Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-31 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 31. 1974 Nehéz elhinni, hogy a inai világban egy valóságos mágikus kolónia létezhet az Egyesült Államokban. De valóban létezik a South Carolina-i Sheldon-ban es a körülötte levő Beaufort megyeben. Az alacsony fekvesu vidék 10 akemyi területen 35 fekete hivó, — többnyire a new yorki Harlem volt lakosai — éli az afrikai Yoruba-törzs eletet es gyakorolja ős­régi szokásait. Az eredeti, Afrikából odahurcolt rabszolgák iránti tiszteletből „ választottak ezt az alacsony, lapos területet, mert azokat először oda- hoztak a feher földesurak rizs- es gyapotültetvé­nyeire. Lapos, bozotos vidékén át kígyózó ut vezet a kolóniához, amelynek bejáratánál egy nagy tabla hirdeti: „Itt vége az Egyesült Államoknak, itt ön a Yoruba Királyság területére lep. Őfelsége Efuntola király neveben béke es barátság várja a szent Oyo- Tunji Yoruba faluban, Eszakamerika egyetlen falu­jában, amelyet az Orisha-Voodoo papjai építettek. Őseink emlékének tiszteletere, papjaink betartják az afrikai faj szokásait, törvényeit és vallását. Isten hozta országunkban.” Oyo-Tunji fekete lakosai, a new yorki nyomor­tanyák csodát kereső menekültjei, a varázslás leg­fanatikusabb hívei. Most, amikor az egész országban felkaptak a különböző csoda kultuszokat, az asztro­lógiát, a telepátiát, a boszorkányságot és sataniz­must, itt meggyőzodeses vallásként gyakorolják es élik a voodoo hagyományait. Mióta az első afrikai rabszolgák ide erkeztek, a fekete mágia volt itt a nyomorgo feketek fétisé, de most volt pincérek, ügynökök, művészek es masok, a legnagyobb ter­mészetesseggel bűvölnek,űznek ki rossz szellemeket, vagy kevernek erőteljes bajitalokat. A „királyságot” négy evvel ezelőtt alapítottak. A new yorki Harlem reménytelen nyomorúságát megunva, teljes kiábrándultságukban a városi es politikai elet dekadenciájából, maguk között elzár­kózva semmilyen pozitív, népi mozgalommal nem érintkeznek, ami uj hitet, meggyőződést adhatott volna nekik és a jobb jövőért való küzdelemre ser­kentette volna okét. Ehelyett menekültek lettek az amerikai civilizációból. Elképzelésük szerint őse­ik szellemével való azonosulás emberi méltóságot, békét ad nekik. A nigériai Yorubák mintájára, az ősók imádatát gyakorolják és poligámiaban (több- nejüseg) élnék. Efuntola király, magas, szikár, kecs- keszakállu, pipázó fiatalember, valamikor a harlemi 155. utcában lakott és a Greenwich Village-ben af­rikai népművészeti tárgyakat árult. A kolónia fenntartásához azonban pénz is kell. A vallásos szertartásoknál a bálványokra öntött rozspálinka is sok pénzbe kerül. Ezért az odalátoga­tó, kiváncsi turistától adományt kémek a falu kincs­tárába, ugyanígy a voodoo-eloado hallgatóságától is. Ezeket az előadókat sokszor klubokba, össze­jövetelekre exotikus szónoknak hívják meg. A hely­beli szegények, feketék és fehérek, akik gyakran jönnek bajaikkal a varázsló gyógyítóhoz f pénzt is hoznak magukkal. 25 dollár nem sok egy darab színes kelméért, vagy fényes kavicsért, amely meg­rontja a gonosz ellenseget, vagy szerelemre bűvöli az imádott nőt vagy férfit. A lapos királyság-faluban, ahol nyáron a szúnyo­gok raja szívja az emberek veret es telidőben nedves hidegség arad a tenger felöl, összetákolt, katrany- papirral bevont kunyhókban laknak, a falakat kü­10 F. r.r.itücv -l'i lönböző afrikai jelképek, körök, keresztek, dárdás férfiak és táncoló nők képei díszítik. Afrikai vise­letben járnak, bálványaik vannak, nyitott tűzhelyen főznek. Arcukon párhuzamos késvágasokkal ejtett vonalakkal, színes ruhájukban kántáljak monoton éneküket, fülsiketítő kiáltásokkal verik a dobot, járják a táncot a vallásos szertartásokban, ahol tűz, viz, föld, szent gyöngyök es magvak kíséretében feher kakast is áldoznak. A South Carolina-i hatóságok tiltakoznak elle­nük, különösen a poligamia ellen es mert nem kül­dik gyermekeiket iskolába. A falu vezetői eddig úgy tudtak sikeresen védekezni, hogy minden férfi a faluban csak egy asszonnyal tart vallásos menyeg­zői szertartást. A gyermekek pedig a sajat Royal Academy nevű iskolájukba járnak, amely az ottani állami törvény szerint nem mas, mint a sok más déli magániskola, melyeket a deszegregációs törvé­nyek óta alapítottak. A leghíresebb gyógyító varázslók mar nem élnék, de kevésbé híresek meg most is ördögöt űznek, bűvölnek és bájitallal, ráolvasással gyógyítanak. Érdekes, hogy egyik egy feher ember, a magas, szemüveges, 70 éves J.E. McTeer helyi megyei lakos, aki előzőleg 37 évig volt sheriff a megyében. Véle­ménye szerint egész Amerikában Beaufort megyé­ben gyakorolják a boszorkány művészeteket leg­igazibb formájukban. Beauforttol nyugatra, a tengerpart menten, a fe­kete lakosok közül sokan még most is kékre festik az ablakparkanyukat a rossz szellemek ellen. A Beaufort-i high school-ban pedig a tanulok a helyi babonákról egy könyvecskét állítottak össze. Egyik példa közülük: „Aki korán reggel énekel, az sírni fog, mielőtt a nap lemegy.” Nincsenek már rizs és gyapotültetvények Beau­fort megyeben. Rabszolgák sincsenek, de van helyet­tük olyan szegénység, nyomorúság, amely tálán a legnagyobb az Egyesült Államokban. Petőfi szavaival élve: a szellem napvilága nem világit be Beaufort megye lakosainak ablakán és a jólét kosara is elérhetetlen távolban integet feléjük. Vago Klára NŐNEK A HEGYEK I HIP Nem hogy a sajat ha- SSSSl'Ű zajaban, de meg a leg- ■ : SDí szőkébb pátriájában sem. Bag Ez derült ki újra egy New , J York-i ünnepségen. A ? Broadway-n emléktáblát helyeztek el az egyik há- zon Eugene O’Neill em- lekere, aki a modern ame- FE rikai drámairás megterem­ni! tője. Színdarabjait évtize- * dek óta játsszák a Broad- way-n. Nehány jelenleg is műsoron van, illetve egy­nek éppen a bemutatójára készülnék. Mégis az ava­tóünnepség alkalmával a járókelők azt kérdezgettek egymástól: Ki az az O’Neill? Mire a gyülekezetben álló egyik „beavatott” egy idősebb férfire mutatott, aki történetesen — ismert színházi kritikus. O’Neill pedig eppen húsz esztendeje halott. Ráadásul az emléktáblát rossz helyen illesztettek a falra. Az elképzelés ugyanis az volt, hogy azon az öreg epúleten helyezzék el a 43. utcában, ahol O’Neill annak idejen született. E helyett, valami félreértés folytán, a plakett egy háztömbbel arrébb a 44. utcában került a falra. A közönség jelentős része pedig hiába várakozott a szülőház előtt. Mire az esős, borús időben kiderült, hogy tévedés tör­tént, es a várakozók odasereglettek az emléktábla alá, addigra a hivatalos ünnepség lezajlott. Egy járó­kelő pedig csodálkozva jegyezte meg: Nem értem, miért csinálnak ilyen nagy hűhót abból, hogy egy házban uj fogorvosi rendelő nyílik. (Képünkön: Eugene O’Neill 1927-ben.) Egy híján 500 mű Az uj Chagall-muzeumot Nizzában a közelmult- oan, a művész 86, születésnapján nyitotta meg Andre Malraux. A volt francia kultuszminiszter ja­vasolta, hogy az orosz származású Chagallnak, aki 1910-ben jött Párizsba és Franciaországban szerzett világhír nevet, már életében legyen nemzeti múzeu­ma a Cote d’Azuron. A valóban reprezentatív csar­nokban 449 kompozíció-: kép, mozaik, üvegablak, szobor, vazlat várja az érdeklődőket. A kiállítás látogatói a termekben zenét hallgathatnak vagy tetszés szerint olvashatnak. Munkáinak művészeti értéke évtizedek óta állan­dó. Az aukciókon 200-500 ezer nyugatnémet már­kát fizetnek egy-egy Chagallert. Kompozíciói szin­te a világ minden országának múzeumában és jelen­tős magángyűjteményében megtalálhatók. A mű­vész ma is oly sok megbízást vállal, hogy — New York-i kereskedője szavaival — „nincs ideje meg­halni.” VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PAR CEL SER VICE INC. Phone. LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Ave.-ról. B Mágikus kötőnk egy deli államban Senki sem póféta... A Szovjetunió és a többi szocialista ország sok­évi közős munkában mérték a földkéreg függőleges eltolódásait. A mérési eredményeket térképén fog­lalták össze. Néhány érdekes adat: a Kaukázus even­ként több mint 11 cm-t nő, a Krim-felsziget évi át­lagban 4, Ukrajna 8, a Kárpátok hegylánca pedig 2 centiméterrel emelkedik. A Pecsora medencéje, Ka­réba délkeleti része és az Ural süllyed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom