Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-11-29 / 46. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az idős ember egészsége M agyon sokáig azt tartották, hogy az évok múlásával elkerülhetetlenül romlik az ember egészsége. Ezért is vélték úgy az orvosok, hogy nincs sok értelme az időseket kezelni, mert a gyógyítás úgysem jár különösebb eredménnyel. Az utóbbi időben azonban a szakemberek egyre nagyobb gondot fordítanak az öregekre, s fokozatosan eloszlatják a kezelésükkel kapcsolatos előítéleteket. Az orvostudomány fejlődésének jóvoltából lényegesen növekedett az átlagos életkor. Különösen a fejlett országokban. Érthető hát, hogy egyre több 65 évesnél idősebb férfi és nő fordul orvosi segítségért. Létre is jött az orvostudomány egy új ága, a geriatria, amely az öregség fizikai, pszichikai, emocionális és szociális változásaival, valamint az öregkori megbetegedések kezelésével foglalkozik. Fölhasználja az öregedés élettanát tanulmányozó tudósok kutatómunkájának eredményeit. Elnevezése a ge- ron és az iatrikos görög szó összevonásából jött létre. Az előbbi idős embert, az utóbbi pedig orvosi gondozást jelent. A fejlettebb országok kórházaiban külön geriátriái osztályt létesítettek. Ezekben több szakorvos dolgozik, mivel a páciensek rendszerint nem egy, hanem több betegségben szenvednek. Idővel csaknem minden szerv ellenállóképessége csökken, akárcsak a szervezeté, s egész sor degeneratív elváltozás és megbetegedés jelentkezik. Sok esetben több baj egyszerre áll be. A változások rendszerint nemigen láthatók. A kevés tünet ellenére azonban a betegség egyre fejlődik és krónikussá válik. Leggyakoribbak a szívizom és a véredények elváltozásai. Ezekhez érelmeszesedés csatlakozik. Ilyenkor idős szívről szoktunk beszélni. Emelkedhet a vérnyomás, trombózis állhat be, zavar jelentkezik a szív működésében és ritmusában, szívinfarktus vagy agyvérzés veszélye fenyeget. Egyikmásik belső szervben rosszindulatú daganat képződhet. Idült és heveny tüdőbaj, tüdőtágu- lat, hörghurut, bronchiális asztma stb. keserítheti meg az ember életét. A foghullás következménye idült székrekedés, mivel az illető nem bírja kellőképpen megrágni az ételt. Krónikus gyomor- és bélnyálkahártya-gyulladás, esetleg fekély vagy rák is jelentkezhet. A vese is megbetegedhet. Elmeszesedési elváltozás, dekompenzáció (kiegyenlítődési zavar), a húgyutak gyulladása is sok kellemetlenséget okozhat. A vizelet nehezebben távozik el a szervezetből. A vesekő megjelenése sok kínos percet szerezhet; ilyenkor csakis műtéti beavatkozás segíthet. A férfiak jó részénél megnagyobbodik a prosztata, a nőknél viszont a méhen ál! be változás. Mindkét esetben operációra is sor kerülhet. Nem ritka a máj és a hasnyálmirigy megbetegedése, az epekő és az epehólyaggyulladás sem. Ha a kezelés nem jár eredménnyel, úgy sebészi beavatkozás szükséges. Csökken a látó- és hallóképesség, vérszegénység jelentkezik, a belső elválasztású mirigyek sem működnek úgy, ahogyan régebben. Ezeknek a betegségeknek a gyógyítása is megköveteli az orvosi beavatkozást. Az idős korban jelentkező leggyakoribb tünetek közé tartoznak az ízületekben, a csontokban és a gerincoszlopban előforduló zavarok is. De az öregedés nemcsak testi elváltozásokat okoz: sokaknál lelki változásokat is. Ezek okát az ember egészségi állapotának, családi életének és szokásainak miegváltozásában. az élettárs megbetegedésében vagy halálában, a munkaképesség csökkenésében vagy megszűnésében, a fiatalok részéről jelentkező konkurren- ciában, a nyugdíjaztatásban vagy más hasonló jelenségben kereshetjük. Érthető is ez, hiszen az illető kénytelen alkalmazkodni az új körülményekhez, márpedig ez nem miinden esetben sikerül neki. Ezért elégedetlenné, nyugtalanná, félénkké válik és elveszti önbizalmát. Ilyenkor nemcsak orvosi segítségre van szüksége: családjának, környezetének a megértésére, gondozására is, mindenekelőtt pedig azokéra, akikkel hosszú időn át együtt dolgozott. Az émlített állapotok és betegségek nagy részének beálltát megakadályozhatjuk, vagy kezelhetjük, ha a bajt idejekorán fölismerjük. A geriatria nemcsak kezeléssel foglalkozik, hanem harcol minden ellen, arrai megbetegedést okoz idősebbeknél. Ma úgy vélik, hogy már a negyvenedik életév körül kezdődnek azok az elváltozások, amelyek idővel teljes mértékben kifejezésre jutnak. Ebből az következik, hogy ha hatvanéves korunkig sikerül megőriznünk egészségünket, elejét vennünk a degeneratív elváltozásoknak vagy legalábbis elhalasztanunk azok beálltát, komoly esélyünk van arra, hogy idős korunkban nem fogják megkeseríteni az életünket krónikus betegségek. A kimerült és súlyosan megbetegedett öreg emberekért nem sokat tehetnek a szakorvosok, jóllehet igen korszerű műszerek és jó hatású gyógyszerek állnak rendelkezésükre. Ezért a geriatria is elsősorban arra törekszik, hogy elejét vegye az öregedéssel járó tüneteknek, vagy legalábbis csökkentse azok súlyosságát. Természetesen nem tudja az embert megfiatalítani, de megakadályozhatja a kóros folyamatok abnormális lefolyását, hogy az illető ne veszítse el idő előtt életerejét és ne haljon mieg. Mindebből az következik, hogy a negyven évnél idősebb személyeknek állandó orvosi felügyelet alatt kell lenniök, függetlenül attól, milyen jelenlegi egészségi állapotuk. Meghatározott időközönként vizsgáltassák meg magukat, hogy az orvos fölmérhesse biológiai életkorukat, időben fölismerje és kiküszöbölje a láthatatlan kóros elváltozásokat, javítson az egyes szervek működésén, egyszóval hogy fokozza az illető egészségi állapotát és fölvilágosítsa őt arról. hogyan óvhatja legjobban egészségét. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a:-: öregkor problémái igen összetettek, ezért a beteg kezelésekor rendszerint több szakorvos véleményére van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenképpen kórházi kezelést kell kapnia. Ha elegendő orvosi rendelőintézet és poliklinika van, ha a patronázsszolgálat elég fejlett, akkor lényegesen tehermentesíteni lehet a kórházak amúgy is zsúfolt geriátriái osztályait. A betegek nagy részéi elegendő odahaza kezelni. Kórházi kezelésre csak azok szorulnak, akik számára nélkülözhetetlen a szakorvosi segítség. Ha a betegség rokkantságot idézett elő. a rehabilitáció célja pótolni az. elvesztett funkciókat és megtanítani a beteget miinél önállóbb életre. Az idős ember meglehetősen sokáig meg tudja őrizni frisseségét és munkaképességét, ha mérsékelten sportol, ésszerűen táplálkozik és pihen, ha nem vonja ki magát a társas életből és kapcsolatot tart fönn a fiatalsággal. Bebizonyosodott. hogy gyorsabban roppannak össze azok. akik átadják magukat a tétlenségnek, maijukba húzódnak, visszavonulnak, s megszakítóik kapcsolataikat környezetükkel. Nemi valószínű, hogy a tudomány belátható időn belül meg tudja akadályozni a biológiai és társadalmi öregedést, mégis ma már sokkal több lehetőségünk van az öregkori megbetegedések és elváltozások elhalasztására, az átlagos életkor növelésére, mint bármikor eddig. TERJESSZE LAPUNKAT f———- ■ —---------“--------------- 11 w Thursday, Nov. 29. 1973. Az élet forrása Cz év márciusának utolsó napjaiban tizenhét európai ország képviselői összeültek Bécs- ben, hogy megvitassák a környezetszennyeződés időszerű kérdéseit. Ugyanaznap csupán az osztrák főváros egyik bulvárján százhetven nagy fát ki- döntöttek. Helyettük egyet sem ültettek, pedig legalább kettőt kellett volna ültetni minden egyes fa helyett, mert a nélkül az oxigén nélkül, amelyet a fák termelnek, nem tudnánk élni. Mindenesetre biztató, hogy sor került egy ilyen kongresszusra. Ez azt bizonyítja, hogy az ember végre fölfigyelt azokra a veszélyekre, amelyeket a levegő, a víz és a föld radioaktív sugarakkal és a civilizáció más vívmányaival való szennyeződése jelent. Kiszámították, hogy egyre kevesebb oxigén van. mert — például — egyetlenegy sugárhajtású repülőgép, amíg átrepüli az óceánt, harmincöt tonna oxigént használ el. Egy gépkocsi háromezer kilométeres útján annyit fogyaszt, amennyit egy ember élete folyamán. A tengerek vize is egyre piszkosabb, mert több olaj és más mérges anyag kerül bele a hajókról, a folyókból — figyelmeztet Heverdhal. aki RA nevű hajójával áthajózta az Atlanti-óceánt. Nemcsak a halak élete forog veszélyben, hanem az algáké és más apró élőlényeké is. Emiatt a tenger felől a partra jövő levegőkben nincs elegendő oxigén, amelyet az algák képeznek. A nagy ipari központok fölött por-, korom-, olaj- és benzinpárafelhők vannak és elnyelik a napfény több mint húsz százalékát. Ennek következtében lényegesen emelkedett az angolkóros gyermekek száma. Föltétlenül harcolnunk kell a tiszta levegőért. Meg kell akadályozni, hogy por, mérges anyagok szennyezzék. Az erdők nemcsak megtisztítják a levegőt, hanem oxigént is termelnek. A növények a napfény hatására magukba szívják a széndioxidot és oxigént bocsátanak ki. Ez a folyamat a lombhullató erdőben a legintenzívebb. Egy 25 méter magas százéves bükk egy óra alatt 1,7 kilogramm oxigént termel. Ez a meny- nyiség elegendő tíz személy részére egy éven át. Minden fa, minden növény kiveszi részét a levegő tisztításából és az oxigénképződésből. Télen azonban elmarad az asszimiláció, mivel a levelekben megy végbe. Télen csak a tűlevelű erdőkben képződik oxigén, de csak fele annyi, mint a lombhullató erdőkben. Ezért leghasznosabb a vegyes erdő. A városokban is minél több fát kellene ültetni, nem pedie kivágni, mint ahogyan azt Stockholmban és Becsben tették. Ezért érthetetlen, miért vágták ki a fákat például a belgrád-zágrábi autóút mentén. Ezt azzal magyarázták, hogy állítólag így biztonságosabb a közlekedés. Ha azonban kevesebb volna az ittas vezető, ha nagyobb figyelemmel előznének, ha lassabban hajtanának, akkor a fák nem okoznának balesetet, mert eddig még egy fa sem ment föl az útra, hanem ellenkezőleg: az autók vágódnak nekik. Nem kellett volna halálra ítélni őket, mert jó szolgálatot tettek: megszűrték az autóút mentén a levegőt a sok kipufogógáztól. A fák, az erdők az élet forrását jelentik ember és állat számára egyaránt. Ezért minden egyes kivágott fa helyett kettőt ültessünk. 0 I MAGYAR NYELVTANFOLYAM NEW YORKBAN 1974 január 12.-en szombaton indul es minden rákövetkező szombaton délelőtt 10 órai kezdettel egy és fél órán át, három hónapon keresztül. Ismerkedjünk meg a magyar nyelvvel, iroda- • lommal, vegyünk részt a magyar nyelvtanfolyamon. Jelentkezés: Magyar Társaskör 130 E I6th Street New York.N.Y. Telefon: 254-0397- — — — B,___