Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-11-29 / 46. szám

Thursday, Nov. 29. 1973.

^AMERIKAI MAGYAR SZO.

GABOR ANDOR;

4äM.

A kiváló iró egy pár cipót rendelt a suszternál, aki meg is Ígérte, hogy a cipót elsejére szállítani fogja. Ötven korona volt a cipó kialkudott ára, most ennyibe kerül egy pár cipő meg Lajosmizsén is. Háború van.

— Kápé, kápé — mondta a suszter, és a kiváló iró megértette, hogy készpénzfizetésről van szó.

— Persze, hogy kápé — válaszolta tehát, és nyugodt volt, mert elsején a kiváló írónak igenis van kapéje.

A cipó azonban nem készült el elsejére, vagy bőr nem volt, vagy fonál vagy dikics vagy munkás. Valami nem volt.

Háború van.

A suszter kilencedikén szállította csak a cipót, de mostanában ilyesmiért nem lehet szemrehányást tenni mesterembernek.

A suszter szállította a cipót, a kiváló iró felöltötte azt. Nagyszerű volt, olyan volt, mintha rá lenne öntve.

— Kápe — mondta a suszter.

— Kedves mester — szólt a kiváló iro, — elseje nyolc nappal elmúlt, a kápé is elmúlt részémről. Nagyon sajnálom.

— Kápé — mondta a mester. — Háború van. Ha nincs kápé, akkor elviszem a cipőt.

— Azt a szégyent csak nem hozza a fejemre?

— Kapé.

— Nézze, mester, készpénzt adni en nem tudok, de adhatok olyat, ami készpénzt ér. Odaadom magának azt, amiért én kapét szoktam kapni.

— Váltó? — mondta a suszter, és már előre taga- dóan rázta a fejét.

— Nem. Hanem humoreszk.

— Humo...?

— Igen. Reszk. Az az irás, amit én irok, és amivel én a kenyeremet keresem. Egy ilyen humoreszk huszonöt koronát ér... Két humoreszk, ami éppúgy egy pár, mint két cipő, ötven korona értékű. Odaadok magának két humoreszket, maga felviszi a szerkesztőségbe, megkapja érte a pénzt, és en mintha készpénzt fizettem volna.

— Így van ez? — kérdezte a suszter kissé gyanakodva, de mert nem volt járatos irodalmi dolgokban, látszott, hogy belemegy az üzletbe.

A kiváló iró átadta a két kéziratot.

— Tessék megmondani — szólt a suszter —, melyik való a jobb lábra, melyik a balra, hogy el ne tevesszem.

— Az mindegy — mondta a kiváló iro, és elbúcsúzott a susztertól, megmondván neki a szerkesztoseg

*

cimet.

A suszter felvitte a szerkesztősegbe a két humoreszket. A szerkesztőnek véletlenül rossz kedve volt. Elolvasta a két kéziratot, és az egyikre azt mondta, hogy jó. A másikra azt mondta:

— Ez nem er semmit.

— Hogyhogy? — szólt a suszter. — Az iro azt mondta, hogy ez huszonöt koronát ér.

— Nem, barátom, ez semmit sem ér. ltelje meg maga.

Es felolvasta a suszternak a kéziratot. A suszter szórakozottan hallgatta. Nem túlságosan érdekelte a humoreszk bélése, illetve tartalma.

, , If

— Miért nem nevetett? — kerdezte a szerkesztő a felolvasás végen.

— Miért nevettem volna, könyórgók — felelte a suszter.

— Na latja! Azért nem er ez a humoreszk semmit. Ezen nevetni kell. Huszonöt koronát kifizetek, de a másik kéziratot visszaadom. Tessek. Adja át az iró úrnak. Isten megáldja barátom.

A suszter dühösen távozott.

S ahogy baktat az utcán, szembe jön vele a kiváló iro, az új cipővel a iában és derűs mosollyal ajkán.

— Van Szerencsem, mester — kiáltott a suszter felé.

— Nincs Szerencsem, mester! — kiáltotta a suszter a mester fele.

S azzal már karon is fogta es bevezette az egyik kapu alá a suszter a mestert.

— Kéren szépén... ez az ize, ez a hamu... ez a hu- mu...

— Reszk.

— Igen. Ez a reszk nem jo. A másik jo, de ez nem

. t

J°— Mi baja?

— Hogy a kaplija rossz-e vagy a szara, azt nem tudom, de a szerkesztő azt mondta, hogy rossz, és nem adott érte pénzt. Itt az az izé... Kápe! Háború van.

— De barátom...

— Nem vagyunk barátok! Az egyik cipó ki van fizetve, a másik nincs.

S szakavatott mozdulattal legombolta a másik cipót a kiváló iró lábáról. Legombolta, lehúzta, a hóna alá csapta.

— De kerem — tiltakozott a kiváló iro —, csak nem tehetem a lábam a puszta földre!?

A suszter leteritette a földre a humoreszket. -Tessek erre ráállni. Es amikor rajta van, akkor nevessen. Mert azt mondta a szerkesztő, hogy ezen nevetni kell.

S hóna alatt az egy cipővel, a suszter kivonult a kapu alól.

A kiváló iró ott állt a kapu alatt, és düheben sirt a saját humoreszkjén.

FIGYELEM!

NEW YORK CONNECTICUT

NEW JERSEY

A BUDAPESTI SZIMFONIKUS ZENEKAR

HANGVERSENYE

LEHEL GYÖRGY karmester vezetésével hétfőn DECEMBER 10-en este 8 órai kezdettel

A CARNEGIE HALL-BAN

57.-ik utca és 7-Ave.

PROGRAM:

BARTÓK: Zene vonós és ütőhangszerekre, celestára

STRAUSS: 2. kürtversenymü FALLA : Táncok a „Háromszögletű Kalap" -bői- Tarjáni Ferenc francia kürtszőlója

Belépődíj 3-4-5-Ó e’s 7 dollár

Senki se mulassza el meghallgatni ezt a világhírű zenekart.

lityi pisli viccek

Ismét meteorológia

Az orvosprofesszor három békát vásárolt, hogy ne legyen ráutalva a Meteorológiai Intézet bizonytalan jóslataira. Barátja megkérdezi tőle:

— Miért vettél három békát? Hiszen időjóslásra egy is elég.

— Azért vettem hármat, hogy kétes idő esetén konzíliumot tarthassanak.

Királyi szemlélet

Ferenc József lenéz a királyi vár ablakán s odafordul a szárnysegédjéhez:

— Hogy ezek a magyarok milyen ügyes emberek!

— Parancsára felséges uram!?

— A Duna pontosan ott folyik, ahol a hajók járnak és ahova a hidakat építették.

Ez Pesti

— Mondja Fehér! Milyen ember ez a Barna?

— Nézze Fekete úr, ez a Barna egy sötét csirkefogó, csaló, gazember. Ne is álljon szóba vele.

Délután Fekete úr a legnagyobb egyetértésben látja a kávéházban együtt ülni Barnát Fehérrel. Mikor ezért később Fehért kérdőre vonja, ezt a választ kapja:

— Látja, ez Pest!

Beszélgetés Hitler uralomra jutása idején

— Azt mondják, hogy Hitler nagyon jó színész. Jó lenne, ha minél többször fellépne.

— Miért?

— Mert szeretném minél több darabban látni.

HÉTVÉGÉN USZODÁBAN. TENGERPARTON. SÁTORBAN ÉS WEEKENDHÁZBAN

USA területén kapható szaküzletekben, aruhazakban.

KELSO IMPORT. INC.

15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 Phone: 212- 255 -0099

—e

HASZNÁLJA ÖN IS A VILÁGHÍRŰ palma FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT |