Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-10-25 / 41. szám

4

Thursday, Oct. 25. 1973.

AMERIKÁI MAGYAR SZO

Bajok a San Francisco i kínai negyedben

A San Francisco-i kínai negyedben ellátogató turisták szamara csak a Grant Street es a többi fő utcák exotikus kapui, epületei es boltjai ötlenek szembe, de a 20 utcatombbol álló városrészben összezsúfolt kínai szarmazasuak reszere más az elet.

Gettónak tekintik lakovidekiiket, minden velejáró bajjal es csúnyasággal. A lakóhazak leromlottak, zsúfoltak. Munkalehetóseg alig van es csak a rosszul fizetett munkára van valami kilátás. A bűnözés, amely valamikor ismeretlen volt a kínai városrészben, most gondot okozo mértekben elterjedt.

Húsz evvel ezelőtt San Francisconak csak 30.000 kínai lakosa volt. Szamuk jelenleg mar 65 ezren felül van es legtöbben a kínai negyedben telepedtek le. Az utóbbi időben fiatalokból álló bandak harcot folytatnak egymással. Ezeknek az összetűzéseknek mar számos áldozata lett. A rendőrség szerint a felfegyverzett bandak vezetői az újabban Hong-Kongból bevándorolt fiatalokból kerültek ki, akik egymással versengve próbálják megszerezni maguknak a kínai üzletemberek zsarolasanak kizárólagos jogát. De a kínai negyed lakói azt mondjak, a nyomorúságos életkörülmények a legfőbb okai a környékükön elterjedő bűnözésnek. Betöresek,utcai támadások egyre gyakrabban fordulnak elő, ami aggasztja a város vezetőségét, mivel a kínai városrész a turisták egyik legfőbb attrakciója.

Semmi lehetőség nincs a fiatalok szamara hasznos es egészséges időtöltésbe. Szüleik, sokszor még nagyszüleik is dolgoznak, egesz nap senki nincs otthon és iskola után csak a pinball játékok ,a billiardo- zás vagy a mozi nyújt szórakozást. Egyesek az utcasarkon ácsorognak és tétlenségükben sokszor rossz útra vezető kalandokba keverednek.

Nagy bajok rejlenek a San Francisco-i kinai városrész ragyogó külseje mögött.

Bananszüret Artemisában

Tánccal unneplik a bananszuretet Kubában. A venezer tonna volt, a negyedik százezer tonna, az

táncosok szinte tetőtől talpig bananfuzéreket erosi- idén meg többre szamitanak. A terméseredmények

tenek magukra, s bananleveleket is tartanak kezűk - titka a munkaszervezés a gépesítés es a szakemberben. A banancserjet utánozzák, örülnek neki, ami- képzés. Az első bentlakásos iskola 500 növendéke ért annyi embernek ad enni. itt, az ültetvényen tanul szakmát. Egyébként szazai csak a gyümölcs banant ismerjük. Ennek kü- lakásos mintatelepülesen laknak az itt dolgozó munlönbözó lajtai vannak, ugyanúgy,mint a kubaiak fő kások. A növényvédő szereket szóró repülőgépek

ételenek, a fözelekbanannak, ennek a rendkívül táp- “ropterének” négyszöge egészíti ki a képet, lalo es értékes gyümölcsnek, amely vitaminokat, Artemisában rohamos a fejlődés,

cukrot es ásványi sokat tartalmaz. Gyümölcsén kívül szára es levele is hasznos, papircellulozt vonnak ki belőle.

Kuba egyik legszebb ültetvényén, Havanna-tarto- manyban ötezer hektáros zöldövezetben folyik a zöldség- es gyümölcstermelés. Kávét, zöldséget, citromot es narancsot is, de főleg banant termesztenek itt az artemisai Ültetvényen.

Az ültetvényt szelteben-hosszaban trópusi piniák sora védi a ciklonok ellen.Százhuszonöt vizszivattyu- állomas biztosítja a vizet az öntözéshez. A háromméteres banancseije nagyon “szomjas” növény, naponta 25 liter vízre van szükségé. Öt meter magasságról szórjak szét a permetezők a vizet az ültetvény minden pontján.

Az utóbbi három ev alatt négyszer szüreteltek a banant, méghozza egyre többet. Az első termes ötHA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT,

j szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondolkodni. I

Egy évéé $ 12.50, félévre $ 7.00. j

[ Megújításra: $—?.................................... • • • I

j Naptárra: $ .................................................. |

I Név: . . .............-.............................................. {

S Chn: J

| ‘

I Varos.......................................Állam:.................. I

J Zip Code:...................

I AMERIKAI MAGYAR SZÓ

|l30 East 16th Street, New York, N.Y. 10003|

« «■ mm mmmmmmmmmmmmm -■

Ki noben

kotokét asm y szorosság elten

A Pekinget körülvevő, 45 millió lakosú Hopeh tartományban két év óta rendkívüli szárazság van. Ezen a mezőgazdasági területen a Pai folyo 6 mellékfolyójából 5 teljesen kiszáradt és a varos menten a Huto folyó is any- nyira kiapadt, hogy juhok legelnek a medreben.

A két évi gyér esozes leküzdesere a kornyék termelőszövetkezetei kutáso programot hajtottak végre, olyan nagy mértékben, hogy egyesek szerint akár esőzés nélkül is tudnának gazdálkodni. A kormány példaadónak tekinti ezt a programot, amelyet másutt fennálló nehéz körülmények között is alkalmazni lehet. A búzát a munkások hajnali háromtól sötétedésig tartó munkával junius elejen kézi sarlókkal learatták.

A kutásási program nagyon költséges. Egy hegyi termelőszövetkezetben 400 napi munkára volt szük- segegy sekély kút kiásására és a dieselmotoros pumpa működtetése is sokba kerül. A pumpa maga 375 dollárnak megfelelő összegbe kerül. Ha állandóan jár, az havi $ 32.50 üzemköltséget jelent, igy takarékoskodnak a használatával. De egy volt folyamagyban ültetett gyümölcsöst mégis állandóan működő pumpákkal öntöznek s még a sok vizet kivano görögdinnyét is sikeresen termelik.

Uj adatok:

a dohányzás és a rák

Boseges statisztikai adatok eddig is arról tanúskodtak, hogy a dohányzásnak köze van a tüdőrák kifejlődéséhez es aki napi két csomag cigarettát szív, annak husz-szomagyobb esélye van ebben megbetegedni, mint a nem-dohányzóknak. Mindeddig azonban a tudósok képtelenek voltak cigarettafüstnek kitett laboratóriumi állatokban rákbetegséget előidézni.

Nemregen a National Cancer Institute, a Marylandi Bethesda ban végzett kisérlet folyamán minden eddiginél meggyőzőbb bizonyitekról jelent, a dohányzásnak a tüdőrákot elóidezo hatásáról. Az intézet szaklapjában jelenti, hogy patkányokban ismételten kifejlesztettek emberi ráktipusu betegséget azáltal, hogy az állatokat sűrített cigaretta- füstnek tettek ki. A tanulmány azt mutatja, hogy az emberi rákbetegséget hosszú ideig tartó cigaretta szívás idézheti elő.

A dohányipar szervezete, a Tobacco Institute, elesen elitélte a tudományos laboratóriumi kísérletet, mint amelynek „semmi köze nincs az emberi tapasztalatokhoz.” De a NCI tudósai ügy érzik, hogy jó utón haladnak. Jelenleg a cigarettafüst alkotó elemeivel végeznek kiserieteket. „Azt keressük, hogy van-e olyan részecske a füstben, amely egymaga rákot okoz,” mondotta Dr. Mearl F. Stanton, a kutatás vezetője. Egy évi, vagy még több tanulmány kell ahhoz, hogy erre feleletet találjanak.

Spanyolország dél-keleti részén a kiáradt folyók döntöttek számos falut. A jelentések több, mint 200 halottról számolnak be. Ezrek hajléktalanná váltak.