pontos idő meghatározására a közeljövőben kerül sor.
