Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-28 / 46. szám
Thursday, Nov. 28. 1974. A Port Authority és Rockefeller ajándéka Nem ujkeletu a vita a New York es New Jersey allamok kikötőit, hidait, repülőtereit intéző Port Authority törteneteben. Gyakran vontak kérdőre a két allam vezetői ennek a nagy jövedelmű hatóságnak a működését. A Port Authority most meg elesebb vita központjába került: Byrne, N.J.-i kormányzó es Allen Sagner közlekedésügyi megbizott kétlik, hogy Dr. William J. Ronan, az Authority jelenlegi elnöke, alkalmas ennek a tisztségnek további betöltésére. Erre a ketelyre az adja az alapot, hogy Dr. Ronan 550.000 dollár ajándékot fogadott el Nelson A. Rockefeller, volt new yorki kormányzótól es egyszerűen kijelentette: a PATH személy- forgalmi vasút 15 mérföldes meghosszabbitási terveit felreteszik. A N.J.-i állami törvényhozó testület novemberben kihallgatást tart a Rockefeller ajándékról. Hogyan fejlődött szinte Önkényes hatalommá a Port Authority? Mar több, mint 100 evvel ezelőtt is sok eles vita volt a két állam között a határok megállapítása es a kikötők hovatartozása körül. 1900-ban mar olyan nagy lett a forgalom a Hudson folyon, hogy újabb problémák merültek fel. New York tengeri kereskedelmi kikötővé fejlődött, mig New Jersey elmaradt. De vasutvallalatok jöttek New Jerseybe, felvásárolták a partvidékeket, ahol nagy vasútállomásokat építettek. Ezután autó- és szeméi y- szallito hajók közlekedését kezdték meg New Yorkba s a new yorki oldalon tartottak fenn kikötőket. A Hudsonon létrejött nagy torlódás problémáinak tanulmanyozásara jött le'tre 1918-ban a New York es New Jersey Harbor Development Commission, amely messze jövőbe néző terveket dolgozott ki. Abban az időben még nem voltak sem hidak, sem alagutak a folyon és a repülés is gyermekkorát elte. Ennek a bizottságnak az ajánlatára jött létre 1921. április 30.-án a Port Authority of New York and New Jersey, az állandó hivatal a két allam közötti forgalom lebonyolítására. f ,, tf f Évente több, mint 164 millió személy veszi igénybe jelenleg az Authority folyamok közti járműveit es utait, három nemzetközi repülőterén évi 42 millió utazó halad keresztül. Ezenkívül még kilenc kikötő, két heliport, négy vonat- es busz-vonal és a Teterboro repülőtér is a hatáskörébe tartozik. Az Authority jelenlegi vagyona 3.8 millió dollárt tesz ki. * ■ Az óriási jövedelmű Port Authority nagy anyagi rezervait hiába próbálták szamtalanszor a sok nehézséggel küszködő new yorki es new jerseyi közutak kisegitesere felhasználni. A Port Authority 1962-ben átvette a csőddel küszködő PATH vasútvonal kezelését cserébe azért, hogy N.J. állam helybenhagyta a vitas rendeltetésű new yorki World Trade Center építését. A két állam kormányzóinak vétójoga van az Authority tervei felett, de ezzel a joggal nagyon ritkán élnek. A Path átvetele után a Port Authority, hatalmas rezervainak biztosítása érdekében, uj szabályt fektetett le kötvényeiben, amely mindaddig mentesíti az Authority-t más deficitben levő vasutak kisegítésétől, amíg a Path deficitje meghaladja a saját rezervajanak 10 százalékát. Ezt a szabályt mindkét allam törvényhatósága megvétózta, de a P.A. alkotmányosan kérdőre vonta a vétót es ezzel kapcsolatban további manőverezések, bírósági viták várhatok a következő hónapokban. Byme kormányzó kijelentette, megvétózza a Kennedy repülőtérhez