Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-25 / 17. szám

Thursday, April 25. 1974. VISSZAFELÉ SÜLT EL NIXON POLITIKAI FEGYVERE Nixon elnök idegessége egyre magasabb fokra hág, ami érthető is. Idegességében elutazott Parisba, állítólag azért, hogy résztvegyen Pompidou elnök temetésén, de ténylegesen azért, hogy ellensúlyoz­za az amerikai nép egyre jobban megnyilvánuló elegedetlenségét személye, de főleg gazdasági és politikai intézkedései miatt, mely a megélhetés ál­landó es rohamos drágulásában^ munkanélküliség emelkedésében es az adóteher egyre elviselhetetle­nebbé válásában nyilvánul meg. Párisbol visszatérve bírói idézést talált íróasztalán: a képviselöház Jogi Bizottsága követeli 40 hangszalag átadását, melyek bizonyítanák az elnök ártatlansá­gát, vagy bűnösségét. Nixon nem hajlandó eleget tenni a bírói idézés­nek. Pár nap múlva Nixon elnök egy újabb bírói ren­deletet talált Íróasztalán. Ezúttal Leon Jaworski, az általa kinevezett ügyész követel több mint 63 hang­szalagot, amelyeket képtelen volt az elnök ügyvéd­jeivel folytatott tárgyalások révén megkapni. Nixon elnök ezt a biroi döntést is megtagadja. Ez a helyzet késztette az elnököt egy meresz, mondhatnánk kétségbeesett lépésre. Körülnézett e's feltette a kérdést önmagahoz: Mitévő lehetek? Es töprengésében rátekintett a po­litikai térképre és felcsillant szeme előtt Michigan állam nyolcadik képviselöválasztási kerülete. ITT, VAGY SEHOL. Atnezte e választási kerület történetét és rájött arra, hogy az utolsó negyven esztendőben a szavazók nagy többségé állandóan, következetesen a republi­kánus jelöltre adta szavazatát. Tény az, mondotta önmagának Nixon elnök, hogy 1970-ben ebben a választási kerületben 40.000-rel többen szavaztak a Republikánus Párt jelöltjére, mint a demokrata jelöltre. Es két évvel később, 1972-ben még mindig 33.000 szavazat többségét kapott az ö pártjának jelöltje, mint az ellenjelölt. „Itt... vagy sehol” — határozta el Nixon. Elmegyek e választási kerületbe es igerek fut-fat mindenkinek. Határozatát tett követte, — mely határozatot és tettet Michigan nyolcadik kerülete rep. vezetőinek többsége ellenzett, — elment pár nappal a választás előtt, műtrágyát és benzint Ígért a farmereknek, alacsonyabb árat a háziasszonyoknak, munkát a munkanélkülieknek... Se vége, se hossza nem volt kortesbeszédeiben foglalt Ígéreteinek. Az elnök imigyen gondolkodott: a szavazók nagy része kis farmer. Apjuk és nagyapjuk állandóan a republikánusokra szavazott. Ha mar másért nem, szokásból ismét azt fogják tenni. Es különben is, mit tudnak ezek a „maradi”, „tudatlan”, „képzet­len ” farmerek? Ha felre tudtuk ókét vezetni az utol­só négy évtizedben, miért nem tudnánk most is??? Szóval meghivatta magat. Megszervezte támogató­it. Ottlété alatt körülvetette magát ezekkel a csat­lósokkal és a felületes szemlélőnek úgy tűnt fel, mintha nagy közkedveltsegnek örvendene. Ezzel kapcsolatban kihangsúlyozzuk, a Republi­kánus Párt Országos Bizottsága 55.000 dollárral TÖBBET költött Michigan nyolcadik kerületében a kampányra, mint azelozo három kerületi választás­ra együttvéve. Nixon ez alkalommal vett reszt először ujra- valasztása óta választási kampányban. E lépését te­hat minden politikai kommentátor úgy jellemezte, hogy a választás nem James M. Sparling, Jr. (repub­likánus) es J. BobTraxler (demokrata) között folyt, hanem referendum volt Nixon mellett, vagy ellen. VISSZAFELÉ SÜL EL A FEGYVER A szavazás április 16.-án zajlott le. Az össz-szava- zók kb. 50 százaléka élt szavazati jogával. Ez — az amerikai politikai élet szerint — magas szám pót­választás esetén. Az eredmény: Traxler, a demokrata jelölt: 59.918 szavazat, Sparling a republikánus jelölt: 56.575szavazat. 1932 óta ez az első alkalom, hogy demokratára adta szavazatai a 8. kerület szavazóinak többsége. Ez a tény visszatükrözi: 1. ) Az amerikai nép nagy többségének elégedet­lenséget, lázadását a washingtoni kormány gazdasági, politikai és erkölcsi magatartása iránt. 2. ) Ez az elégedetlenség, lázadás abban nyilvánul meg, hogy’ egyik képviselőválasztás a másik után vereséget hoz a republikánusok részére és győzelmet a demokratáknak. Ez késztette Robert P. Griffint, Michigan repub­likánus szenátorát a következő nyilatkozatra: „Egyetlen republikánus tisztsége sincs biztosítva.” Ebből következik a harmadik fejlemény: 3. ) A republikánus politikusok állnak majd az élen Nixon elnök elmozditási mozgalmában Michigan 8. kerületi választásával még foglalko­zunk a következő hetekben, mert nem elemeztük hogy mi is volt a republikánus jelölt programja és mi volt a demokrata jelölté, milyen szerepet játszott a szervezett munkásság a választásban. Most csak egy kérdéssel kívánom ezen irasomat befejezni: milyen más volna a helyzet, ha a demok­rata párt helyett egy valódi monopolellenes politikai part állna a porondon. Ezért a haladó mozgalomnak sokkal több időt, energiát kellene áldoznia arra, hogy’ ilyen politikai erót életfe keltsen. L.I. Michigan’s 8th District: The Last Two Elections Results in 5 Special House Elections Source: Congressional Quarterly * p0r Cent Of Vote ■■Winner State/District Candidates/Party 1974 | 1972 ~ ] . John P. Murtha(D)»u'X'M 31.9D Pennsylvania 12 Harry Fox (R) 49.8 ~ I Richard F. VanderVeen37.7 D Michigan5 . . . , ' ' RoberVVanderLaan(R) 44.3 ■ — Thomas Luken (D) 29.7 D I Ohio 1 Willis D. Gradison Jr. (R) 43^ lAóyl:! _ ... . „„ 7 Democrats ran **46.8 I 26.1 D I California 13 wwWoth Robert J. Logomarsino (R) ~ J. Bob Traxler (D) ■t-IR.W.TQ.a Dl Michigan 8 James M. Sparling Jr. (R) 43.5 ♦ Remainder: Third-Party candidates ♦♦Total Democratic vote “Zebra” gyilkosságról San Franciscóban mindenki a „Zebra” gyilkos­ságról beszel. Az elmúlt par hónapban, állítólag, egy vagy több fekete meggyilkolt orvlövéssel 12 fehér polgárt és nyolc másikat megsebesített. Miután a tettest, vagy tetteseket nem tudtak eddig megtalálni, a városi vezetőség elhatározta, hogy a fekete és vegyes negyedekben megállítanak és megmotoznak minden olyan fekete személyt, 1 aki hasonlít a rendőrség által elképzelt tetteshez. Amikor New Yorkban egy par évvel ezelőtt egyik bombamerénylet a másik után történt egy akkor ismeretlen tettes áltál, senkinek sem jutott eszébe, hogy minden fehert feltartoztassanak es megmo­tozzanak. Ugyancsak nemrégen egy ismeretlen fehér több ápolónő és egyetemi hallgató életét oltotta ki Boston környékén. De senkinek sem jutott eszebe feltartoztatni az utcán és megmotozni azokat a fe­héreket, akik a tetteshez hasonlítottak. Ilyen a törvény előtti egyenlőség az Egyesült Államokban. Lisszabonban, Portugália fővárosában a rendőrség ismét letartóztatott 12 „baloldali” egyént. A le­tartóztatottak kozott van Maria Elena Neves es Jose Manuel Tengarrinha, az utóbbi az ország de­mokrata mozgalmának kimagasló személyisege. ♦ BOGOTA, Colombiában Alfonso Lópezt, a Liberá­lis Part jelöltjét választották meg az elnöki tisztségre. TEL AVIV, Izrael Munkás Partja Itzak Rabint je­lölte a miniszterelnöki tisztségre. Rabin vezérkari főnők volt az 1967-es háború idején. Washington­ban képviselte kormányát. Az ö feladata uj kor manyt alakítani. A Szovjetunió nemzetgazdasaga 8.5 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben. a-----­------AMERIKAI MAGYAR SZÓ ____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom