Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-21 / 8. szám

Thursday, Feb. 21. 1974.

3

A bíboros

visszavonul

Miután VI. Pal papa felmentette Minds/,enty József érseket Magyarország hercegprimási állásából, az emigrált magyaroknak ama részé, amelyik érdeklődik az egyházi kérdések iránt, különbözokepen Ítéli meg a helyzetet s a Papa intézkedését. A — kisebbségben lévő — liberális katolikusok régtol fogva nehezményeztek, hogy az érsek merevsege, makacssága megakadályozta, hogy a katolikus egyháznak nagyobb működési tere legyen Magyarországon, amilyennek pld. Lengyelországban örvend. Mivel az esztergomi erseki szék immár negyedszazada betöltetlen (bár Mindszenty mindmáig azt tartotta, hogy ezt a széket ö tölti be), ennélfogva más főpapi állások is üresen maradtak, ami a pontos igazgatást kívánó Vatikánnak is kényelmetlen.

Az emigrált magyar katolikusok egy másik részé viszont rossz névén veszi a Pápatol, hogy az u.n. „nemzeti ellenállás” szimbólumát (habar ez 82 eves es mint nemreg a képernyőn is látható volt, aligha van olyan testi erőben, hogy terhes hivatasanak eleget tehessen) megfosztotta a prímás reprezentatív címétől.

Annál nehezebb volna a két csoport felfogását egymáséhoz közelebb hozni, mert kevés ember volt a történelemben, akiről annyi legendát fabrikáltak — mondjuk nyíltabban: hazudtak — volna, mint az érsekről. Hasonló szerepet játszattak vele az anti- kommunista propagandisták, mint most Szolzeni- csinnel, amiben o nyilván személy szerint nem hibás, legfeljebb annyiban, hogy legalább is 1971 után, amikor szabadsagát visszanyerte, a ferdítéseket, torzításokat, meséket, túlzásokat nem cáfolta meg. Bar sok minden nyilván nem is jutott tudomására; az ezernyi könyv, tízezernyi cikk, százezernyi beszed es hitszonoklat, amik egesz könyvtárt töltenek meg. Mindenki emlékszik mindebből egyre-másra, pld. az US-ba emigrált zsidó volt képviselőnek, Fábián Bélának Mindszenty-eletrajzára (nem ismerte ot, 1944 után otthon sem volt), aki többek között kitálalta az US-sajtoban a mai napig makacsul ismetelt meset — sohase voltak hajlandók megcáfolni — hogy öt azért tartoztatták le a nyilasok, mert a zsidókat védte. Holott köztudomású volt s az US-ben is megjelentek az erre vonatkozó okmányok, hogy az őrizetbe vetel oka volt, hogy az érsek nem akarta atadni palotáját a nyilas katonaságnak és a pincéjében felhalmozott ruhákat a menekülő papoknak tartogatta; ezert nem akarta ezt Szálasiéknak ajándékozni. Egyébként is haragudtak rá a nyilasok, ráért 1944 őszén tiltakozott az ellen, hogy átvegyek a hatalmat.

Ami a zsidókat illeti, Mindszenty tálán az egyetlen magyar főpap volt, aki üldöztetésük idejen nem próbálta őket védeni, sót az o püspöki székhelye, Veszprém az egyetlen volt Magyarországon, ahol a nyilasok halaado istentiszteletet tartottak, az o sze- kesegyhazaban, a zsidók deportálásának örömére.

De a nyugati s az emigráns propagandának szükségé volt az antikommunizmus e bajnokara, hiszen nem lehetett tagadni, hogy ös-konzervativ meggyőződése alapjan nemcsak magat a kommunizmust, hanem minden melyenszántő magyar reformot is elkeseredetten támadott és abban az időben, amikor számos perben voltak jogsértések, az ellene folyt per sem ütötte meg az igazságos bíráskodás mértekét.

Ezt ma Magyarországon sem tagadják, de hogy a kérdést tárgyilagosan Ítéljük meg, azok, akik az ö „martiromsagat” siratták (és többek közt azt Írták róla, hogy „lassan ölő méreggel pusztítják el”),

NIXON FLORIDÁBAN

Mint látjuk Floridában se szeretik Nixont. Nixon nak egy Miami i kórház felavató ünnepségen elmondott beszédét zajos közbeszólásokkal zavarta meg a megjelent közönség jó részé. Főleg fiatalok, de számos nyugdíjas idős is volt a tömegben, akik Nixon- ellenes táblákkal fogadták az elnököt. Ilyen jelszavakat lehetett a táblákon látni: “Impeach Nixon Now”, "Exorcise Nixon”, mikor az egészségügyi javaslatáról szólt, egy férfihang odakiáltott: “Fizesd

meg az adódat”, amikor kveker származásáról szolt, valaki azt kiáltotta: “You are not a Quaker, you are Faker”. A vele szembenéző hangos tüntetés ellenére, sikerült Nixonnak 17 perces beszédet elmondania. A tüntetésben részt vettek a United Farm Workers tagjai, az AFL-CIO csoportjai és a háború elleni mozgalom elemei. A nagyszámú rendőri készültségnek sikerült a két tábort egymástól lávol- tartani és igy elkerülni az összeütközést.

SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS

KÖZLEKEDÉSI SZTRÁJK

HANOI, Az Észak Vietnam-i Szakszervezeti Szövetség megnyitotta harmadik Kongresszusát. Resztvettek testver delegációk a kommunista és nemkommunista országokból is. Altalanos feltűnést keltett, hogy a meghívás ellenére a Kínai” Népköztársaság delegációja nem jelent meg. Ez annál feltűnőbb volt, minthogy az Albán delegáció jelen volt, és tudvalévő, hogy Albánia és Kina bojkottálják a Szovjetunió áltál támogatott Szakszervezetek Világ- szövetséget. Arra is gondoltak, hogy Kina neheztel, amiért Eszak-Vietnám nem támogatta őket Dél- Vietnam-mal szemben a Paracel Szigetek fölötti viszályukban.

BONN, NSZK.Teljesen megbénult az élet Nyugat- Németországban, milliók csak nagy kesessel tudtak munkahelyükre jutni. A Közszolgálati Alkalmazottak Szakszervezetei sztrájkot rendeltek el bérköveteléseik tamogatásara. Nem fogadtak el a kormány által felajánlott 9.5 % beremele'st, 15 %-ot kérnek, de kormánykörök remélik, hogy megegyeznek egy 11 %-os általános béremelésben. A sztrájk főleg a villanyosok és autóbuszok forgalmát szüntette meg. Érdemes megjegyezni, hogy a magasvasut is, amelyet egyezmény értelmében a Kelet-Nemetor- szag-i kormány kezel, szolidaritást vállalt és beszüntette a forgalmat a Nyugat Berlin-i vonalakon.

sem o maga, sem védői es magasztalói nem tiltakoztak masoknak (zsidóknak es nem-zsidoknak) ezerszer súlyosabb üldözésé ellen. Még a háború után is, amikor kérdeztek tőle, mit szol 600.000 magyar zsidó kiirtásához, azt válaszolta, hogy „csak

500.000-et öltek meg.”

Mindez mar regen volt, meglátjuk, az érsek most megjelenő könyve az esemenyek tisztultabb megítélését mutatja-e? Mindenesetre New Brunswick-i kepemyö-interjujában többször ismételte: „39 napig, ejjel-nappal voltam a bolsevisták börtönében, mindenki tudja, mit jelent ez”; ez érzékelteti, hogy az ersek a dolgok megítélésében kettős mértéket hasznai: ma, amikor sok országban (pld. a Fülöp- szigetek, Chile, Paraguay, Delafrika, Görögország, Mozambik, Angola, Rhodesia, Brazília, Delvietnam, stb.) katolikus es mas papokat tömegesen vetnek börtönbe, kínoznak meg, többeket közülük meg is öltek; igaz, ezeket baloldaliaknak tartották. Hogy

az ersek az u.n. jobboldaliakat védte csupán egesz életeben, azt a háború utáni nyilatkozata is mutatta, amelyben követelte, hogy a háborús bűnösök ellen — akik tízezreket gyilkoltak, kínoztak meg, mint a magyar történelem legnagyobb bűnösei — ne indítsanak semmifele eljárást.

Mégis, ó is megszenvedte az életet, kivánjuk, hogy élje nyugalomban hátralévő éveit, de megnyugtat bennünket, hogy immár nincs alkalma olyan beszédeket tartani, mint 1956 őszen, amikor felkiserték Budapestre es a világsajtó követelte, hogy o legyen az ország elnöke, a regi rendhez való visz- szatérést követelve.

Reméljük tehát, hogy a nemzetközi megbékélésnek egy újabb jele a Pápa intézkedése — aki szívhez szóló levélben búcsúzott el a távozótól — megkóny- nyitve, hogy a magyar állam s a katolikus egyház vegre megegyezzenek a vitás kérdésekben.

AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----------