tervezett vasúti mellékág terveit, hacsak az Authority a Path meghosszabbi- tasanak terveit is újból fel nem éleszti. Visszaemlékezés Fel évszázaddal ezelőtt történt, de emlékszem ra mintha tegnap lett volna. A St. Nicholas épület nagy arenajat több, mint 2.000 férfi, no és fiatal zsúfolásig megtöltötte. Az amerika munkásmozgalom nagyjelentós eseményének szinhelye volt ez. Megszületett az Egyesült Államokban az első munkás napilap, angol nyelven. Ha visszaemlékezünk erre az időre, gondolkodóba eshetünk és elmélkedhetünk afelett, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartózó Öntudatos munkások: finnek, lengyelek, ukránok, magyarok, zsidók,előbb tudtak napilapot létrehozni, mint a bennszülött amerikaiak. Es amikor 1924-ben megszületett az első angolnyelvu munkás napilapba “Daily Worker” mi, magyarok buszken mondhatjuk, hogy a mi segítségünkkel, a mi közreműködésünkkel, a mi nyomdánkban látott napvilágot annak első száma. Eveken at ott nyomtak ezt a lapot az Első utcai nyomdában, amig el nem költözött először a Union Square egy epűletebe, majd 13. utcai otthonába. Ha jól emlékszem, Robert; Minor volt a lap szerkesztője. A lap, természetesen, mint minden munkás lap, kezdettől fogva szinte napról napra élt. Felejthetetlen részemre egy jelenet: eljött a hét vége es fizetést kellett adni a munkásoknak, de nem volt pénz. A “szervezett” nyomdászok sztrájkkal fenyegettek. Robert Minor ingujjat feltűrve, inge felső gombját kinyitva, méregtől a nyakán azerek kidagadva, magyarázta a munkasoknak, hogy egy munkás napilapnál dolgozók nem lephetnek sztrájkba. Végül a nyomdászok többségé észhez tért es elhatározta, hogy folytatja a munkát. A lap, mint napilap jelent meg egeszen a McCarthy terror-uralomig. Egyik válságból a másikba esett, állandóan anyagiakkal küzdött, de megjelent. Most, amikor visszatekintünk e félévszázad küzdelmeire es azok eredményeire: munkanélküli biztosítás, szövetségi nyugdíj, Medicare, Medicaid, a fekete nép egyenjogáért folyo harcok, a munkások szervezkedését elismerő torvény beiktatása, stb., tudjuk, milyen elsőrangú szerepet játszott a Daily World mindezekben. Az amerikai uralkodó osztálynak sikerült az ötvenes években megszűntetni, elnémítani a munkások harcos napilapját, de fennmaradt, mint hetilap es ami jelentős, újra feltámadt, mint napilap immár hat eve, az öntudatos munkások áldozatkész,önfeláldozó munkája gyümölcseként. Ha az amerikai népnek valaha is szükségé volt az elmúlt 200 esztendőben egy harcos napilapra, úgy MOST biztosan. Most, amikor az infláció nyomorba dönti a lakosság egyre nagyobb rétégét; most, amikor a gyárakból, üzemekből, hivatalokból egyre több ezer munkást dobnak “a nélkülözhetők” soraiba; most, amikor az egesz emberiség jelene és jövője attól függ, hogy kepesek vagyunk-e visszavonhatatlanna tenni a különböző társadalmi rendszereken alapuló államok közötti enyhülési folyamatot. Ebben a válságos helyzetben szükségünk van egy olyan lapra, mint á “Daily World”. Legyünk tehat ott valamennyien a Statler-Hilton Szálloda (7th Ave. es 33. utca) nagytermében vasárnap, december 8.-an d.u. 2 orakor es tegyünk fo - gadalmat, hogy továbbra is támogatjuk ezt a nép érdekét szolgáló s^jtó-orgánumot, mert saját érdekünk es az egész emberiség erdeke ezt kivanja. L.I. ,+A.v >.l .•kV'.Oi U’.M tS'jlV . * 2-AMERIKAI MAGYAR SZÓ— What The Port Authority Controls
