Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-24 / 41. szám
Thursday, Oct. 24. 1974. 'CSODAVÁROS" GONDJAI Az építészek eldorádója A finn építészét elsősorban az általános európai irányvonalat k’oveti. A legkorábbi megmaradt templomok a 13. századból szármáznák, de nagyobb szabású épitótevekenysegról csak a Svédországtól való elszakadás után beszélhetünk. A 19. sz. második feleben az eklekticizmus érvényesült, majd a huszadik század elejen kezdődött a nemzeti romantika korszaka. Ez azonban igen rövid volt, es mar századunk első evtizedeben megjelent az uj, sokkal racionálisabb funkcionalista irányzat. Az utolsó hat évtizedben a finn építőművészét megérdemelten került a legjobbak köze. Helsinkiben építészeti múzeumot létesítettek, de csalódik a külföldi látogató, ha valami csodálatos üvegpalotára gondol, mert a múzeum anyagát — átmenetileg — egy minden külső dísztől mentes villában helyeztek el. Ez a muzeum a kedvenc találkozóhelye az Építészek Szövetsége közel 900 tagjanak, az építészeti tanszék hallgatóinak, es természetesen ez a muzeum vonzza a külföldi látogatók ezreit is. A muzeum “szive” a levéltár, ahol az ország minden — epiteszeti szempontból valamennyire jelentős — epuleterol tervrajzot es fényképeket őriznek. A muzeum dolgozói egy perc alatt keresik ki a helsinki Főpályaudvar “anyagai”. E. Saarinen tiszta, erosvonalu alkotasa: messze túlmutat a nemzeti romantikán. Megtalálni Paimio Tbc-szanatoriumanak tervrajzait (a szanatórium A. Aalto egyik legfigyelemreméltóbb alkotasa.) Az 1933-ban épült gyógyintézet nemzetközi viszonylatban is kiváló es jelentős alkotás. A muzeum anyaga sokszor indul vándorútra, eljutott mar Tunéziába, Ázsiába és Dél-Amerikába is. Nagy sikert aratott az 1957. évi moszkvai kiállítás. A muzeum egyik nagyon keresett részé a 10.000 kötetes szakkönyvtár. A RAVENNAI MOZAIKISKOLA Ezere’ves művészi hagyomány újult fel Ravenná- ban. A közép-itáliai város világhírre tett szert páratlan középkori mozaikjaival. Ravenna a maga fénykorában központja volt a bizánci eredetű mozaik- muveszetnek. Ez a művészet innen áradt szét Európába. Most ismert olasz mesterek irányításával uj mozaikiskola tamadt fel. Hosszú évek tanulmányai árán nemcsak az egykori mesterek műveszi, esztétikai normáit igyekeznek átültetni a mai nemzedékbe, hanem ellestek a több ezer eves mesterség titkait, technikai fortélyait is. Egy ősi palotában rendezték be az uj ravennai Képzőművészeti Akadémiát, amelyen elsősorban mozaikművészeket es restaurátorokat képeznek. Theodora csásiórnö másfél ezer éves portréja A Majna melletti Frankfurt volt az első nyugatnémet varos, amely a második világháború után újjáépült. Vezetői egy időben szívesen nevezték a Wirtschaftswunder, az úgynevezett “gazdasági csoda” miatt Wunderstadtnak, “csodavárosnak.” Ma mar senki nem nevezi igy. Annyira nem, hogy amikor a napokban közvéle- menykutatást rendeztek ezzel a kérdéssel: “Szívesen él (élne) On Frankfurtban?”, a megkérdezettek kilencven (!) százaléka nemmel válaszolt. Dyen aranyra meg nem volt példa a hasonló felmérések történetében. Mindinkább kiderül, hogy a kiábrándulás fő oka a városfejlesztés egyertelmüen üzletcentrikus jellege. Ezért el — az összesen 678 ezer lakosból — 180 ezer külföldi a városban, ezért árasztja el naponta félmillió kocsi az utcákat (noha az engedélyezett parkolóhelyek száma Frankfurt-belvárosában mindössze húszezer), és ezért kell a legforgalmasabb helyeken kétóránke'nt váltani a közlekedési rendőröket: csak igy lehet legalább valamelyest védeni öltét a légszennyezödés-okozta egészségügyi ártalmaktól. Itt van Europa egyik legnagyobb repülőtere, ez is hozzájárul a szüntelen zsúfoltsághoz. Ezer lakosra 116 (!) szállodái ágy jut és miközben a frankfurti opera es színház elemi anyagi gondokkal küzd, a Kaiserstrasse környékén 1200 éjjeli pillangó “működik” engedéllyel és legalább kétezer engedély nélkül. Néhány hete a város 13 ezer diákja nagy tüntetést rendezett “Lakásokat, ne csak ü’zletházakat!” jelszóval és Rudolf Amdt polgármester nemrég kijelentette: ideje lenne megváltoztatni a törvényt, amelynek jegyében a telektulajdonosok azt csinálnak a telkükön, amit akarnak — tekintet nélkül a város szükségleteire. Műszaki Külkereskedelmi vállalat H-1829 BUDAPEST MAGYARORSZÁG TELEX* 22-5054 ^ Különféle építőanyagok Epitöüveg Fémszerkezetek “FÉMMUNKÁS’ Saniteráru “FIM” “ELZETT” záriakat áhí Különféle szerszámok Műszaki tömegcikkek “GRÁNIT” csiszol ókoron gok Háztartási cikkek: öblös és kristályüveg áru “ALUFIX” aluminiumedény, kukta, teflonedény stb. Sport és camping áru: “FEG“ vadászfegyverek és “NIKE” sportl ószer Vizalatti búvárfelszerelés, műanyag áru és egyéb camping cikkek. EXPORT ÉS IMPORT VÁLLALATA AMERIKAI MAGYAR SZÓ — . 7
