Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-10 / 39. szám

A nemzetközi sajtó változatlanul nagy figyelmet szentel azoknak a fejleményeknek, amelyek a kato­nai hatalomatvetel óta ETIÓPIÁBAN vegbemennek. A legfontosabb ezek közül az ideig­lenes katonai kormánynak az a törekvése, hogy konszolidálja a helyzetet és időt nyerjen a feudaliz­mus felszámolását es a demokratikus atalakulasi folyamatot szolgáló intézkedések kidolgozására. A fegyveres erők tisztjeiből alakult ideiglenes ka­tonai adminisztratív bizottság eddigi lépéséi ellen­kezést váltották ki a volt császár környezetéhez tartozó személyekből es azokból, akiknek társadal­mi helyzete miatt nem erdeke a változás. Az ellenállás megnyilvánulásaként kell értékelni mind a szélsőjobboldali elemek áltál felhecceit di­ákok tüntetését, mind a korrupt szakszervezeti ve­u » ff zetok tevekenyseget. Az Etiópiái Munkasszervezetek Szövetségének el­nöke, Bejen Szolomon es főtitkára, Fiszehaszion Tekle, annak ellenére is folytatta az ideiglenes kato­nai kormány elleni lázitást, hogy a legutóbbi na­pokban már nyilvánvalóvá vált: a katonatisztek ké­szek egy polgári tanácsadó testület létrehozására s a vele való együttműködésre. Egyébként erre a polgá­ri tanácsadó testületre var az a feladat, hogy ki­dolgozza az ország uj alkotmányát es javaslatokat tegyen a társadalmi és gazdasági reformokra. Ez a testület határozza majd meg az uj választások rend­jét is. Miután az említett két vezető e tényék ellenere sem hagyta abba tevékenységet, sót sztrájkra buzdí­tott azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a szervezett munkasokat a-katonai kormányzat ellen hangolja: letartóztattak őket. A letartóztatást követő nyilat­kozatában a katonai bizottság hangsúlyozta: e lépes nem a szakszervezetek ellen irányul. A letartózta­tott két személy Haile Szelasszie uralma idejen nem a munkásság erdekeit védelmezte, hanem törvény­telen meggazdagodasra használta fel funkcióját. Ezért a már régebben letartóztatott korrupt kor- manyhivatalnokokkal együtt birósag ele állítják okét. A jelekből Ítélve az ideiglenes katonai kormány­zat következetes marad eredeti szándékához, az or­szág társadalmi es gazdasági életének demokratizá­lásához. A diákok egy részének túlzó követelései a polgári kormány azonnali megalakításáról ugyan­csak nélkülöznek minden reális alapot, s a reakció és a haladas ellenfeleinek malmara hajtják a vizet. • Automunkást jelöl a Kommunista Part SOUTH BEND. Ind. A nyolcadik választási kerület­ben, az állami képviselő tisztségre Simon Boordat jelölte a Kommunista Párt. Boorda 32 esztendőn át, mint automunkas dolgozott. Boorda kepviselojelölt javasolja: a nagyvallalatok megadóztatását, Napközi Otthonok felállítását es támogatását az állami kasszából, a fekete és portori- kói tanítók kiképzéséi, az inflációs arak vissza­szorítását, körzeti klinikák felállítását, ahol a szegény lakosok díjmentes kezelésben részesüljenek. NEW YORK, N.Y. USA egy bankcsoportja és Irán Nemzeti Bankja 200 millió dollár kölcsönt folyó­sított a Grunman vállalatnak, mely ismetelten a csőd szelén állt. Ez a vállalat gyártja a legújabb F-14A jelzesu hadirepülogepeket. AMERIKAI MAGYAR SZÓ • % * Az mar nem újság az Amerikai Magyar Szó olva­sói részére, hogy George Meany, az AFL—CIO or­szágos elnöke a Szovjetunió, a szocializmus halálos ellensege. Errol a magatartásáról tett ismét tanúbizonyságot, amikor a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt elitélte az USA és a Szovjetunió közti viszony enyhülési folyamatát, a “detente ”-ot. Ellenzi a Szovjetuniónak folyósított kölcsönöket, a két ország közti kereskedelem kiszélesiteset, ki- mélyitését. Mas szóval: ismét bebizonyította, hogy nem a munkások, hanem az ipari-katonai komp­lexum erdeket szolgálja. Meany szenátusi bizottság előtti tanúvallomását kővető napon Chiao Kuan-hua, a Kínai Népköztár­saság ENSZ-nagykovete, a szervezet közgyűlésén tartott beszédeben nevetség tárgyáva szerette volna tenni a Szovjetunió es az USA közti viszony eny­hülését, a “detente ”-ot, a két ország között eddig létrejött fegyverkezes-korlátozási egyezményeket. Azt akarta elhitetni az ENSZ tagállamok képvi­selőivel, hogy ezek az egyezmények nem jelentenek semmit es állásfoglalása “bizonyítására” felhozta a közep-keleti helyzetet, a cipruszi összetűzést. Chiao e felszólalása azt bizonyítja, hogy a Kínai Nepköztarsasag szószólója