Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-21 / 8. szám
Thursday, Feb. 21. 1974. Nlxm veszedelmesen kiterjeszti elnöki hatalmi! Nixon elnök egyre határozottabban és minden eddiginél nagyobb mértékben teijeszti ki az elnöki hatalmát. A kongresszus mellőzésével, sőt meg az illetékes minisztériumok elkerülesevel csupán személyes tanácsadóira támaszkodva, ad ki rendeleteket és tesz a lakosság minden rétegére kiható, életbevágó javaslatokat. Hatalmának jogot tipró kiterjesztése miatt Nixont a köznyelven már „Richard király”-nak titulálják. Nemcsak liberális, de még az alkotmányos demokráciában hivő konzervatív jogi szakértők is a legnagyobb aggodalommal látják, hogyan él vissza hatalmával az elnök. A neves történész, Henry Steele Commager például úgy vélekedik, hogy „Mr. Nixon, túlhaladott, többféle módón, történelmünkben minden eddigi elnököt.” A Santa Barbarában lévő Center for the Study of Democratic Institutions egyik kormányzati tudósa, Thomas E. Cronin, Nixon elnökről a következő véleményt adta: „Mindeddig rendszeresen arra törekedett, hogy az elnökséget többféle módon megerősítse, gyakran az Alkotmány elkerülésével vagy bizonytalan és kétségbe vonható hagyományos eljárások kiteijesztésével.” Az ad okot aggodalomra, hogy Nixon egyszavu- an mondja ki, mi az ország szempontjából a legfontosabb teendő es felbontja azt a demokratikus kormányzati egyensúlyt, amit az ország alapítói az alkotmányban lefektettek. Precedenst alkot a következő elnököknek saját akaratukból háborúk folytatásara. Nixon úgy allilja be, mintha csökkenteni kívánna az elnöki hatalmát azzal, hogy eddigi fontos szövetségi intézmények vezetését az egyes államokra bízza. De ezzel fontos vívmányokat szüntet meg és visszafordítja a haladás óramutatóját. Ma mar előbbi támogatói közül is sokan látják, hogy nemcsak a kongresszusnak akar parancsolni, hanem a Legfelsőbb Bíróságot, az egész szövetségi kormányzatot, saját politikai pártját és a közvéleményt is sajat szaja ize szerint kívánja befolyásolni. Kirívó példája Nixon politikájának, hogy külü- gyekben, a szenátus helybenhagyását megkívánó szerződések helyett elnöki megegyezéseket köt, melyek önmagukban, más beleszólása nélkül, fenn- allhatnak. A háború megindításának vagy folytatásának hatalma ma már annyira az elnök kezében van, mint a nagy országok között sehol másutt. Annakidején Roosevelt elnök is erőteljes személyes politikát folytatott, de az elnökséget nagyjából haladó irányú politika bevezetésere használta fel. A Roosevelt-korszakhoz fűződik a társadalombiztosítás és sok más haladó törvénykezés megindítása. Nixon elnök viszont kiterjesztett hatalmával ezt az irányzatot meg akarja fordítani. Lefoglal olyan megszavazott népjóléti alapokat, melyek túlhaladják a nagyüzemeknek és a még békében is a hadi termelőknek kedvező költségvetését. 0 mondja ki, melyik programot redukáljak, vagy szüntessék meg és vetózással fenyegeti a kongresszust, ha romboló javaslatainak ellenáll. Ilyen politikára meg nem volt példa az Egyesült Államok történelmében. A múltban a kongresszussal viaskodó elnökök, népszerű ügyek érdekében, többnyire konzervatív kongresz- szussal nézték szembe. Most meg az ólomlábu kongresszusnál is reakciósabb Nixon elnök áll hadilábon a kongresszussal, ha az valamelyik veszelyeztetett társadalmi intézményt menteni akar. Dr. Commager, Nixon elnöki hatalmat előbbi elnökök hataimaval összehasonlítva, a következőket mondotta: „Elnöki jogait majdnem minden térén vagy bitorolja, vagy nagyban kiterjeszti. Meg habomban is — és csak a polgárháborúval lehet összehasonlítani, amely egész különleges habom volt es megkívánta Lincoln gyors intézkedését — meg a hábom idején sem intéztek olyan széleskörű támadást az alkotmánnyal szemben, mint most. Lincoln elnök például nem próbálta aláásni a Legfelsőbb Bírósagot, amint azt most Nixon elnök teszi. Nem támadta a kongresszust a kiutalások miatt, mint Nixon elnök. Nem teremtett elnöki előjogokat, mint Nixon teszi, nemcsak saját személye, de minden egyes hatásköreben dolgozo hivatalnok részere. Véleményem szerint Mr. Nixon sokfeleképpen messze túltett minden eddigi elnökön.” Sokan aggodalommal látják, hogy a kongresszus lemondott hatalmáról es azt az elnöknek engedte át. Ennek a kifinomult diktatúra felé mutató irányzatnak a megállítására egyre szélesebbkörű mozgalom indult meg a kongresszus hatalmának visszaállítására es a népet szolgáló vjvmanyokmegőrzésére. V.K. A következő levél jelent meg a New York Times- ban: Tisztelt Szerkesztő: Amikor én Mr. Nixonra szavaztam, tudtam jól, hogy durva politikát folytat, de nem volt más választásom, mint ez, vagy pedig térden kúszva Hanoi bocsánatát kérni. Most őrülök, hogy olyan elnökünk van, aki elég kemény ahhoz, hogy megküzdjön elpusztítására eltökélt gyűlölőivel. Ijesztőnek találom a független sajtó hatalmát: független a felelősségtől és független a tisztességtől. Ha újra kell valasztanom.egy választott elnök, aki bár elkövetett hibákat, és a meg-nem-választott sajtó hatalma között, en az elnököt választom. Arra ösztökélem az amerikai választókat, hogy fogadják meg Mrs. Nixon tanácsát es imádkozzanak a sajtóért. Carol Blair, Chicago. AZ IZRAELI VÁLASZTÁSRÓL TEL AVIV, Izrael Kommunista Pártja közzétette analízisét a dec. 31.-en lefolyt parlamenti választásokról. Röviden, a következőket állapítja meg: Bizonyos eltolódás történt jobbra, a viszonylatok jelentős változása nélkül. A központi feladat megmaradt: a realisztikus béke-politikáért való küzdelem. A szélső jobboldal, a Likud 32-röl 39-re növelte képviseletet, politikai es társadalmi kudarcai miatt a kormány iránti általános elegedetlenseget, valamint az októberi háború okozta keserű csalódást demagőgikusan kihasználva. A „Felsorakozás”, a kormányt támogató párt, bár 5 mandátumot veszített, megmaradt az uralkodó hatalom. Programpontjai között ott volt a területi hódítás követelése es a Palesztinái Arabok nemzeti jogainak tagadása. Ilyen program nem győzhette meg a választókat, hogy az realisztikusabb, mint a Likud szelsö-jobb programja. A három vallásos part két-két, ill. egy mandátumot veszített. A Független Munkáspárt, amely része a „Felsorakozas”-nak, megtartotta négy ülését. A Moked, amelynek részé a Mikunis-Sneh féle „kommunista” párt, csak egy mandátumot nyert, mig az anti-kommunista Maki, valamint a Meri és a Fekete Párduc pártok egyetlen mandátumot sem nyertek. Hangsúlyozottan kell kiemelni, hogy a fasiszta Meir Kahane (a hírhedt J.D.L. vezére) partjaegyet- len ülést sem nyert a Kneszetben. Végül pedig az Izrael-i Kommunista párt,a Rakah, 3-rbl 4-re emelte mandátumainak számát, szavazatokban kifejezve 37.4 %-ot nyert. Az előbbi 38.800 (2.8 %) helyett most 53.348 (33.4 %) szavazatot, Az IKP nehéz körülmények között folytatja küzdelmet a terület- hódítások ellen, az arab és izraeli nepek közötti békés együttélésért és a genfi békekonferencia sikeres lefolytatásáért. WWWWVVWWVWWmWWWAWAWVWWVV HAVANA, Kuba. Az ismert nagyiparos, Cyrus Eaton, aki az U.S. es a kommunista országok közti barátságos kapcsolat hive, hosszabb megbeszélést tartott Fidel Castro-val, Kuba miniszterelnökével, gazdasági kérdésekről. A kilencven éves Eaton, Castro meghívására jött Havanaba. Fia, ifj. Cyrus Eaton vállalata építette a budapesti Intercontinental Hotelt. 0 WASHINGTON, D.C. A General Accounting Office a kormányzat ellenőrző hivatala, jelentésében megállapítja, hogy semmi bizonyitékát nem találta annak, hogy az érdekelt gabona ügynökségek, melyek az 1972. évi nagy szovjet gabonavásárlásokban resztvettek, rendkívüli és mértéktelen hasznot hajtottak abból. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FÖOGYNÖKSÉG UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra. — TUZEX Csehszlovákiába 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 — TELEFON: (212) 535-6490 - — AMERIKAI MAGYAR SZÓ ———
