Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-28 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 28. 1974. miért o nagy hadiköltség ? MILITARY SPENDING: MOUNTING RAPIDLY AGAIN AFTER YEARS OF LITTLE CHANGE $85.8 BIL. TODAY: Personnel costs eat up aboul 55 cents of every defense dollar. Amikor a Feher Ház február 4.-én bejelentette, hogy ez évben 86 milliard dollárt szándékszik védelmi költségekre kérni, a feljajdulás hangjait lehetett hallani szerte az országban. Miért van a Pentagonnak a történelem során legmagasabb hadi költségvetésre szükségé, amikor a Vietnam-i háborúnak vege van es viszonyaink a Szovjetunióval és Kinaval jobbak, mint valaha, es várható, hogy tovább fognak javulni. Mindenegyes adó dollárból 30 cent hadi készülődésre megy ma, amikor az Egyesült Államok nem áll hadban sehol a világon. Es a költségek még egyre emelkednek. Miért? A Pentagon magasrangu tisztjeinek véleményeiről a következőkből lehet fogalmat alkotni. Az infláció kétségtelenül hozzájárul. Zsoldokra és fizetésekre ma 11.3 milliard dollárral több kell, mint 1964-ben, annak ellenere, hogy másfél millióval kevesebb katona es civil van szolgálatban. Másik nyomós ok az a meggyőződés, hogy bár a U.S. katonai ereje ma kielégítő, de félő, hogy a Szovjet rövidesen túl fogja szárnyalni. Ha ez igy van, a U.S. elveszíti képességét, hogy a világ eseményeit befolyásolja, és más országok a Szovjet felé fognak igazodni. A generálisok több es több milliardot követelnek uj es draga fegyverek vasarlasara, fizetésekre es egyeb költségekre a külföldi katonai támpontok fenntartásához. Véleményük szerint ez nemcsak, hogy megerősíti a U.S.-t , de ráveheti a Szovjetet,hogy mersekelje fegyverkezését.Dyen meglátások alapján aztan a generálisok kívánságai igy alakulnak: , 3 milliárd dollárt a Trident atomhajtásu. tenger- alatti rakétalövedekre; ezekből a milliárd dolláros hajókból 10-et akarnak epiteni 1980-ra; 3.5 milliár- I' dot 30 hadihajó epitésere es négynek modernizálására. Ez egy nyolc eves program részé; 500 millió dollárt a B-l stratégiai nukleáris bombazo első pro- bamodelljenek kifejlesztésere, amely meg tudja kerülni a Szovjet védelmet es az ország mélyére képes behatolni; 750 milliót a szárazföldi bázisú ,,Minuteman’’feljavítására; 1.8 milliárd dollárt az F-15 és az F-14 magasrendu repülőgépek epitesere; ez az anyahajok védelmére szükséges a Pentagon szerint," 1.6 milliard dollárt a muníció, rakétalövedék es bomba készletraktár kibővítésére, amely megcsappant a Vietnam-i es Közep-Kelet-i háborúk folytait; 9.4 milliárd dollárt katonai tudósok kutatásaira, újabb es jobb fegyverek tervezésére, es végül 3.5 milliardot a világszerte fenntartott 2.1 millió létszám fizetésének javitasara és egyéb költségeire. Ezt a vaskos programot a Kongresszussal elfogadtatni nem lesz könnyű dolog, amikor a katonai vezetőség tekintélye nem örvend különös tiszteletnek, es amikor a közönség kétkedéssel tekint ilyen hatalmas hadikészülödésre békeidőben. A program védői szerint szükség van minderre, hogy megtartsuk fölényünkét a Szovjettel szemben, de ugyanakkor elismerik, hogy ez nincs veszélyben, mert fegyvereink jobbnak mutatkoztak a legutóbbi háborúskodások során. Hozzáteszik azt is, hogy a Szovjetnak nincsenek meg azok a valóságos tapasztalatai, amelyeket a U.S. szerzett a vietnami es r koreai háborúkban. A * U.S. katonai erősségéhez az is hozzájárul, hogy minden más katonai erejének javarészét határain belül tartja, mig a U.S. haderejének legalább negyedrésze külföldi állomásokon, vagy idegen vizeken van. 1 Mindezen okoskodásoknak hátterében a Szovjet- tál való versengés rejtőzik. Minden magasállasu politikus és katona gondolkozásában ott van az aggó- . dalom, hogy ha a U.S., nem a legerősebb katonai hatalom, elveszti ellenőrző befolyását sok kis allam fölött. Megfeledkeznek arról, hogy ki az, aki a világ békéjét fenyegeti óriási katonai erejevel? A • U.S.~ katonai bázisokat tart fenn a világ minden táján, flottája ott van minden tengeren. A Szovjetnak nincs egyetlen katonai bazisa határaitól távoli országokban, flottája is csak azért terjed távoli tengerekre, hogy a U.S. befolyását ellensúlyozza. Vágó Oszkár TEN YEARS AGO: Spending on payroll and other personnel costs took 43 cents out of every defense dollai —with the rest going for equipment military construction, research and development Érdekes próbaszerződés Mar irtunk arról, hogy I.W. Abel, az acelmunka- sok szakszervezetének országos elnöke „próba-szerződést” irt ala az acélvállalatokkal, mely előírja, hogy ha a két fél közti tárgyalások nem vezetnek eredményre minden kérdésben, az eldöntetlen problémákat Egyeztető Bizottság elé terjesztik. E bizottság döntésé kötelező mindkét fél részére. Ez azt jelenti, hogy I.W. Abel ur feladta a munkások egyetlen fegyverét, a sztrájkot. Nézzük csak, hogy kik a tagjai az Egyeztető Bizottságnak? Benjamin Aaron, az Institute of Industrial Relations igazgatója, Robben W. Fleming, a Michigan Egyetem igazgatója, Sylvester Garret, ügyvéd, Robert T. Seward, ügyved. A szakszervezet es az acélvallalatok szinten kineveznek egy-egy tagot. Az Egyeztető Bizottság összetétele sejteti, hogy nem lehet ilyen egyénekből álló közegre bízni a munkások bére, munkaideje és munkakörülményei feletti határozatot. SOBEL OVERSEAS CORP. 210 CAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 — TELEFON: (212) 535-6490 - IKKA FŐÜGYNÖKSÉG UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK • IKKA Magyarországra — TÜZEX Csehszlovákiába 3 SZÁZALÉKOS BEREMELES A „próba-szerzódes” előírja, hogy a munkáltatók minimálisán 3 százalékos béremelést adnak, ami az o nagylelkűségükről tanúskodik. Igen ám, de az acelmunkasok látják az újságokban, hogy a Republic Steel 1973. utolsó negyedében 157 százalékkal nagyobb profitot könyvelt el, mint az előző év ugyanezen negyedeben. Közölhetnénk a US Steel, a Bethlehem Steel, vagy más nagy acelvallalat pro- fitmerleget; ugyanaz a kép tárulná élénk. Ezért érdemes lesz felfigyelni, hogy milyen egyezmény jön létre az acelmunkasok es az acélbarok között. A kollektiv munkaszerződés csak augusztus l.-en jár le, de a tárgyalások máris megindultak. 1973-ban az ipari munkások átlagban 6-7 százalékos béremelést kaptak és‘ennek ellenére életszínvonaluk CSÖKKENT, mert az infláció következtében kevesebbet tudtak vásárolni, mint a béremelés előtt. Az acelmunkasok minden bizonnyal 10-15 százalékos béremelésre számitanak. Biztosak lehetünk azonban, hogy az acélbarok nem lesznek hajlandók ezt a.követelést teljesíteni. Ezért az ország szervezett munkásai nagy érdeklődéssel figyelik az acélbarok és az acélmunkások közti tárgyalások menetét. EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. Nagy várakozásokkal tekintenek, a novemberben Romában tartandó Nemzetközi Élelmezési Konferencia ele, amelyet néhány fejlődő ország kérvényezett, majd Kissinger külügyminiszter javasolt. A rotnai konferenciától jelentős javulást várnak az élelem felhalmozásában, kezelésében és elosztásában. Ezt eddig a kormányok es magánvallalatok végezték. Remélik, hogy a romai konferencia egy világméretű rendszert hoz letre, amely révén az élelmiszer kielégítő áron, el fog jutni oda, ahol arra szükség van. Edwin M. Martin, Kissinger tanácsosa, kijelentette: „Élelmiszerre vonatkozóan a világ vékony jégén korcsolyázott idáig. Ha egy vagy más nagyobb országban bármilyen okból , rossz termés volt, katasztrofális helyzet állt elő, mert a tartalékok olyan szűkösek voltak.”
