Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-17 / 3. szám

Ért. is 2nd Ctass Matt» Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXVIII. No. 3. Thursday, Jan. 17. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 KATONAI PUCCS WASHINGTONBAN? A Watergate-botrany sorozattalkapcsolatbansok- szor es egyre többen felvetettek annak lehetőseget, hogy a Pentagon magasrangu tisztekből allo cso­portja katonai puccsal óhajtja majd ,,megoldani” az ország válságát,amint azt társaik tették Chilében, Görögországban és a Földkerekseg sok más államá­ban. Mindeddig tartózkodtunk véleményt mondani e kérdésben, mert nem volt adat kezünkben, mely lehetővé tette volna ilyen nagyhorderejű probléma objektiv megközeliteset. Most azonban, miután a Chicago Tribune-ben es a New York Times-ban közólt cikkek felszínre hoztak, hogy a Nixon elnök áltál felállított alkot­mányellenes „Plumbers” csoport kivizsgálta, kik voltak azok, akik lehallgató készülékét helyeztek el Nixon elnök külügyi és nemzetbiztonsági tanács­adója, Henry Kissinger telefonjára, a helyzet meg­változott. Az eddig kiszivárgott hírek szerint a Pentagon egy csoportja e telefonlehallgatásokkal, valamint titkos iratok megszerzésével óhajtott tudomást sze­rezni az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársa­ság, az USA és a Szovjetunió közti tárgyalások ki­meneteléről, valamint arról, hogy a kulisszák mö­gött milyen álláspontot foglal el Washington az India-Pakisztán közti vitában. A Pentagon magasrangu tisztjeit,akik resztvettek e törvényellenes cselekedetekben, meg eddig nem nevezték meg. Véleményünk szerint ez csak azt jelenti, hogy nemcsak a Feher Ház lakója es az általa kinevezett segedjei — Haldeman, Ehrlichman Colson, stb. kö­vették el az alkotmányellenes cselekedetek egesz sorát, hanem a Pentagon benfentesei. Sokszor e csoportok különböző katonai es ipari erdekeket, az uralkodó) osztály különböző rétegeit képviseltek. E politikai érdekcsoportok egymás elleni áskálo- dása visszatükrözi azt a mely gazdasági, politikai, katonai és erkölcsi válságot melyben az ország je­lenleg van. <*. Ma mar nemcsak üres híresztelés, nemcsak plety­ka egy katonai puccs lehetósege Washingtonban. A Pentagon magas állásban lévő, de meg nem neve­zett egyenisegenek velemeny'et a következőkben idézte a NY. Times 1974. jan. 13-i szama: „Amit tudnunk kell, az a következő: milyen mértekben volt a Pentagon beleavatva és kik azok, akik e lépést támogatták. Ha erre megkapjuk a kelló választ, akkor tisztán áll előttünk egy katonai puccs lehetősége. ” John C. Stennis, a Szenátus Hadügyi Bizottságá­nak elnöke sajtónyilatkozatban kijelentette: bele­tekintek majd a hadvezetők kemkedesi tevekeny- segebe. Stennis szenátor e kijelentése természetesen nem biztosíték arra,hogy a Pentagon benfentesei feladták kémkedésüket és szándékukat a katonai puccsra. AZ ARAB ÁLLAMOK ELFOGLALÁSÁRA KÉSZÜL A NIXON KORMÁNY? WASHINGTON, D.C. Ja mes R. Schlesinger, a Nixon kormány hadügy­minisztere TV interjúban kijelentette: „Ha az arab államok tovább folytat­ják az olaj-embargójukat, az elkerülhetetlenül ki­váltja az amerikai nép kö­vetelését: erőszak haszná­latát az arab államok el­len.” FELROBBANTJUK SAJÁT OLAJFORRÁSAINKAT Schlesinger hadügyminiszter e kijelentesere mél­tó választ adott Sheik Sabah al-Ahmed al Jaber, Kuwait külügyminisztere: „Amerikai katonai bevatakozás esetén felrobbant­juk sajat olajforrásainkat.” A külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy Saud Arábia szintén befejezte olajforrásainak aknázását es abban az esetben, ha a Nixon kormány az arab államok megszállásával óhajtaná megoldani a jelen válságot, az arab államok mindegyike az olajforrások felrobbantasaval válaszolna az U.S.A. támadására. Kuwait vezető napilapja, Al Siyassah, azzal vá­dolta Schlesinger hadügyminisztert, hogy 19. szá­zadbeli gondolkozásra vall, amikor az arab államok elfoglalásáról álmodozik. Algéria felhivatalos kormanysajtoja, Al Moudjahi vezércikkben írja: „Ha az amerikaiak, a USA, el­határozza az arab államok elleni katonai beavatko­zást, a harmadik világ mindenegyes országa felsora­kozik az arab államok védelmére.” ANGOL AMERIKAI ÖSSZEESKÜVÉS? Nyilvánosságra jutott, hogy az amerikai és angol hadvezetoség számos gyűlést tartott, amelyekben az arab államok elleni támadás részleteiről tárgyaltak. Amikor egy újságíró feltette a kérdést a Pentagon egyik szószólójához, van-e terv az arab államok el­foglalására, ezt a választ kapta: „Terv van mindenre, még Ottawa, Kanada fovarosa elleni tamadasra is.” Libanon tekintélyes hetilapja, „Al Diyar” közzé­tette az amerikai hadsereg részletes tervet a Perzsa Óból olajforrásai elfoglalására. Noha az olajforrásokkal rendelkező országok had­serege csak maroknyi, Saud Arabia 36.000, Kuwait 8.000, Bahrain 1.100, Abu Dhabi 8.000, amerikai katonai körök elismertek, hogy ezen országok el­foglalása viszonylagosan egyszerű volna, de a meg­szálló hadsereg ellátásának gondolata lidércnyomás­ként hat a Pentagon vezetőire. Rév. Dr. MARTIN LUTHER KING Jr. A fajgyűlölet, az emberi jogok es a beke erdeke- ben folytatott harc egyik legkimagaslóbb vezére januar 15-én lett volna 45 eves, ha a merénylő golyója nem oltotta volna ki eletet 1968. áprilisában. Egész eletet a nyomor, a fajgyűlölet es a milita- rizmus elleni harcra szentelte. Halála nagy űrt hagyott azok sorában, akik a kizsákmányolás megszüntetésen fáradoznak.Ország­szerte milliók adóztak nagy tisztelettel emlekenek születése napjan. Az egyenjogúságért es a nyomor felszámolásáért folyó harc kétségtelenül lelassult, miután elveszí­tette egyik legtehetségesebb és leglelkesebb vezető­jét, Rév. Martin Luther King, Jr.-t. Ezzel egyidoben a Nixon-kormány feladta meg látszatát is annak, hogy törődik a fekete nép sorsá­val. A kongresszus áltál elfogadott törvényjavaslato­kat egymásután megvétózta az elnök, olyan javas­latokat, melyeknek törvényre emelése nemi javu­lást hozott volna a fekete nép életében. A Nixon kormány nyíltan ellenséges állásfoglalá­sa azonban újabb eromegfeszitésekre serkenti azo­kat, akik véget akarnak vetni a nyomortanyaknak, a fajgyűlöletnek es a monopolisták onkenyuralma- nak. New Yorkban és az ország számos más varosában lezárták az iskolákat es hivatalos ünneppé avatták Rev. King születésnapját. ÁRA» CINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom