Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-10-03 / 38. szám
Thursday, Oct. 3. 1974. 3 Boszorkánykonyha a Fehér Ház pincéjében A Fehér Ház egyik földalatti hivatalában egy öttagú bizottság ülésezik rendszeres időközökben. Napirendjükön változatlanul egy tárgy szerepel: az Egyesült Államok ’’vedelmezesé”-nek ürügye alatt melyik ország kormányát döntsék meg, hol szítsanak lázongást, melyik országot bombáztassak titokban, melyik demokratikus vezetőt gyilkoltas- sák meg mily módón. A bizottság, amely 1947. óta elnöki felhatalmazással működik, nem felelős senkinek, még az elnöknek sem, korlátlan összegek, milliók, sót billiók fölött rendelkezik, melyekről nem kell elszámolnia senkinek. Sem kiadásairól, sem tanácskozásairól Írott feljegyzéseket nem vezetnek. Nevet a ’’Negyvenes Bizottság”-ot Nixon 40-es számú 1969.-Í memorandumjatol kapta, de mint említettük,mindössze öt tagja van: Kissinger külügyminiszter, Colby, a CIA főnöke, G.S.Brown tábornok, a közös vezérkar főnöke, Clements helyettes hadügyminiszter és Sisco, a külügyminisztérium politikai bizottságának referense. Sok olvasónk úgy itthoniak, mint otthoniak előtt hihetetlennek, tülzásnak tűnhetnek fel a fentemlitett tények. De, sajnos, tényék azok. Legtöbbjükről már beszámolt a sajtó, amidőn Harrington, Mass, képviselője leleplezte a kepviselóhazban a CIA szerepét Chile demokratikus kormánya katonai pucs- csal való megdóntésében^Allende elnök meggyilkoltatásában. Colby beismerte, hogy CIA az Ötös Bizottság utasítására nyolc millió dollárt költött chilei képviselők megvesztegetésére, gazdasági es politikai káosz előidézésére, a fasiszta katonai puccs lehetővé tételére. Ford elnök pedig vagy tudatlanságból, vagy kihívásként beismerte az Egyesült Államok szerepét a chilei puccsban, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államoknak jogában állt chilei ’’demokratikus baratait” támogatni. Soha a modem történelemben egy allamfo be nem ismerte, megkevesbe próbálta mentegetni a kemszervezetek által elkövetett felforgató tevekenysegeket. Ford elnök, ugyancsak elsóizben a nyilvánosság előtt megemlítette a ”40-es bizottságot”, amelynek létezéséről azelőtt jóformán senkinek nem volt tudomása. Es hozzátette azt is, hogy tekintet nélkül a kongresszusi es mas tiltakozásra, “e bizottságnak folytatni kell a tevékenységet.” (A Bizottság Truman alatt ”10/12” es ”10/15”, Eisenhower elnöksége idején ”54/12”, Kennedy es Johnson alatt ”303” megjelöléssel működött.) Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a bizottságnak nemcsak Chile volt az egyedüli napirendi targya. Tad Szüle, a kiváló washingtoni politikai megfigyelő a ’’New York” c. hetilapban irt elemzésében rávilágít arra, hogy számos jel mutat arra, miszerint a 40-es bizottság a chilei ’’munka” befejezese után most az olaszországi, portugáliai, görögországi es délafrikai helyzetet tűzte napirendre. Ugyancsak dolgoznak azon is, hogy ’’biztosítsak” a kózep- keleti olajat az Egyesült Államok számara. Ezzel kapcsolatban emlékeznünk kell arra, hogy a CIA 1953-ban az akkor ”54/12 bizottság” név alatt működő csoport utasítására megdöntötte megvesztegetés és belső felforgatas utján Mossadeg (Irán) kormányát, amidőn az nacionalizalta az olajvállalatokat. A ”40-es bizottság” ezen feltevések szerint most mélyrehatóan tárgyalja azon intézkedések részleteit is, melyek révén megakadályozhatják, hogy Olaszország mélységes gazdasági válságát az olasz kommunista pártnak a kormányban való reszvetele révén oldjak meg. Továbbmenöleg behatóan tárgyalnak Del-Afrika fehér kisebbségi kormányai ügynökeivel azon, hogy elejét vegyék az angolaihoz és mo- zambikihez hasonló népi ellenállási es függetlensegi mozgalmak kibontakozásának. E megdöbbentő leleplezések megerősítik és alátámasztják ama megállapításokat, hogy az 1956-os magyarorszagi ellenforradalmat a mai 40-es bizottság elődje, a fentemlitett ”54/12 bizottság” utasítására ugyancsak a Fehér Ház és a CIA földalatti boszorkánykonyháiban terveztek, pénzeltek, onnan támogatták! Tad Szüle szerint, habar ez a pokoli bizottság nevleg öt tagból all, a tulajdonképpeni irányítás egyetlen ember, Kissinger kezében van. Miután a tagok nem egyénileg vannak kinevezve, hanem hivatalból vannak delegálva és miután a négy másik hivatalban gyakori volt az állasváltozas, Kissinger vált a bizottság állandó tágjává. Es miután a többi tagok hivatalbeli elfoglaltsága gyakran lehetetlenné teszi jelenlétüket az egyes öleseken, Kissinger gyakran egyedül intézkedik a bizottság neveben. Es nem tartozik felelősséggel sem az elnöknek (Nixon különben is annyira el volt foglalva Watergate-el, hogy nem is igen törődött működésével, Ford pedig már hivatalba lepte után egy hónappal csaknem ugyanolyan pácba került, mint Nixon és igy az ö érdekköre is másutt van), sem a kongresszusnak. (Nixon elnöksége alatt a törvénytelen Feher Ház i titkos rendőrség, az u.n. Plumbers is be lett vonva a “40-es bizottság” hatáskörébe!) • • • Jó sorsa megmentette Kissingert a náci holokauszt- ból, megmenekült a gázkamrákból. Mily különös iróniája a sorsnak, hogy ez az ember lett napjainkban különböző meretü uj holokausztok kiagyalója, szervezője, irányítója! Ma mar köztudomású, hogy Kissinger volt az, aki a Kambodzsa titkos bombázását épp úgy, mint Észak-Vietnam 1972-es karácsonyi szönyegbombázását kiagyalta, Nixonnak javasolta és végrehajtatta. Repülőgépből hajittatta az égetokemencéket ártatlan emberek tiz- és százezreire! Kissinger volt az, aki lehetővé tette a koncentrációs táborok létesítését Chilében; Dawson Szigeten, Görögországban — a junta megbuktatása előtt, Spanyolországban, Brazíliában, Dél-Vietnámban. Miközben ezt teszi, szemforgatva hangoztatja, hogy mindezt a ”beke struktúrája” érdekeben teszi! De ne vigyük a párhuzamot túl messzire! Kissin- ger csupán eszköz. Ha nem lenne Kissinger, talalt volna az amerikai monopoltőke más eszközöket, ügynököket, pusztito,rombolo tervei végrehajtására. Lehet-e kételyünk aziránt hogy egy Rockefeller, egy Wallace, Sisco, Haig éppúgy végrehajtotta volna mindazt, amit Kissinger müveit? A kérdést feltenni annyi(mint igenloleg válaszolni rá! A nép tudomására hozni e szörnyűségeket és mozgósítani őket a monopóliumok megfékezésere, a haladás minden hívének legfontosabb, legsürgősebb teendője napjainkban az Egyesült Államokban. Deák Zoltán A Demokrata Párt liberális vezetői szervezkednek, hogy megakadalyozzak Henry Jackson, vagy hozza hasonló reakciós demokrata jelölését 1976- ban az elnöki tisztségre. Mi történt a múlt héten ? William L. Calley Jr. Judge J. Robert Elliott Robert J. Elliot, szövetségi biro felmentette William L. Calley, Jr. hadnagyot, aki több vietnami nőt, gyermeket és aggastyánt gyilkolt meg. A biró azzal magyarázta döntését, hogy Calley-t kedvezőtlen színben tüntettek fel az újságok. A hadsereg fellebbezi a biro döntését. A kongresszus 82.5 milliard dollárt irányzott elő a hadikiadások fedezesere. Ez eddig a legnagyobb összeg az ország törteneteben. • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanacsa (KGST) meghívta Francois Xavier Ortolit, a Közös Piac Szervezetének elnökét moszkvai tárgyalásokra. Többen nagy jelentőséget tulajdonítanak e meghívásnak. • Mind a szenátus, mind a kepviselohaz nagy többséggel szavazott arra a javaslatra, amely megtiltja hadianyag szállítását Törökország reszere mindaddig amig ki nem vonja csapatait Ciprusz szigetéről. A szenátus javaslatot fogadott el, amely 900 millió dollárt irányozna elő orvosokat es fogorvosokat képző egyetemek tamogatasara, felteve, hogy ezen intézmények hallgatóinak 25 százaléka olyan diákokból állná, akik tanulmányaik elvégzése után vidéki városokban dolgoznának. Minden tanulónak annyi időt kell vidéken eltóltenie, amennyi even át szövetségi ösztöndíjat kapott. • Japán miniszterelnöke, Kakuei Tanaka es Pierre Elliot Trudeau, Kanada miniszterelnöke között eredményes tárgyalások folytak Ottawában a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak ki- mélyitése, kiszélesítése ügyében. • Izrael több napon at legi támadást intézett Lebanon deli térségeben, azzal a magyarázattal, hogy e tettel óhajtják megakadályozni az arab terroristák Izrael elleni támadását. TBerIkST^-™7^1 MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week I in July by Hungarian Word, Inc. 130 East )6th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Clin Matter, Dec. 3 J -1952 under the Act of March "21, 1879, at die P.0, of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, a* Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50, felevre $ 7.00. Minden más kill földi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.----AMERIKAI MAGYAR SZÓ —
