Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-10-11 / 39. szám
TTmradty, 0^- __________AMERIKAI MAGYAR SZÓ HéTVCG! £€V€C írja: Rev. Gross A. László B. D., Ih. M. ÁTLÁTSZÓ TURPISSÁG H * / A „törvényes rendnek” — Nixon után — legrangosabb es leghangosabb bajnoka: Agnew alelnök szintén hadiállapotba keveredett az altala oly féltékenyén őrzött tételes törvényekkel, csakúgy, mint dicsőségesen uralkodó fonoke:1. Richard őfelsege. A Watergate-kloáka kivizsgálása során szinte jóleső meglepetéssel állapítottuk meg, hogy Agnew- nak ebben a botrányban semmifele szerepe nem volt; a szövevényes büntenysorozatnak egyetlen szála sem mutatott Agnew fele; a gyanúnak a leghalványabb arnya sem esett raja — ó volt talán az egyetlen magasrangu tagja a Nixon-adminisztracionak, aki tisztakezu, gancstalan lovagként emelkedett ki a rajtakapott tettesek gledajabol... (Egyesek szerint ezt nem annyira Agnew makulátlan jellemének kell tulajdonítani, hanem inkább annak a körülménynek, hogy Nixon belső udvartartásának a tagjai: Haldeman, Ehrlichman, Colson es a többiek között Agnew nem nagy népszerűségnek örvendett es igy azok egyszerűen kihagytak ot a „játékból”.) Nos, a gáncstalan lovagról kiderült, hogy mint Baltimore megye főnöke es mint Maryland állam kormányzója olyan alaposan bemartotta magat egy messzeágazo veszlegetesi botrányba, hogy a Nixon- kabinet igazságügy minisztere: Elliott Richardson indokoltnak találta az alelnök viselt dolgait a Baltimore megyei Nagyeskudtszek ele vinni döntés céljából. (Tudni kell, hogy e vádhatóság ele csak olyan ügyek kerülhetnek, amelyekben az előzetes vizsgalatok során felmerült adatok és bizonyítékok elegsegesnek látszanak ahhoz, hogy a gyanúsított egyént vád alá helyezzek.) Mr. Agnew az ország minden reszeben tartott pt * beszédeiben, sajtónyilatkozataiban természetesen olyan ártatlannak hirdeti magat, mint a ma született bárány. Am ha ezt elhisszuk neki, akkor roppant nehez megérteni, miért rugkapalozik a Nagyeskűdt- szek ele való beideztetese es megjelenese ellen, ahol egy oran belül tisztázhatja magat a vadak alól... Micsoda óriási erkölcsi diadal volna szamara az, ha a Nagyeskudtszek — az o meghallgatasa után — kimondaná, hogy az o személyét illető vadak es gyanúsítások teljesen alaptalanok, tehat Agnew nem helyezhető vad ala! Az alelnök azsioja egyszerre ezer percenttel emelkedne es az 1976-ban remeit elnökjelöltségének az eselyei is felmerhetetlenűl megnóvekednenek! Agnew mégis kezzel-lalbbal hadakozik a nagyes„ r r p » kudtszeki vizsgalat ellen. Periratokat es beadványokat nyújt be különféle joghatóságokhoz, amelyek- ben azt allitja, hogy ot, mint alelnokot egyszerűen nem lehet birosag ele állítani, mert ot a mentelmi jog éppúgy védi, mint az elnököt. E pillanatban — ha nem tevedek — három különféle beadványát tanulmányozza három különféle joghatóság. Ezeknek a beadványoknak a tanulmanyozasa es a döntés I ^ f kimondása természetesen heteket vesz igénybe. S ha vegre el is hangzanak a döntések, azokat Agnew természetesen megfellebbezi, ha kedvezőtlenek rá nézve. Ez az eljárás további heteket, hónapokat emeszt fel. A végszót aligha hallhatjuk 1974 tavasza előtt... CSAKHOGY az Agnew ellen felhozott bűncselek- menyek elevulesi határideje: 1973. október 26-a. FELHÍVTUK CHILE WASHINGTONI KÖVETSÉGET Yakov A. Malik (Szovjetunió) kéri a főtitkárt tegyen lépeseket a chilei ügyben. Lapunk olvasói és Ügyvezető Bizottságának tagjai neveben telefonon hívtuk Chile Washingtont követséget es tudtukra adtuk tiltakozásunkat a katonai junta terrorintézke- desei ellen. Különösen kihangsúlyoztuk aggodalmunkat a letartóztatott Luis Cor- valan, a Chilei Kommuf r* t nista Part első titkára, a chilei szenátus tagja hogylete miatt. Követeltük az iranta es az ösz- szes letartoztatott politikai fogoly iránti emberséges eljárást es azok szabadon bocsátását. E telefon-hivassal mi is csatlakoztunk azokhoz a tiz-es százezrekhez, akik a világ minden részéből fölemeltek szavukat es el- » Ítélték a chilei fasiszta diktátorok eljárását Chile demokratikus hazafiaival szemben. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésén a Szovjetunió képviselője, Yakov A. Malik, felszólította a szervezet főtitkárát, lepjen közbe es tegyen meg mindent Luis Corvalan és letartoztatott tarsai életének megmentésére. Jamil M. Baroody, Del-Arábia szószólója azonnal szót kért és támogatta Malik javaslatai. Raul Bazan Davila/ a chilei katonai junta képviselője, megszakította Baroody beszedet es azt akarta elhitetni az ENSZ tagállamainak képviselőivel, hogy Corvalan es társainak élete nincs veszélyben. Baroody es Davila kozott fizikai összetűzésre került a sor. Bradford Morse, amerikai delegatus választotta szét ó*ket. A chilei diktátorok terrorja ellen egyre szélesebb tiltakozó mozgalom fejlődik ki. Ezen a határidőn túl a terhére rótt vádak érvényükét vesztik. Akármilyen bűnös is lenne az alelnök, október 26-a után a vádhatóság egy ujjal sem illetheti öt — a bizonyitekokat (ha ilyenek leteznek) akár a tűzbe hajíthatják, a gyanúsítottnak egyetlen hajaszála sem görbülhet meg tőlük... Nyilvánvaló, hogy Agnew különféle beadványainak pont az a rendeltetése, hogy az altala felvetett „alkotmányjogi” kérdések kivizsgálása elhúzódjék október 26-án túl, amikor mar nem lehet ellene vadat emelni, mivel a vad tárgyát kepezo buncselek- jnenyek elévültek (statute of limitation).,. Itt is volna egy Kolumbusz tojásara emlékeztető megoldás: Az állítólagos buncselekmenyeket Agnew nem mint alelnök követte el, hanem mint Baltimore megye főnöke es mint Maryland állam kormányzója. Ezt a két hivatalt semmifele mentelmi jog nem védi! Következésképpen teljesen szüksegtelen annak a kivizsgálása es eldöntése, van-e az alelnóknek mentelmi joga az Alkotmány szerint, vagv nincsen. Az eljárás itt nem az alelnök, hanem a volt megye- fonók es kormányzó ellen folyik. Az puszta véletlen, hogy e két tisztségnek a volt viselője MA alelnöki anno 1 . Del-Korea fovarosaban az egyetemi diakok ezrei tüntettek es követeltek a polgárjogok helyreállít ás át. Park Chung Hee, az ország elnöke katonaságot rendelt ki a tüntetők ellen. Sokan megsérültek, sokat letartóztattak. Raul Bazan Davila (balra) chilei delegatus es Jamil M. Baroody (Del-Arábia) vitatkoznak a pódiumon Mr. Malik beszédét követően. • 3 Bradford Morse, U.S.Jo titkár-helyettes (középért/ ' szétválasztja a két vitatkozót, akik azonban folytat- ' ták a veszekedést. 1
