Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-24 / 41. szám
Thursday, Oct. 24. 1974. B anyanyelvűnk „Szuper-veszély Nyelvünkben mindig akad jonéhány olyan idegen szó, amelynek túlzott divatozása egész sereg más szavunkat szorítja háttérbe. Napjainkban ilyen a mikro (mikrokiadvány, mikrokivonat stb.), ilyen a mini (minibrikett, minidráma stb.) és ilyen a szuper is. Ez a latin eredetű szó eleinte leginkább a műszaki- tudományos nyelvben volt használatos: szóösszetételek előtagjaként valaminek bizonyos mertek feletti voltát jelöli. Olvashatunk, hallhatunk szuperszonikus (a hang sebességét meghaladó) repülőgépekről, szuperbenzinről (igen magas oktánszámú benzinről) stb. Magyar utóraggal is előfordul: szuperkemény mugyémánt (az eddigi keménységnél nagyobb), szuperoriás csillag (az eddig ismereteknél is nagyobb) stb. E kifejezések és társaik ellen nem is lehet kifogásunk, hiszen többé-kevésbé szabályos képződmények, tömörek, egyszersmind pedig szükségesek is. De nem mindig van igy! A szuperrel kapcsolt szavak tekintélyes része nem fogadható el. A szu- peregeszseges szó semmiképpen sem helyes, hiszen egeszseg fölötti állapotról nem beszélhetünk. A szupemyugdijas is megmarad nyugdíjasnak, legfeljebb a nyugdíj összege a szokásosnál magasabb (de meg igy sem lehet szupemyugdij). A nadrág szabasa sem szupertrapéz. A sportnyelv is hamar népszerűsítette a szupert. A szövetségi kapitány eddig csak felkészülési tervet készített, ezen túl már szupertervet. A labdarugókat szívesen jellemzik igy: szupercsatar (a futballista, bármennyire ismeri is a játék minden csinját-binját, legfeljebb kiváló csatar). A kiemelkedő képességű játékos szupersztár, a két európai kupagyőztes csapat is mar a szuperkupáért játszik, noha ez a serleg is ugyanolyan, mint a többi. A nemreg lezajlott világbajnokságot is szupernak nevezték, vajon a következőnek mi lesz a neve? A szuper — talán a szupermarkettal — lassacskán betört az élet minden területére. Az irodalomkritikákba szuperszamurajokrol, az újsághírekben szu- per-SALT-rol, egy Amerikáról szóló riportban szupergazdagokról es szupergazdagságról olvashatunk. Nem beszelve az argóról, ahol ilyeneket hallhatunk: szuperhülye, szupercsaj, szuperbalhé ^tb. Mindennapi beszédünkben sokszor túlozunk, fokozunk, szükség is van ra. Anyanyelvűnkben rengeteg olyan szó akad (igen, nagy on, szerfölött, jól, messze, magasán stb.), amellyel a fokozást, valaminek nagyobb voltát szemléltethetjük, ráadásul ámyalttá is tehetjük a kifejezést. A szuper csak egy ilyen szó, méghozzá idegen. Folytonos használata mindenkeppen szege'nyiti szókincsünket: tehát káros, ha bármiféle nagyobb mértéket csupán ezzel a szóval fejezünk ki. Stílusunk is egyhangúvá válik igy. Reméljük, elmúlik a “szuper”-veszély, és e “szuper’’-betegségtől hamarosan megszabadul nyelvünk. Mizser Lajos AfWWWWWWWWWWWVWWVWWVWVW TERJESSZE LAPUNKAT? tfWVVflWWWVWWWVWWWWWWWWWWWft óhaza • f/ utolsó vízimolnár Zalaegerszegen jartam, a város nagy ünnepséget es kiállítást rendezett díszpolgára, Zala megye nagy szülötte Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kos- suth-dijas kiváló szobrászunk 90 eves születésnapja tiszteletere. Az ünnepség után Zalaegerszeg érdekességet, a falumúzeumot, a magyar “Skanzent” igyekeztem megnézni. Autóbusz vitt at az erdekes varoson, melynek egyes negyedeiben magas nagyvárosi lakóhazak, modern telepek váltakoznak a regi kisváros házacskáival. A Falumúzeum utcán mar sétáivá mentem. Egy jó darabon nem láttám felírást az utcán, hat félve, hogy eltevedek, pedig mar nem sok idom maradt a gyorsvonat indulásáig, atszoltam a másik oldalon jo'v'ó idősebb embernek. Megkértem, hogy mutassa meg, merre van a falumúzeum. Szívesen odakiserem en kerem, olyan az nekem, mintha otthon lennek. Az en nagyszüleime volt ez az egesz terület, körülbelül 14 hold lehetett. Itt volt a vízimalmuk. Az most is itt van. Persze mar nem őröl. A területet megvette az allam tőlünk és azon rendezte be a falumúzeumot. Az egyetlen epulet a nagyszüleiül vízimalma, ami mindig ott is volt. A többi falusi házat úgy telepítettek ide mindenfelől, hogy itt megmaradjon és láthassak, hogy milyenek voltak Göcsejben a parasztházak. Most mi hárman testverek, a vízimolnár unokái, itt elünk 1 holdon az öregmalomban. Abban lakunk. Kerteszkedunk, egyik testver beviszi a virágot, zöldséget a piacra, aztan van nyugdijunk, hát szépén megvagyunk. — Honnan kapja a nyugdijat? — kérdem. A vasvari gőzmalomban volt 16 évig molnár. — A nagyszülei vízimalmában dolgozott valaha? Hogy dolgoztam-e? Hat itt tanultam! 4 eves koromban kerültem ide a nagyszuleimhez. Amint nagyobbacska lettem, mar dolgoztam es tanultam a molnarsagot. Ebben a vízimalomban dolgoztam, mig meg nem nősültem. Deskan volt egy vízimalom, még most is megvan, oda nosültem. A molnárnc lányát vettem el. Akkor a bátyám jött ide dolgozni a nagyszüleink- hez. Aztan mikor államosítottak Deskán a vízimalmot, akkor mentem Vasvarra a gőzmalomba, hogy letölt- sem a szolgálati idomét a nyugdíjig.- Szóval mindenki molnár volt ebben a családban! Az bizony, mégpedig vízimolnár! Megjárt a malom, amikor hazajó'ttem! Most is megvan minden felszerelése. Be lehetne indítani. Vadregényes kép! A hatalmas lapátos kerek a folyóban áztatja nyugalomra itelt tagjait. Szomo- rufű'zek bólogatnak az idő elmúlásán. Fahíd vezet a bejáráshoz, ahol a hatalmas malomkövek szinte munkára éhesen yárjak a gabonát. Hat bizony csak varjak, mert a fejlődés elrohant mellette. A vízimalom ipari muemlek. Emeletes fa- es téglaépület. Faresze már a XVIII. században épült, ezt később bővítettek. Az emeletes épületet és berendezései az Országos Műemléki Felugyelóseg állíttatta helyre. Elegikus hangulattal állunk a regenyes emlek előtt, én a kincset talalt utas, és a hozza tartózó utolso vízimolnár. — Bajkóne Revesz Zsuzsa — — t—f-;-------m ——■ ■■ Megvalósul az egységes európai víziút-rendszer Összekötik az Atlanti-óceánt és a Fekete-tengert Két nagy vízi erőmű a magyar szakaszon A “Hableánnyal” 1867-ben Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia Budapestről a Dunán, a Lajos-csa - tornán a Majnán, a Rajnán és a Szajnán keresztül a francia fővárosig hajózott a párizsi világkiállításra. A hir akkoriban bejárta a nemzetközi sajtót, kalandos, egyedülálló vállalkozásnak tartották. A napokban Degen Imre államtitkár az európai viziut kialakításáról a DUNA — MAJNA — RAJNA- rendszer építéséről tájékoztatta a szakembereket. Rotterdamtól, Biüináig, 13 országot érintve, teszik lehetővé a nagy hajók közlekedését. A forgalom változó növekedésére jellemző: a Dunán 1970-ben 55 millió, a Rajnán 272 millió tonna áru “utazott!’ Sokan a vizi-k'ózlekedes búcsújáról beszeltek, mondván a hajózás kiment a divatból. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a tömegáruk szállításának nemcsak múltja, hanem minden eddiginél többet igero jövője van. A munkálatok már az 1950-es evekben megindultak, a csatorna például 1959-ben Bambergtől kiindulva elhagyta a Majna völgyét, s megkezdték a második szakasz kivitelezését, amely a Majna es a Duna között teremt kapcsolatot, a regi Lajos csatorna nyomvonalat követve, a nagy ipari körzeteket érintve. A Rajnánál még 100 kilometer hosszú szakaszt kell csatornázni ahhoz, hogy a Dunát elerjek. A teljes program 1981-ig valósul meg. A Duna-menti országok történetében egyedülálló program valóra váltását követően lehetővé válik az Atlanti-ocean es a Fekete-tenger közvetlen kapcsolatának megteremtése. Több nagy vizi-eromú is elkészült, igy egeszen bizonyos, hogy az egy séges európai viziutrendszer során a magyar—csehszlovák szakaszon kétlépcsős ü- zemvizcsatornazas és folyami vízlépcsőrendszer építéséről kell gondoskodni, s szükség lesz egy hasonló létesítményre Adony—Mohács térségében. Schmidt Attila Magyar színházi napok az NDK-ban November 17.-től 27.-ig magyar színházi napokat tartanak az NDK-ban. A mai és a Klasszikus magyar dráma összesen 30 kiválasztott darabját lathatják majd a nézők az NDK Berlin és Drezda város 37 színházában a tíz nap alatt. A színházi napok keretében a Drezdai Állami Operaház előadja Bartók Béla “Kékszakállú herceg vára” cimü dalművet.
