Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1974, AMERIKAI MAGYAR SZŐ 3 MHtH- ONNAN „Egy viszonylagos kisebbség hatalmas kampányt folytat Nixon elnök ellen. A kampány nemcsak Nixon elnök szemelye ellen irányul, hanem az elnök politikája ellen is. Ha e kampány sikerül és semlegesíteni tudják a Fehér Hazat, akkor a kongresszust uraló jóléti társadalom szószólói — super welfare staters — a támogatókkal egyesülve, üj törvényeket hozhatnak létre-törvényeket, melyek beavatkoznak az ország gazdaságába, áremelkedéseket és adó- emelkedéseket eredményeznek az amerikai nép részére.” így szónokolt Ford alelnok Atlantic Cityben, az American Farm Bureau Federation ülésén, ahol 4.000 nagyföldbirtokos és bankár nagy tapssal fogadta beszédet. A beszed Ford alelnok ajkáról hangzott el, de azt Nixon elnök ,,ghost writer”-je irta. Az erthetó volt, hogy a gyűlésen megjelentek nagy tapssal fogadták e beszédet, mert ezek az urak azok, akik két millió dollárt adtak Nixon újraválasztásának biztosítására — és milliárdokat harácsolnak nap, mint nap a tej és tejtermékek magas ára következtében. 0 Ugyanakkor, amikor Ford alelnók oly lovagiasan az elnök védelmére kelt.Washingtonban Sirica biró előtt, az általa kinevezett ot szakértő megtette egyhangú jelentését: a 18 perces beszélgetést Nixon elnök és tanácsadója,Haldeman között, mely három nappal a Demokrata Párt központi helyiségébe való betörest követben történt és amelynek lényege Nixon utasítását tartalmazta arra vonatkozóan, hogyan kell a Watergate betörest ellensúlyozni, tudatosan megsemmisítettek azaltál,hogy a hangszalagot ötször, vagy talán kilencszer lefuttatták a gépen, mindaddig, amig az eredeti felvetel felismerhetet- lenné vált. * A jelek szerint Sirica biro átadja ezt az információt a Nagyesküdtszéknek, ami azt jelenti, hogy újabb Fehér Haz-i csatlósok kerülnek vád alá. E hangszalag tudatos letörlése az igazságszolgáltatás akadályozását jelenti. Ez sülyos vad, amely öt évi bórtófibüntetést vonhat maga után. Ez a helyzet újabb lendületet adott azok ténykedésének, akik szükségesnek tartják Nixon elnök elmozdítását. © E. B. White amerikai iró panaszkodik: „Mi képesek vagyunk embert helyezni a Holdra, de képtelenek vagyunk egy személyt Bangor, Maine-ból Bostonba szállítani vasúton, mert Maine államban nincs vasúti közlekedés.” © Amerikai pénzügyi körök most aggódnak, mert a nemzetközi pénzpiacon a dollár értéke emelkedik. Attól tartanak, hogy a drágább dollár az amerikai gyártmányok vásárlásának csökkenését vonja majd maga után és igy a USA kereskedelmi mérlege ismét deficitet mutat. 0 Detroitban 1973-ban minden 100.000 lakosból 44 gyilkosság áldozata lett. Clevelandon 36, New Orleansban és St. Louisban 35, Washingtonban, az ország fővárosában 34.9 és igy tovább, az ország többi nagy városában. Nem csoda, hogy az emberek nem mernek este színházba, moziba, szórakozóhelyre menni. A Szolzsenyicin ügyről Bizonyos rövid es hosszúlejáratú szempontok késztettek az amerikai nagytőke kulcsszerveit Szolzsenyicin legújabb könyvének, a „Gulag Szigetvilág” világméretekben való reklamirozására es terjesztésere. Vegyünk ezek közül néhányat fontolóra. Az Egyesült Államok politikai szervezetének érdekei szinte megkövetelték, hogy enyhítsenek a nyomáson, amely a Watergate botrányból kifolyólag nehezedett rá. Mi mással lehetett ezt hatásosabban elemi, mintha a közvélemény figyelmet, legalább egyideig, Washingtonról a Szovjetunióban 30, 40, 50 évvel ezelőtt történt eseményekre tereljük? Olyan esemenyekre, amelyek egy uj társadalmi rend szülési fajdalmaiból, kínjaiból származtak. Egy olyan társadalmi rendszerre, amely fennállása első eveiben kétsegbeesetten küzdött a fennmaradásért Jís ebben a küzdelemben tény, sok súlyos hiba es bun történt, amelyeket azonban azóta mar regen felismertek es kiküszöböltek. .. ’ , , , Az Egyesült Államok pénzügyi berendezesenek pillanatnyi erdekei megkövetelik, hogy a világkóz- velemeny figyelme elterelödjön a Chilében, Brazíliában, Görögországban, Spanyolországban, Del-Viet- námban, Délafrikában jelenleg is végbemenő borzalmakról es helyettük a Szovjetunióban Sztálin idejeben történt eseményekre terelődjön. Egyszerűen nem szabad megengedni, veitek ók, hogy a világ mintegy szemtanúja legyen annak, midőn Wall Streeti bankárok a dollárok millióit csúsztatják a chilei hóherbanda vezéreinek embervértől még gőzölgő kezeibe! Az Egyesült Államok katonai berendezésének pillanatnyi érdekei megkívánják, hogy belpolitikai támogatás szerveződjön a Becsben tárgyalás