Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-03 / 38. szám
Thursday, Oct. 3. 1974. CALIFORNIA! POLITIKA A californiai politikai élet egyik legélesebb harca az állam kormányzóságáért folyik, az előválasztások eredményeképp a republikánus Houston I. Flournoy és a demokrata Edmund G. Brown, Jr. között. A politikusok többek között azon törik a fejüket, hogy a ’’szegény” törvényhozóknak, akiknek nagyobb része ügyved, a többi üzletember és miegymás (munkást egyet sem ismerek köztük), milyen magas nyugdijat szavazzon meg a californiai törvényhozás. A két jelölt között a különbség csak az, hogy Brown úgy szeretné, hogy a 10-12 ezer dolláros nyugdíj kibuktatott politikusoknak még akkor is járjon, ha kibuktatásuk 30 éves korukban történik. A nyugdíj egész életre szól. (Egy szept. 24.-i újsághír szerint, nagy nyomásra, álláspontját megváltoztatta.) Flournoy álláspontja, hogy a nyugdíj csak 60 eves kortól kezdődjön, de azoknak is járjon, akik csak négy évet töltöttek hivatalban. Más kérdésekben is folyik a harc a demokraták és republikánusok között, de a politikában jártasabb szavazók tudják, hogy ”az egyik 19, a másik egy híján 20.” Az élet már megtanította őket arra, hogy mindkét part alapszabályában az első pont a profit sérthetetlensége, annak védelme, ami csak a dolgozók rovására mehet. Van Los Angeles szomszédságában egy liberális- progressziv megmozdulás, amely reménnyel tölt el mindenkit, aki a munkásosztály sorsával törődik. East Los Angeles, mely városrész nincs hivatalosan Los Angeleshez csatolva, elhatározta, hogy már elege van a Los Angeles-i hol demokrata, hol republikánus városatyák vezetéséből, akik a 80 %-ban spanyol hangzású vezetéknévvel bíró polgárságot nem az amerikai alkotmányban lefektetett elvek szerint kezeltek. A sikeres összefogás eredményeként a terület valasztopolgárainak alkalmuk lesz a novemberi választások idején azon óhajukat kifejezni, hogy önálló városként, City of East Los Angeles néven, a saját demokratikus elgondolásuk szerint, saját érdeküknek megfelelően intézhessék sorsukat. Mondanom sem kell, hogy az önző, magánérdekeket szolgáló csoportok mindent elkövetnek, hogy ezt a törekvést elgáncsolják. De a terület 103.000 lakossága reményteljesen néz a párton kívüli választás ele, amelyben a chicano La Raza Unida Party minden segítséget megad. Ha a városalakitas sikerül, ez lesz a U.S.-ben chicanók által vezetett legnagyobb város. Tudósitó. ACÉLMŰIM KAS OK KOZOTT A hónap minden hétfőjén a People’s World, a nyugati partok heti munkás-ujsagjanak lapterjesztő brigádja délben 12 órakor a megbeszelt helyen találkozik. A három automobil készén varja a 15-18 tagot kitevő 20 es 80 ev közötti életkorral biro brigád tagjait. Irány a Fontana, Califomiaban működő hatalmas Kaiser Acélvállalat, amely 54 mérföldre fekszik Los Angelest ol. A munkabeosztás a kózelfekvo csemegeiizlet előtt történik. A 7500 munkást foglalkoztato acel- órias délutáni műszakján 3500 munkás jön be es megy ki a nyolc kapun,automobiljával. Itt látni, hogyan dolgozik es hogyan állja meg a helyét egy öntudatos egyen, legyen az fiatal, vagy öreg. A 2000 újságból, amelyet árusítunk (legnagyobb részét mutatvány számként ingyen osztogatjuk) nem jut minden munkásnak, de akinek jut, azoknak 98 %-a szívesen fogadja a lapot. A fontanai acélmunkasok nincsenek megelegedve az Abel és tarsai által kötött es újra az acélbárók érdeket szolgáló julius 30.-an alairt szerződéssel. A brigádnak az ad újra es újra munkakedvet ezen nem éppen kényelmes és könnyű munkához, hogy a munkának eredmenye is van; k.b. 1 % az előfizetés, ami nem latszik soknak, de ha tekintetbe vesszük, hogy milyen reakciós nyomás alatt vannak ezek a munkások is, akkor a garda ezt szép eredménynek könyvelheti el. Volt idő, amikor a Kaiser Acélgyár es Fontana varos rendőrei letartoztatassal fenyegetve próbálták megijeszteni a brigád tagjait, de azok kemény helytállása es a Polgaijogi Szervezet erelyes fellepese után a hajszak megszűntek. Két órai kémény munka után a lapelosztas végétért. A brigád tagjai az öntudatos munkásokhoz méltó munka elvégzése után, megelegedetten újra találkoznak a csemegeüzletnel. A 10 nőből es 8 férfiból allo csoport valóban nemzetközi brigádhoz hasonlít, amerikai születésűek, olasz, nemet, lengyel és magyarok. Nagy lelkesedéssel mondják el az egyes kapuknál lefolyt munka részleteit. A nagymama olyan meghatóan beszeli el, hogy mikent fogadtak el tőle a lapokat, milyen udvariasan beszeltek vele a gyárból kijövő munkások, hogy az embernek szinte kedve tamad kezet csókolni neki. Az elbeszélések után beül a brigád a 8 személyt befogadó station-wagon-be és a két másik gépbe. Irány az eredeti gyülekező hely. Rendszerint az odamenö ut politikai témák megbeszelesevel telik el, mig a hazafele eneklessel. Cincar Gyula VWWWWVWWWWWWWWWWbWWWVWWWV ^TERJESSZE LAPUNKATi LEVELEZZÜNK A los-angelesi Times oly fontosnak veszi olvasóinak levelezeset, hogy a vezércikk oldal háromnegyed részét áldozza erre es folyóiratok is e levelekkel kezdik egyes szamaikat. E leveleknek az ajellegze- tessege, hogy az olvaso tudósítja a lapot valamiről, helyesbit, vagy helytelenít, véleményt mond, ha egyetert, ha nem a szerkesztőseggel, javasol valamit, vagy tanácsot ad, sót többször követel es leleplez. Sohasem mulasztom el e levelek olvasását. Bar legyenek a vezércikkek unalmasok, köztudatosak, e levelek legtöbbje friss, olyan, mint a fáról leszedett erett gyümölcs. Természetesek. E stilus aranylag uj az amerikai sajtóban, holott mi mar vagy ótven éve megelőztük jó néhány tiz evekkel a kapitalista sajtot munkásleveleink formájában. Mivel a Magyar Szó munkaslevelezesi rovata ’’akadozik”, négy részletben, rövid egyhasabos szemináriumot adok. (Tanacs es tanitas kevereke.) Az olvasok áltál irt levelezes olyan, mint az ut, amely nem egyiranyban megy, azaz csak oda, hanem vissza is jön. A szerkesztosegbol oda, az olvasóktól a szerkesztosegbe. A világlapokat pont az teszi világláppá, hogy tudósítóik szerteszét vannak a nagyvilágban. A mi olvasóink is szerteszét vannak úgy az Egyesült Államokban, mint a nagyvilágban, es ezek ’’tudósíthatják” lapunkat olyasmikről, amelyet a kapitalista hírszolgálat, vagy a mi progresszív hírszolgálatunk nem tud. Például vannak fontos, nekünk fontos helyi esemenyek, amelyekről erdemes tudni. Ha egy-egy világlapnak tucatnyi tudósítója van, nekünk száz, vagy annál is több lehet. Éppen ez lenne e szeminárium célja, hogy levelezőinket megszervezzük, akar Írtak már levelet, akar nem, tanácsot adunl<, hogy mit es hogyan Írjanak. Különösen fel akarjuk bátorítani azokat, akik úgy érzik, hogy nem tudnak Írni. A következő ugyancsak rövid cikkben arról Írok, hogy mit Írjunk. A harmadik cikk arról szol majd, hogy hogyan írjunk. (A levélírás technikája.) A negyedik cikkben arról tanácskozunk, ha arra még szükség mutatkozik, hogy mi a különbség level és cikk kozott. Nem beszelve a szépirodalomról, sokszor jelennek meg cikkek es ez nemcsak a mi lapunkra all, melyek annyira magánvéleményt adnak jelen- tektelen dologrol, hogy annak háromsoros levélforma is eleg volna. (Tálán meg sok is.) Például az, hogy ki nyerte meg a hajasbabát a pikniken és miért, es a gulyásleves jo volt es hogy miért. Mig igénytelennek látszó es rövid levél fontos gondolatot tartalmaz, vagy messzire kiható esemenyt rögzíthet meg, amelyet cikk formájában kell a szerkesz- tosegnek kimelyiteni és ezért nem a levelező rovatba tartozik. E szeminárium, amely egyébkent az egyetemeken négy eves tanterv, a negyedikkel zárul majd. Az lesz majd az ’’érettségi”, aminek kapcsán, reméljük, a szerkesztoseg sok, sok levelet kap majd sok, sok levelezőtől. Reméljük a legjobbat. B.-sasIO 72őrt üErtcrtiovIsüszIbiioíh nwn iRftem 2 A MAGYAR SZÓ CALIFORNIAI OLDALA Helyi szerkesztő: FARAGÓ ZSIGMOND 1251 So. St. Andrews Pl. Los Angeles, Cal. 90019 Tel: 671-7391
