Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A kokain csempészet központja New Jersey állami hatóságok háromnapos nyilvános kihallgatást tartottak decemberbpn a kábítószerek terjedeserol. Floridai es helybeli törvenyveg- rehajto hivatalnokok arról jelentettek, hogy floridai kubai csempészek újabban a legfőbb terjesztői a kokainnak New Yorkban és kornyékén. A csempészek ruhájukban rejtik el a kokaint, a nók a melltartóikban vagy terhességet színlelve hasukra kötött tömött zacskókban. így hozzak be Dél-Amerikából, Mexicoból, valamint az angol es francia szigetekről Floridába és onnan északra viszik, ahol nagybani “vállalkozókénak adják el, akik a szokásos hálózaton keresztül adjak tovább. A kihallgatáson többen jelentették, hogy szeptemberben az uj szigorú csempészet elleni torvény életbelépte óta nem hagyták el New Yorkot a kábítószer terjesztők. A kábítószer törvény New York városi végrehajtó ügyesze, Frank Rogers véleménye szerint, a kábítószer árusítok valószínűleg akkor kezdenek majd New Jersey be attelepedni, amikor az uj törvény hatása nyilvánvaló lesz. Márciusban ugyanis többszaz vádlott ellen hoz majd a bíróság Ítéletet és várható, hogy két vagy háromszáz elitéit vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kap. A földalatti kábítószer kereskedelemben jelenleg a kokain a legkeresettebb, részben azért, mert nemzetközi intézkedések nagyban korlátozták a heroinforgalmat és igy az utcán árult adagok nem több mint 3 százalék heroint tartalmaznak. Vallomások szerint a kokain behozatali csempészeti központ Floridában van, mivel ez közel van a délamerikai országokhoz, ahol a kokain terem és ahol feldob \ gozó központok is vannak. A floridai Dade County rendőrsége szerint úgyszólván lehetetlen a dél-Flo- ridába beözönlő kábítószer csempészeket megállítani, mert nagyon sok a privát repülőtér és azonkívül két nagy tengeri kikötő és két nemzetközi repülőtér is van a közelben. A 60 százalékos tisztaságú kokainnak kilóját nagyban 14-20 ezer dollárért adják el, de kicsiben annyit kapnak erte, mint a heroinért vagyis egy kilóért kb. 300,000 dollárt. Peru nacionalizálja a legnagyobb U.S. bányavállalatot Juan Velasco Alvarado, Peru elnöke es 15 tagú kormánya bejelentette a legnagyobb bányavállalat, az amerikai tulajdonban lévő Cerro de Pasco nacio- nalizálasat. A kormány, Centromin—Peru névén állami vállalatot létesített, amely átveszi a regi vállalat bányászati, kohászati és anyagfinomitó üzemeit. Peruban 1902 óta működő óriási iparuzem uj vezetője Victor Miro Quesasa nyugalmazott generális, aki a vallalat Lima-i irodáját mar el is foglalta. A kormányrendelet nem említette, hogy milyen feltételekkel veszi át a Cerro de Pasco-t, Latiname- rika egyik legnagyobb bányászati komplexumát, amely az Egyesült Államokban levő Cerro Corporation egyik alvallalata. A Cerro de Pasco kisebb fontosságú femeken kivul rezet, ólmot cinket, bizmutot, ezüstöt és aranyat termel es egész Del-Amerika szamára a legtöbb cinket termeli. A nacionalizálás már várható volt, mióta a kormány felajánlotta a vállalat megvásárlását; de az amerikai tulajdonosok nem fogadták el a feltételeket es a tárgyalásokat beszüntették. Alvarado elnök kijelentette, hogy a nagy bánya- vallalat állami átvétele elkerülhetetlen a kormány “forradalmi” politikájának megvalositasahoz. Nyomós okot szolgáltatott erre az a körülmény, hogy a Cerro vezetői nem sürgettek a bányászát kiterjesztését, amely kritikusan fontos Peru gazdaságának fejlődéséhez. A Cerro már a második U.S. nagyvállalat, melyet a perui kormány allamositott. Az első az International Petroleum Company volt 1968-ban, amelynek átvétele nagy feszültséget okozott a perui es a U.S. kormány kozott. Energiahiány - környezet védelem Az Environmental Protection Agency (kórnyezet- vedelmi kormányhivatal) adminisztrátora, Russel E. Train figyelmeztetett, hogy a környezet tisztaságát vedó törvények es rendeletek kijátszása, vagy elkerülése, semmiben sem könnyíti meg az energiahianyt, de a közegészségét nagyban veszelyezteti. Az automobil kipuffogo gazok korlátozásának enyhitese, ami most van tárgyalás alatt a kongresz- szus előtt, csak jelentektelen részé a tüzelőanyag problémának es az energia-krízist nem oldja meg. „Vannak, akik azt mondják, — mondta Mr. Train, — hogy a hiány enyhitesere a legjobb egyszerűen megsemmisíteni a törvényt. Vannak, akik azt mondjak, hogy a kornyezetvedelmi intezkedesek felelősek az energiahianyert. Vannak, akik azt mondják, egy kis legszennyezodes senkinek sem art. Amit mondanak, az egyszerűen nem igaz es ezt ok maguk is tudjak. Az energiatörvények kijátszása meg jobban megnyitna előttünk a mérgező anyagok Pandora-szelencejet, amit a törvények lezárni igyekeznek.” Maine államban a tej minimális ára $ 1.62 gallononként. A szomszédos New Hampshire-ben viszont csak $ 1.32. A New Hampshire állami tejárusitók minden bizonnyal nem szerelemből adják a tejet a vasárlóknak $ 1.32-ért gallononként. Ez az ár is magas, de kérdezzük-miért kell Maine-ben $ 1.62-t fizetni a vasárioknak a tejert, vagyis 30 centtel CANYONVILLE, Ore. Kilenc személyt temetett el az a földomlás, mely a nagy esőzések következtében Canyonvilleben rombadó’ntött egy hazat. hbsü-------71 MAGYAR SZÓ . Published weekly, except 3rd - & 4th week I in July by Hungarian Word, inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.10003| Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 3J. 1952 under I the Act of March 21, 1879, at the P.O. of I New York, N.Y. ■ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50. félévre $ 7.00. Minden más külföldi | orgzagba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. ■ áll- I ................................... Egy becsületes képviselő Az utóbbi ev folyamán a Watergate-üggyel kapcsolatban feltart szelesen elterjedt politikai korrupció elszomorító látványt nyújt az Egyesült Államok közéletéről. Jo tudni, hogy mégis vannak a politikusok között olyanok, akiknek hivatalos es magánélete peldaado lehet a többiek számara. A floridai The Tampa Tribune napilap január elsejei vezércikke dicserőleg ir Charles Bennett 62 eves Jacksonville-i demokrata képviselőről; egyike o azoknak, akikről nem sokat beszélnek, de jellem, lelkiismeretesseg es becsűletesseg dolgában elől járnak. A vezércikk megemlíti, hogy Bennett képviselő, aki 22 éve tagja a kepviselóháznak, egyetlen szavazatnál sem volt távol. De ennél még emlitésremel- tobb, Hogy semmifele személyes ajándékot nem fogad el, meg egy zacskóra való narancsot, vagy ingyen hotelszobát sem. Eddigi kampányaihoz a legnagyobb egyéni hozzájárulás 500 dollár volt, de ezután 100 dollárnál többet senkitől sem fogad el. Befektetést ól rendszeres nyilatkozatokat ad ki. Csak egy befektetese van: 12.000 dollar részvényé egy borotvagyarban. A második világháború alatt Bennett képviselő, aki akkor a Fülőp-szigeteken teljesített gerilla szolgalatot, póliöban megbetegedett s mint rokkant hadviselt azóta nyugdijat kap. Ezt a rokkantsági nyugdijat azóta is mindig visszaküldi a kormánynak. Kb. 150.000 dollárt tesz ki, amit az evek folyamán igy visszaadott. Elsősorban Bennett e’rdeme, hogy a kepviselőhaz tagjai részére etikai kódexet állítottak fel. Következetesen, többször próbált sikertelenül törvényjavaslatot megszavaztatni, amely megkívánta volna, hogy a kormány es Kongresszus tagjai pénzügyeikről kimutatást közöljenek es szigorúbban korlátozzák a kampány költekezéseket és adományokat. Nem hiaba, hogy a Ház tagjai ot egymás kozott „Mr. Ethics” néven emlegetik. Jo’ tudni, hogy ilyen politikusok is vannak az amerikai közéletben. © Egyenlőség és demokrácia WASHINGTON, D.C. Az Egyesült Államokról emberöltőn át az a hir járta, hogy az egyenlőség és demokrácia hazája. Most felvilágosítást nyerünk erre vonatkozólag a Pentagontól, mely 23 zártkörű et - kezóhelyet tart fenn világszerte, ezekből 11-et, Washington vidékén. Egyik ilyen,az admirálisok részére fenntartott étteremben, a Pentagon epűlete- ben “steak dinner”-t vagy “lobster lunch”-ot kínainak az admirálisoknak $ 2.10-ért. A House Appropriation Committee-hoz benyújtott jelentés mutatja, hogy több mint 1.6 millió dollárt költöttek a junius 30.-at megelőző 12 hónap alatt az ezekhez az étkezőkhöz beosztott személyzetre és 230,000 dollárt egyeb költségekre, tehat az adófizetők pénzéből 1.8 millió dollárt. A Pentagonban alkalmazott 25.000 dolgozó részére hat cafetériat tartanak fenn, amelyeket maganvállalatok üzemelnek. Itt a legolcsóbb etel a “club sandwich” káposztasalátával, ennek ara $ 1.70, a legdrágább a “pót roast plate” $ 2.30-ért. A hadsereg tábornoki étkezőjében 1 dollárért teljes etkezest szolgainak fel a legfinomabb húsételekkel. A Marine Corp. étkezőjében ezért $ 1.25-öt és az Air Force étkezőjében $ 1.50-et számítanak. Ki meri még tagadni, hogy itt egyenlőség és demokrácia van? 2 —