alatt levő európai biztonsági egyezmény elszabotálásat célzó igen veszélyes menövereikhez. Az amerikai-izraeli katonai szövetség pillanatnyi es messzebbmenő érdekei egyaránt megkívánják hogy fokozódjon a politikai támogatás ama erőknek, amelyek fel akarják bontani az USA és a Szovjetunió között létrejött politikai enyhülést (detente) es elgáncsolják a kereskedelem kifejlődését a két ország között. Mi felel meg e célnak jobban, mint Szolzsenyicin szovjetellenes gyalázkodásainak terjesztése, amelyek itt-ott meg Göbbels propagandáján is túltesznek? Mindezen speciális inditóokok hátterében fellelhetjük a legalapvetőbb tényezőt. Az úgynevezett „szabad világ” es egyre mélyülő valsaga közepette a tőkés rendszer ideológusai érvek hiányában egyre inkább gyalázkodásra kényszerülnek, hogy diszkreditálják a szocializmust, mint az emberiségnek a kapitalizmus válságaiból való kivezető útját. Mert ugyan mi mással tudnának ma már érvelni a tőkés rendszer ,,felsöbbrendűsege”-nek bizonyítására? Watergate-el, az amerikai tókés rendszer romlottságának, erkölcsi es politikai válságának e szimbólumával? A Nixon kormánnyal, melynek leghíresebb tagjai vagy börtönben vannak, vagy vad alatt allnak elitéit alelnókükkel és bevádolás előtt álló elnökükkel? Atticával érvelhetnek, vagy a Kent Egyetemmel vagy az 5 millió munkanélkülivel, a tiz millió segelyre szorulttal vagy az orvosi kezeles hiányában evente elpusztuló 300.000 amerikaival? Avagy tálán a ,,szabad-vilag”-beli szövetségeseinkre hivatkozhatunk? Del-Vietnam-ra ,hu szövetségesünkre, ahol 200.000 ártatlan polgár van bebörtönözve? Vagy Görögországra, Braziliára, Délafrikára? Vagy, ha mernének a tényékhez ragaszkodni, le tudnak-e tagadni a Szovjetunió óriási vívmányait? Tagadhatjak-e a tényt, hogy a szovjet nép mérhetetlen áldozata, 20 millió szovjet ember önfeláldozó küzdelme nélkül ma az egész világ a fasizmus póklábán szenvedne, a világ, amelyben egyetlen zsidó túlélő nem volna? Tudják-e tagadni, ha mernenek tényekkel vitatkozni, a Szovjetunió csodálatos teljesítményeit az űrrepülés technikájától kezdve, a technika, tudomány, közegészség, közoktatás, művészét, sport minden ágáig? Nem, nem tudjak. Ezért van nekik szükségük egy Szolzsenyicinre. Ezért kell nekik a „Gulag Szigetvilag”-ot reklamirozni. A Nobel Bekedij Bizottsághoz intézett leveleben, melyben Szakharovot jelölte békedijra es amely visszatükrözi fejtetőre állított politikai és világnézetét, Szolzsenyicin a „tisztulást es a vezeklest” jelölte meg, mint az emberi let legmélyebb értelmét. E meghasonlott, megzavarodott embernek nem sajat népének 20 millió áldozatot követelő hősi küzdelme az egész emberiseget fenyegető hitleriz- mus ellen, sem a most élő honfitársai tízmillióinak áldozatos munkája egy tökéletesebb társadalom építésén képviseli az emberi let legmélyebb értelmét, hanem sajat büzlo „tisztulása”, amely nem áll másból, mint hazája népének háborúban s békeben egyaránt való gyalázásából! Az amerikai nép ne engedje meg, hogy Szolzsenyicin rosszakaratú írásának kiaknázása elterelje figyelmüket az előttük álló valóban fontos feladatokról: az infláció és korrupció elleni küzdelemről, a társadalmunk ezernyi más bajáért is felelős monopóliumok megrendszabalyozásáról, egy olyan politika követéséről, amely itt bent csökkenteni fogja a termelt javak fegyverkezesben való elfecserleset, nemzetközi viszonylatban pedig elő fogja mozdítani a tartós béke biztosítását. Deák Zoltán A műtrágya "hiány" ás as élelem magas ára 1973-ban számos ország mezőgazdásza vásárolt amerikai műtrágyát. Emelkedett a kereslet és a műtrágya arat felemeltek. Mivel az Egyesült Államokban rögzítették a műtrágya árát, a gyárosok külföldre szállították készítményeiket, ahol magas áron adhatták el. Az amerikai farmerektől egyszerűen megvonták a szükséges műtrágyát. A farmerek a kormányhoz folyamodtak panaszukkal. A Nixon kormány kétfelé módon oldhatta meg a problémát: 1. ) betiltja a műtrágya. kivitelet és megtartja az arró’gzitést. 2. ) szabad kezet ad a vegyi gyárosoknak, hogy felemelhetik a műtrágya arát. Mondanunk sem kell, hogy Nixon Cost of Living Council-ja melyik „megoldást” választotta. Szabad kezet kaptak a vegyi gyárosok. Felemeltek a műtrágya árát 40 százalékkal. Ez automatikusan magával vonta az élelmiszerek áranak azonnali emelkedését; 1973-ban a búza 186, a kukorica 163, a csirke 158 százalékkal lett drágább. Ez tovább tart ma is es a jelek szerint a háziasszonyok milliói mindig magasabb árakat fognak fizetni az élelmi- » szerért.
