Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-10 / 2. szám
Thursday, Jan. 10. 1974. 5 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Mi lesz a benzinjegyekkel f. Autósok csak jegy ellenében vásárolhatnak benzint, de a háború alatti rendszertől eltérően, jegyeket lehet eladni és vásárolni; aki nem használta el jegyeit, arusithatja azokat. g. A vásairolt jegyért gallononként 25-30 centet kell fizetni. A “szabad piac”-on vett benzin 70-75 centbe fog kerülni, ebben benne van a vásárolt jegy ara is. A benzinjegy mintája, melyet a Federal Bureau of Engraving and Printing készített. WASHINGTON, D.C. A nagyközönségnek sok kérdése van a kormány által esetleg bevezetendő benzin-jegy rendszerre vonatkozóan. Washingtonból érkeztek nem-hivatalos válaszok ilyen kérdésekre. Az alábbiakban közöljük ezeket. a. A jegyrendszer a terv szerint nem lép eletbe március előtt. Nixon erősen ellenzi a jegyrendszert. Van némi remény, hogy nem lesz szükséges. b. A kormányzat bizalmasan egyetért szakemberekkel, hogy akármennyire visszatetsző ajegyrend- szer, szükség lesz ra, es a terv nyilvánosságra hozatala csak előkészíti a közönségét. c. A jegyrendszert életbe fogjak léptetni, ha a kocsisorok a benzinkútnál túl hosszúak lesznek es a várakozási idő eléri a 3-4 órát. d. Ha bevezetik a jegyrendszert, legalább két héttel előbb jelentik be a közönségnek. e. A Kongresszus felhatalmazása nélkül nem vezethető be a jegyrendszer. h. Engedéllyel rendelkező vezetők, akik nem használják kocsijukat, vagy akiknek nincsen kocsijuk, eladhatják jegyeiket. A jegyeket a hivatalos kiutaló helyen, postahivatalban és esetleg bankoknál lehet átvenni. i. A jegyeket havonként adják ki és 1 dollárt kell erte fizetni. Egy hónapra nyolc jegyet adnak, amelyek összesen 32-35 gallonra jogosítanak. j. A benzinjegy „tőzsde” lehet bárhol, drogériában, vendéglőben, kiskereskedesben, vagy bankban is, ahol szivessegként, haszon nélkül, vagy felárral adjak. k. Nincs törvény, amely megakadályozza a jegyekkel való nagymérvű spekulációt és üzérkedést. A jegyek 60 napig érvényesek, és minden hónapban más színűek lesznek. Az ország bármely részében érvény esek. Ezekből már idáig is nyilvánvaló, hogy a rendszer nyilvános felhívás a benzinjegyekkel való fekete piac-uzérkedesre és furfangos visszaélésekre. Akinek van eleg pénzé, vehet annyi jegyet, amennyit akar, de mit csinál a szegény dolgozó, akinek a kocsi szükséges, hogy í munkahelyére menjen? Alaszka természeszeti kincseit veszély fenyegeti Nem sok romlatlan os- terület maradt meg az Egyesült Államok területén. Ezek legnagyobbika Alaszka, de ezt is állandó veszély fenyegeti a nagyipari kezdeményezők részéről. A nemrégen megszavazott Alaszka védelmi torvény ,az Alaszka Native Claims Act, amely hosszú törvényes küzdelem után visszaadott a lakosoknak sok területet és valamennyire kielégítette az eszkimók es indiánok követeléseit, azt is megszabta, hogy a belügyminiszter terveket dolgozzon ki a kormány által megtartott területek állandó adminisztrálására. Morton belügyminiszter Alaszka-tervei nem jobbak, mint az eddig foganatosított tervek, amelyek a U.S. többi őstermészeti vidékein nem akadályozták meg a fejlesztést és tónkretettek a még megmaradt területeket. Az uj terv sok uj parkot, vadon t tenyésző állat-rezervatumot és egyéb védett területet határozott meg, de kisebbeket, mint kellene és közel 19 millió aker területet a szövetségi erdészet rendelkezésére bocsát. A belügyminisztérium több fontos helyet átengedett a fejlesztésre nagy súlyt helyező Bureau of Land Management és a Forest Service hivataloknak, ahelyett, hogy a termeszet- védelmet kiemelő Park Service és a Bureau of Sport Ficheries and Wildlife intézményéit erősítette volna meg. A BLM és a Forest Service mindig könnyen enged a különböző érdekeltségeknek, a fakitermelő, bányászati és más iparoknak, amelyek a köztulajdonban levő földeket maguk számára akarják kihasználni. A terv a Wrangell hegységek területen nemzeti parkot javasol, de határvonalait oly furfangosan szabta meg, hogy csak a hegyormokat és gleccservidékeket foglalja magában, a könnyebben elérhető völgyek nagy részét kizárja. A banyaérdekeltsegeket nagyon érdekli ez a vidék, ahol már azelőtt is rézbányák voltak. A Yukon erdős, lápos síksága Észak es Del-Amerika vándor madarai számara nagyon fontos időszaki letelepülesi helyek. Ezt az egesz területet védett vad-menedeknek kellene nyilvánítani, de ehelyett most az a lehetőség áll fenn, hogy olaj- es gáz- kutatasok színhelye lesz. Habár a terv a sarkvidéki lejtőtől delre fekvő Noatak környéket „ekologiai rezervátum ”-nak jelöli meg, vezető adminisztrátorának a BLM-t nevezi ki. Alaszka őstermeszete megmentésének meg az az egyetlen lehetosege, hogy mivel a kormány egyedül nem dönthet ebben, a kongresszusnak öt évi ideje van a terv megszavazasara, elvetesere, vagy módosítására. Ha a közönség szót emel es szervezett nyomást gyakorol, a kongresszus hatásos törvénykezést hozhat az alaszkai ósterületek védelmére, amelyek nemcsak Alaszkának, de az egész országnak köz- kincsei. V.K. . TERJESSZE LAPUNKAT! Rossz a munkaalkalom Európában A karácsonyi ünnepek előtt a külföldről hazatérő munkások nagy tömegei árasztottak el a lisz- szaboni repülőteret és vasútállomást. A Francia- országban, Nyugat-Nemetországban es mas országokban dolgozó portugál munkások rendszerint mindig hazamennek az ünnepekre, de az idén sokan nehéz szívvel látták viszont családjukat. A nehez európai gazdasági viszonyok miatt külföldi munkájuk bizonytalan es mar eddig is sokat elbocsátottak. A kb. 9.5 millió portugálból közel másfél millió munkás dolgozik' külföldön. Az európai energiahiány es más körülmények miatt beállt gazdasági válságban nem tudják, meddig számíthatnak a külföldi alkalmazásra. Az energiahiány Portugáliában is erezhető, a teljes arab olaj bojkott miatt és más súlyos belső bajok is vannák az orszaigban. Egyes jelek szerint nagy az elégedetlenseg a katonaság soraiban, meg a hivatásos tisztek között is. Afrikai gyarmatainak kizsákmányolása es kegyetlen elnyomása miatt a kormány ügy belföldön, mint külföldön éles kritikával néz szembe. De az Egyesült Államok még mindig jó barátja a portugál kormánynak, amelynek hadibázisáról, az Azori-szigetekról, szállíthatott hádi felszerelést Izraelnek. Nyugat-Nemetországban már kezdik elbocsátani a külföldi munkásokat es a többieknek a szerződését nem egy évre, hanem csak 3 hónapra hosszabbítják meg, a további munkásbevándorlást pedig betiltották. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS NEW Y0RK,N.Y. Nagy port vert fel két evvel ezelőtt Clifford Irving iro esete. Irving 600,000 dollar erejéig becsapta a McGraw-Hill kiadóvállalatot, amikor eladta nekik a nagyhírű, sokszoros milliomos Howard R. Hughes általa “sajtó ala rendezett”ön - eletrajzat. Amikor a csalas kiderült, Irving bevallotta, hogy az “oneletrajz koholmány, arra Hughes-tol nem volt megbízatása. Irving-et es feleseget vád ala helyezték csalás miatt. Mrs. Irvinget kiadtak a svájci hatóságoknak bűnügyi eljárás vegett. Irving-et a bíróság 254 évi börtönbüntetésre Ítélte, amiből a múlt év végéig 16 hónapot töltött ki. Mivel feltételes szabadlábra helyezést nyert feb - ruár 14.-i érvénnyel, most áthelyeztek a Danbury-i “enyhe” fegyintézetből a New York “Feleut Házba- Itt egy órán belül kiengedtek hétvégi kimenőre. Ebben az intézményben a “bennlakók” minden reggel 8-tol este 11-ig, hétvegeken pedig pentek reggel 8-tol vasarnap este 11-ig kimenőt kapnak. Aki még mindig hisz az igazsagszolgáltatas egyenlőségeben, annak ez újabb bizonvitek hitükre. Irving “csak” üzleti csalást követett el, 600,000 dollárnyit, amellett fehér úriember. George Jackson tizenéves korában 70 dollárt lopott es ezert 11 evet töltött “szigorú” börtönben, ezalatt sokat olvasott es önmagát művelte, amikor “szökés kisérleté”-nek ürügye alatt a fegyörok megöltek. Jackson fekete volt. Angela Y. Davis-t koholt vadak alapjan 18 hónapig tartottak börtönben, embertelen körülmények ko - zótt, amíg biroi tárgyaláson minden vád alól felmentettek. Angela Y. Davis fekete, kiváló egyetemi tanár es kommunista. t Ez a törvény előtti egyenlőség az Egyesült Államokban.
