Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-09-06 / 34. szám

Thursday, Sep. 6. 1973 Fekete pontok az arcon S ok lány és asszony arcán fekete pontok, mitesszerek vannak. Mivel elcsúfítják az arcukat, kétségbe vannak esve. De nemi minden fekete pont mitesszer. Gyakran por, amely behúzódott a pórusokba. Meleg vízzel, alkohollal és szappannal könnyű eltávolítani. Mitesszerek mellett pattanások is jelentkez­hetnek. Az utóbbiakat gennykeltő bacilusok idézik elő. Vagy a porral jutnak az arcra, vagy pedig ujjunkkal visszük át orrunkból, szánkból, ahol nagy számban megtalálhatók, függetlenül attól, hogy nem vagyunk betegek. Mindkettő, a mitesszer és a pattanás is főleg a zsíros bőrön képződik. Az utóbbi leginkább köles vagy bor­sószem nagyságú. Közepén van a mitesszer, körülötte pedig sárgás genny. Rendszerint né­hány nap alatt megérik, magától fölfakad, a genny kiürül és nyom nélkül gyógyul. Súlyo­sabb esetben babszem nagyságúra is megnőhet és lilaszínű, fájdalmas csomóvá fejlődhet. Ilyen­kor heg hátrahagyásával gyógyul és a bőr fel­színét egyenetlenné, ripacsossá teszi. Száraz bőrön ritkábban láthatók pattaná­sok; különben is felületesebbek és hamiar gyó­gyulnak. A kamaszkor után a pattanások is rendsze­rint megszűnnek, de zsíros bőrű egyéneknél helytelen arcápolás vagy emésztési zavarok, székrekedés, hormonzavarok, belső szervek tu­berkulózisa következtében későbbi korban is megmaradhatnak, sőt kezdődhetnek. Ilyenkor föltétlenül orvoshoz kell fordulni. Sokan azt hiszik, hogy a mitesszer kis, fe­kete fejű kukac. Amikor kinyomjuk, csakugyan ezt a benyomást kelti. Voltaképpen azonban zsír (faggyú), amelyben különféle bacilusok le­hetnek. A por következtében felső része meg­feketedik. A bőrben kiválasztódó zsír fölgyü- lemilik a pórusokban, egyre jobban tágítja őket, úgyhogy bőr alatti csomócskák képződhetnek. A zsírban olykor káros baktériumok is vannak, s gyulladást okozhatnak. Ilyenkor a fekete pont körül vörös karika jelentkezik, s beáll a gyul­ladás. Erre különösen akkor kerül sor, ha a mi­tesszert piszkos kézzel nyomkodjuk, s ha elő­zőleg nem tisztítottuk meg a bőrt. Ne nyom­kodjuk tehát megfelelő előkészület nélkül. Miből áll ez? Reggel szapannal és langyos vízzel megmos­suk az arcunkat, hogy eltávolítsuk róla a pisz­kot, púdert, kenőcsöt, zsírt. Ezután kámforos alkohollal és kénoldattal kenjük be. Este ugyan­csak langyos vízzel lemossuk, metilalkohollal bedörzsöljük és végül enyhe jódos alkohollal bekenjük. A mitesszereket csak azután nyomkodjuk ki, miután a bőrt vízpárával megpuhítottuk. Előzőleg kis kefével, szapannal és forró vízzel jól mossuk meg a kezünket, körmeinket tisz­títsuk ki, majd alkohollal dörzsöljük át. Két ujjal, tükör előtt, világos helyen nyomjuk ki a mitesszereket. Ha a pára hatására a bőr meg­puhul, akkor könnyen eltávolíthatók. Azt, ame­lyik nehezen jön ki, ne bántsuk, mert a bőr nyomkodása gyulladást okozhat. A gyulladás­ban levő mitesszert nem szabad bántani. Nyomkodás után a bőrt ismét be kell dör­zsölni kámforos alkohollal. Arcunkat néhány napon át hideg vízzel, mossuk, rózsavízzel és citromlével dörzsöljük be, hogy a kitágult pó­rusok összehúzódjanak. Miután a bőr megnyu­godott, öt-hat nap múlva ismét hozzáláthatunk a mitesszerek eltávolításához. Előbb ne, mert fertőzést idézünk elő, s arcunkon hegek kép­ződnek. Ha a mitesszer gyulladásba jön és gennye- sedni kezd, kis kelés képződik. Ez annál kelle­metlenebb, mivel nagyon fájhat. Egy hét alatt kifolyik belőle a genny és beheged, de esetleg kékes heg marad utána. Ha mátesszeres az arcunk, ügyelnünk kell az emésztésünkre is, különösen akkor, ha székr rekedésben is szenvedünk. Kerüljük a disznó­zsírt, disznóhúst, húsféléket, erős fűszereket, rántást és alkoholt. Olykor az orvos véleményét sem árt kikér­ni, hogy meghatározza a kezelés módját. Bőrünket, ha azt akarjuk, hogy szép és friss legyen, ápolnunk kell, mert a mitesszerek első­sorban a gondozatlan arcon jelennek meg. Min­dennap langyos vízzel és enyhe szapannal mos­suk meg az arcunkat, lefekvés előtt távolítsuk el a púdert és a kenőcsöt, napközben többször is mossunk kezet, csakis kifogástalan minőségű arcápoló szereket használjunk, ha azt akarjuk, hogy külalakunk sokáig fiatalos maradjon. Ar­ról se feledkezzünk meg, hogy a napfény nem minden bőrnek adja vissza frisseségét. Étrendünket úgy állítsuk össze, hogy abban kevés hús és zsiradék, de annál több friss, vagy szárított főzelék és gyümölcs szerepeljen. Nem­csak azért, mert a főzelékek az emésztést is jól szabályozzák, hanem azért, mert aránylag sok A-vitamin van bennük, ez a vitamin pedig a pattanásos bőrre igen jó hatással van. A-vita- min különösen a kalarábéban, céklában, paraj­ban, spárgában, sárgarépában, paradicsomban és színes gyümölcsökben található nagyobb mennyiségben. Tejet és tejterméket is bősége­sen fogyasszunk, akárcsak tojássárgáját, ha pat­tanásos az arcunk. Disznózsír helyett jobban megfelel a vaj, mivel a legfontosabb A-vita­min-forrás. Kevés húst, tésztaféléket, édességet és levest is fogyaszthatunk. VAMMERTES IKRA-CSOMAGOK FŐÜGYAÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK US. RELIEF PARCEL SERVICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST SOth STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLŐSNE, igazgató Bejarat: 1545 2nd Ave. Égési sebek ggési sebek a bőr külső felületén kelet­keznek tűz, meleg folyadék vagy forró tágy hatására. Erős sav, lúgos oldat és villany­árami is okozhat ilyen károsodást. Az atombom­ba is egyebek között azért veszélyes, mert rob­banáskor óriási hőenergia szabadul föl. Az ember könnyen megégetheti magát, pél­dául akkor, amikor forró vizet önt át egyik edényből a másikba, amikor fölrobban a gőz­kazán. Általában négy fokát különböztetjük meg az ilyen sebeknek. Első fokú seb esetén a bőr meg- vörösödik, de a vörösség pár óra múlva meg­szűnik. Másodfokú seb esetén a vörösség erő­sebb és hét napig is tarthat. Harmadfokú égési seb alkalmával a bőr felületi része elhal, sár­gásfehér színű, gyorsan fölfakadó hólyagocskák keletkeznek rajta. A duzzanat nagy. A negyed­fokú égési seb igen veszélyes, mert a bőr és a mélyebb izomrétegek elszenesednek és elhalnak, megkeményednek, szürkésfekete színűek. Az égési sebek rendszerint nagyon fájdalmasak, de különösen az első és a másodfokúak. Ha a bőr több mint 30 százalékára terjednek ki, akkor leginkább halálosak, mert a bőr nem képes re­generálódni és plasztikus operációval sem lehet segíteni a betegen. Tehát nem az égési seb foka, • hanem nagysága határozza meg, hogy meghal-e az illető, vagy pedig életben miarad. Lehet va­lakinek negyedfoku sebe, mégsem hal meg, mert kicsi, s könnyen gyógyítható. Mi történik a beteg szervezetében? Elsősorban nagy mennyiségű folyadékot és sok vérplazmát veszít. Az utóbbi harmat formá­jában jelenik meg az égett bőrön. Ezért az ál­landóan nedves. A plazmaveszteség következtében megválto­zik a vér mennyisége és összetétele. Ez zavart okoz a szív és a véredények működésében. Ugyanakkor a szervezetből sok ásványi só és más értékes anyag is eltávozik. Az égett bőr felületén megsemmisülnek a szövetek. A föl­bomlott sejtek ellepik a szervezetet és mérge­zést okoznak. Komoly zavar áll be a máj és a vese működésében. A gyomor és a belek képte­lenek fölszívni az ételt. Mindez nagy fájdalom­mal jár. Beáll a sokk és rövid idő alatt halált okozhat, ha az illető nem részesül gyors orvosi segítségben. A vese nehezen vagy egyáltalán nem választja ki a vizeletet. A beteg hány. has­menésre panaszkodik. A tünetek olyan mérték­ben jelentkeznek, amilyen nagy a seb. Á seb könnyen fertőződik. Igaz ugyan, hogy a friss seb nem fertőzött, de a beteg vagy a környezete rendszerint megfertőzi. A bacilusok gyorsan elszaporodnak, mert a véres, nedves váladék jó táptalajt jelent számukra. Hogyan nyújtsunk segítséget a szerencsét­lenül járt embernek. Ha a sebet tűz okozta, azonnal vigyük friss levegőre, húzzuk le a ruháját. A fájdalmat rend­szerint morfiummal enyhítik, az égett bőrt pe­dig szulfonamiidporral fertőtlenítik, majd be­kötik. A sebesültnek adjunk elegendő folyadé­kot (kávét, teát. tejet, vizet stb.). Ha kezünk ügyében nincs kötszer, a sebet tiszta vászonnal (lepedővel) kössük be. Az illetőt pléddel takar­juk be, nehogy sok hőt veszítsen, vagy pedig izzadjon. A sérült lábat vagy kezet sínnel rög­zítsük. Ugyanígy járunk el akkor is. ha a sérülést forró.folyadék, pára vagy tárgy okozza. Tiszta vízzel fertőtlenítjük a sebesültet, ha a sebet lúg vagy sav okozza. Az utóbbi esetén 5 százalékos szódabikarbónás. az előbbi esetén pedig híg ecetes oldatba mártott kötszerrel kös­sük be. A további kezelést, kórházban végzik. Sok országban külön kórházakban gyógyít­ják az égési sebeket. Az orvosok arra töreksze­nek. hogy elejét vegyék vagy megszüntessék a sokkot, pótolják a hiányzó plazmát és bőrt. le­küzdjék a mérgezést, kiküszöböljék a beállt za­varokat, hogy az illető teljes értékű emberként hagyja el a kórházat. TERJES S £ E LAPUNKAT 8 M ____AMERIKAI MAGYAR SZÓ —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom