Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-28 / 9. szám

Thursday, Feb. 28. 1974. ■AMERIKAI MAGYAR SZO A US és a svéd egészségügyi szolgálat A Profile of Two Health Systems UNITED SWEDEN STATES Population 8.000.000 208,000,000 Life Expectancy Men 75.44 87.4 (In years) Women 79.42 74.9 Infant Mortality (per 1,000 population)______19 145 Doctors (per 100,000 population) 135 172 Hospital Beds (per 1,000 population) 18 7.4 Average Length Hospital Stay (In days) Yl**' ^ Health Expenditures (as % of G.N.P.)_____________* 73 Total Tax Burden (as % of G.N.P.) 41.4 30.2 Egyre többen sürgetik az általános egeszsegügyi biztosítás bevezetését. Nixon elnök most javaslatot nyújtott be a kongresszushoz. Az országos, ingye­nes egészségügyi szolgálat kérdéseben mindig tekin­tetbe veszik Svédország tapasztalatát, ahol ilyen szolgálat már evek óta sikeresen működik. Svéd­ország a kapitalista világ útmutatója ezen a téren. Lawrence K. Altman orvos és iró, a N.Y. Times munkatársa öt hónapot töltött Svédországban, mint vendég orvos a Karolinska Institute Serafima kór­házában és erről cikksorozatot irt, melyben a kö­vetkezőket fejti ki: A svéd orvosok nagyon jól képzettek. Svédor­szágnak van a világon a legjobb egészségügyi sta­tisztikája. A gyermekhalandóság aranya például, amely 1000 születés közül 13, kévés országban olyan jó, mint ott. Ez az arany a U.S.-ban 18.5. A svéd népjóléti rendszer a betegség gazdasági ter­heinek nagy részét a polgárok számára megszünte­ti. A betegség miatt munkából kimaradók jövedel­mét a kormány garantálja és egy hétig a betegséget igazolni sem kell. A svédeknek nem kell félni attól, hogy egy nagy betegseg csaladjukat anyagilag tönk­reteszi. Minden állami rendelőbe, vagy klinikára tett láto­gatásért a beteg 12 koronát (3 dollárt) fizet, a kormány egészségi biztosítása 48 koronával ($ 12.-) es a helyi körzet 32 koronával ($ 8.-) járul hozzá. Minden további vizitért a beteg szintén 12 koronát fizet. A kormanybiztositás azonban nem fedezi az évi megelőző vizsgálatokat, a fogamzásgátló pirulá­kat es eszközöket. A nem-korházi betegeknek kb. negyedrészei ma­gánorvosok kezelik, akik tetszés szerinti dijakat számíthatnak. Ennek a biztosításon felüli részét a beteg fizeti meg. A kórházi kezelés a betegnek napi 10 koronába ($ 2.50) kerül. A többi 350 korona, vagy több napi költséget a kormány fedezi. A mentőszolgálat ingyenes es a taxi is, ha sürgős esetben a betegnek erre szüksége van. A szülés és egyes krónikus betegségek gyógyszerei is ingye­nesek. A svédeknek az egeszsegugyi rendszer ellen pana- ■ szaik is vannak. Sokszor hetekig, hónapokig kell várni a nem sürgős vizsgálatokra s egyes városok- o ban néha évekig a sérv, az epekő vagy hasonló sebé­szetre. Sok panasz van, amiatt is, hogy gyakran más orvoshoz kerülnek, aki nem ismeri esetüket, mindent elorol kell elmagyarázni, amivel a beteg is, az orvos is sok időt vészit. Az orvosok is szeretik1- látni kezelésük eredmenyet, hogy az előirt gyógy­móddal javul-e a beteg és természetes, hogy örül­nek a sikernek. S mivel kétséges, hogy a legközeleb­bi vizitnél ugyanazt a beteget újból láthatják, az orvosok sokszor eredménytelennek látják munká­jukat. jó oldala a rendszernek az, hogy az orvos teljesen szabadon irhát elő bármilyen kezelest, nem kell törődnie azzal, hogy a beteg meg tudja-e azt fizetni. Nyitott szivsebészetben például egyötödét végzi annak, mint amennyit az Egyesült Államokban vé­geznek. Ez a kis lakosságú országban igen nagy arany. Az orvosok megegyeznek abban, hogy ennek oka a gazdasági tényezőkben rejlik. A kis területű, sarkvidékét is magaban foglaló Svédország igen nagy mértekben járult hozzá az orvostudomány fejleszté­séhez es az orvostudományokban minden évben Svédország a Nobel-dijakban is kiveszi a részét. Eddig nagyméretű, mechanikai berendezéssel el­látott központi kórhazak építésére fektették a fo- súlyt. A modem berendezéseken kivül a folyosókon, termekben művészi munkákat állítanak ki és kultu­rális kiállításokat tartanak. (Újabban a svéd adófi­zetők az évi költségvetésnek egynegyed százalékát új epületek művészi és kulturális munkáira költik.) Most a bejáró betegek számára épitenek több klini­kát es neveznek ki több klinikai orvost. A U.S.-ban a legtöbb orvos privát betegét a kór­házban is kezeli. Svédországban külön kórházi or­vosok vannak. 1970-ben betiltották, hogy a kor­mány-alkalmazott kórházi orvosok a kórházban privát dijakat is számíthassanak. Privat orvosok ál­talában kórhazakban nem működhetnek, igy kór­házba utalt betegeiket sem gyógyíthatják. A kedvező egészségügyi statisztikához az is hoz­zájárulhat, hogy a lakásviszonyok jobbak, mint más kapitalista országokban és talán az is, hogy a svédek termeszetileg szívósak és hosszú életűek. A szolgálat tervszerű, körzeti fejlesztése, az in­gyenes orvosképzés, a központosított adatraktár, amely járványok fellépéséről azonnali képet nyújt, mind hozzájárul ahhoz, hogy Svédország az egesz- segvedelemben első helyen álljon. A betegeket a kórhazában anyagi helyzetüktől függetlenül a szük­ség szerint helyezik el. Nem ritka eset, hogy egy négyagyas szobában az egyik ágyban milliomos fek­szik, a többiben munkások vagy közsegélyen élők. Egyenlőtlenségek is vannak egyes helyeken, külö­nösen a félreeső vidékeken, ahol nincs elegendő > orvos. Az orvosok, mint mindenütt szívesebben te­lepednek le a varosokban. De a kormány ezen is változtatni kivan, azokra a helyekre neveznek ki először orvosokat, ahol legnagyobb a hiány. Egyre kevesebb privát orvos van és ezek mind a nagy városokban rendelnek. A fiatal orvosok inkább az államnak dolgoznak. Csak a jómódúak mennek privat orvosokhoz es azok, akik sebészet vagy súlyos betegségek esetén második konzultációt kivannak. Mindent összevetve, az amerikai egészségügyi szolgálat sokat tanulhat a svéd rendszertől. V.K. AUSZTRÁLIA A SZOLÁRIS ENERGIA HASZNÁLATÁRA KÉSZÜL Mivel boseges nyersanyaga és semleges politi­kája miatt a közep-keleti problémák sem érintik, Ausztrália abban a szerencsés helyzetben van, hogy nincs tüzelő hianya. De mivel még a legdűsabb ás­vány olaji telepek is idővel kimerülnek, az ausztráliai kormány koncentrált tanulmányokat rendelt el egyik kimeríthetetlen energia forrasa.a nap melege felhasz­nálására. Igaz, hogy más országok olajhiánya miatt az ottani importált árucikkek árai is emelkedhet­nek. Az ipar is megérezheti ha az arab bojkottot el­szenvedő országok kevesebbet vásárolnak, de ben­zin adagolásról szó sincs Ausztráliában. De az ás­vány és energiaügyi miniszter, Reginald F. Connor legutóbbi kijelentése mégis melyen megrázta es a jovore való gondoskodásra késztette a lakosságot. A miniszter kijelentette, hogy Ausztrália eddig felfedezett, kimeríthető nyersolaj forrása, amely az ország szükségletének 70 százalékát látja el, nyolc éven belül kimerül. Egy tudós pedig megjósolta, hogy az ország ismert szénbányái és lelőhelyei, a - melyek Japan mérhetetlen iparát tüzelővel látják el, 100 éven belül kimerülnek. A kormány ezek nyo­mán óriási összegeket irt elő uj energiaforrások fel­fedezésére. Ugyanakkor William L. Morrison tudo- manyügyi miniszter a szolaris energia iránti eddigi kutatásokat egyseges programba összpontosította egy kormányhivatal égisze alatt, amely eddig más ágakban, mint pl. a mosható és gyürődésmentes gyapjűöltönyök es koleszterin-mentes zsírok kifej­lesztésén dolgozott. Ausztrália napfényben igen gazdag világrész. A rendkívül erős napsütés nemcsak a jo egészséget és a sportot mozdítja elő, de nagy belső területeket valóságos pusztává szárít ki, ahol megrekedt autó­sok, szervezetük vízvesztesége következtében, már néhány óra alatt elpusztultak. A nap óriási energiáját az ausztráliaiak sokszor mar eddig is felhasználták. Egyes családi házakban a napsütött tetőn keresztül spirálcsövekben vezetett viz annyira felmelegszik, hogy a házat fűteni lehet vele. Egy szakértő szerint ugyanezt az energiát, meg. felelő költsegbefektetessel és igyekezettel a század végere Ausztrália teljes energiaszükséglete 25 száza­lékának kielegitésere lehet felhasználni. A szolárís technológiával a 2000. évben mar minden ausztrá­liai ház fűtésére elegendő energiát lehet kitermelni. © M ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni > Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. | Megújításra: $ • • • ...............*■........................ I Naptárra: $ .'i.......................... j Név: ......... j Gm: ................... j Város-.................................Állam:......v I Zip Code................... ' • .. AMERIKAI MAGYAR SZÓ , 130 East 16th Street, New York, N.Y.. 10003* _ B Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Oldalképek
Tartalom