vagy nem érti a “deten­te” létrehozására irányuló törekvést, vagy tudatosan felremagyarazza azt. * t » Az USA es a Szovjetunió közti “detente” lényé­gé, hogy megmentsük az emberiséget egy mindent elpusztító atomháborútól. Minden olyan törekvést, TEHERAN, Irán uralkodója, Riza Pahlavi (Abdel al-Atiqi, Kuwait olajminisztere, Venezuela, Lybia, Szíria es a többi olajtermelő országok kormányai egyhangúan visszautasítottak Ford elnök es Kissin­ger külügyminiszter fenyegető beszédeit, melyek­ben követeltek az olaj árának leszállítását. Az olajtermelő országok képviselői szerint az USA-ra és a többi iparilag fejlett országokra hárul a felelősség a világméreteket öltő inflációért. ”Ha ezt a folyamatot meg akarjuk gátolni, akkor az ipari WASHINGTON, D.C. Ford elnök megtiltotta, hogy a Szovjetunió által már megvásárolt 12^ millió bu­shel búzát s kukoricát elszállítsak.*A Ford kormány emberei azzal magyarázták e lépést,hogy nem egyéb, mint az infláció elleni harc egyik mozzanata. A buzakivitel — szerintük — felemelné a búza e’s ke­nyér árát. Majd meglátjuk, hatásos inflációellenes lepe’s volt-e a szovjet búzavásárlás letiltása?' VARSÓ, Edward Gierek, a Lengyel Népköztársaság Kommunista Partjának első titkára Washingtonban Ford elnökkel tárgyal a két ország közti kereskede­lem kiszélesiteseröl. Az utolso par evben rohamosan emelkedett a két ország kereskedelmi mérlege. MOSZKVA, Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának első titkára december havában Franciaorszagba látogat, ahol Valery Giscard d’Esta- ing-gal, az ország elnökével tárgyalásokat folytat a két ország kölcsönös problémáiról. Thursday, Oct. 10. 1974. minden olyan lépést, amely e célkitűzést egy jottá­nyival is előbbre viszi, nagy sikerként kell elkönyvel­ni. Ez a folyamat azonban nem jelenti a kapitalista es a szocialista világ kozott, vagy a haladó emberiség es a történelem kereket visszatartok között fennálló MINDEN ELLENTÉT azonnali megoldását. Nem tűlzunk, ha azt mondjuk, hogy a közép-keleti és cipruszi helyzethez hasonló ellentetek százai merül­hetnek fel az elkövetkező esztendőkben, melyek szembeállítják a haladás híveit az imperialisták álláspontjával, akaratával es célkitűzésével. Ezen ellenteteket vagy politikai módszerekkel, vagy katonai összecsapással, fegyveres harccal “old­jak meg.” A jelen körülmények kozott ez elkerülhe tetlen, az ellentetek békés megoldására törekvők minden igyekezete ellenére. Ebben a helyzetben tehat főleg arra kell törekedni, hogy ezen össze­csapások ne fajuljanak el es ne torkoljanak egy( az emberiseget elpusztító atomháborúba. A “detente”-ert folyo harc tehat nagyon komp­likált és ezert szinte hihetetlen rugalmas, ugyan­akkor következetes es elvi elkotelezettseget tesz szükségessé. Ezen előfeltételek nélkül, az atomfegyverrel ren­delkezők elkerülhetetlenül a konfrontáció mesgyé- jere tévednének, amely megpecsételne az emberiség sorsat. íme: George Meany es Chiao egy utón haladnak, mely az emberiség történelmének egyik szomorú szakaszat orokiti meg. L.l. országok termékeinek árát kell először leszállítani” — mondjak az országok szószólói. Az európai ipari országok nem sorakoztak fel az USA fenyegető álláspontjának támogatásara. Francia- ország, Nvugat-Nemetország es az Európai Közös Piac országainak kormányai politikai — és nem katonai — eszközökkel próbálják egyengetni az utat, összhangba hozni az olajtermelő és az olajvasárlo országok kozott fennálló problémát. USA lesz felelős egy új közel-keleti háborúért BEIRUT, Arab körökben az a vélemény hódit tért, hogy egy újabb közel-keleti háborúért az Egyesült Államok lesz felelős. Ezt a felfogást arra vezetik vissza, hogy a “USA túl sokat ígért az araboknak es nem gyakorolt eleg nyomást Izraelra.” Ezzel egy időben Yigal Állón, Izrael külügymi­nisztere az ENSZ közgyűlésén tartott beszédeben mondotta: abban az esetben, ha az arabok egy újabb háborút kezdenek, Izrael minden rendelkezésére álló erővel válaszol egy ilyen támadásra. Most, amikor Kissinger, USA külügyminisztere meglátogatja az arab államokat és Izraelt azzal a szándékkal, hogy egyengesse az ellenfelek közti helyzetet olyképpen, hogy az Egyesült Államok befolyását megerősítse, sokan úgy vélekednek, hogy Kissinger e törekvésé zátonyra fut. MEANY ÉS CHIAO KUAN HUA "Az USA jánon elül jó példával" -mondják az olajtermelő országok ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom