Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-10-11 / 39. szám
a — AMERIKAI MAGYAR SZÓ. II KÜLFÖLDI TŐKE BESZIUDRCDSn Érdekes változás alakul most ki a nyugati világpiac térén. Eddig az amerikai imperiál-kapitalizmus árasztotta el a gazdasagilag gyenge, dolláréhes államokat, feszkelte be magát az idegen piacokba és gazdasági rendszerekbe, hogy alacsony áron importálhasson vissza az USA-ba ipari termékeket. Az utóbbi hónapokban keletkezett dollár-válság, a tőzsdei arak zuhanása a világpiac emelkedő valutáival szemben most a külföldi üzletemberek részé- re nyújt kedvező alkalmat, hogy felhalmozott es megerősödött tőkéjükét amerikai vállalkozásokba fektessek. Egy par példa erre: A Gimbels áruház részvényeit egy angol dohányvállalat vásárolja fel. A Ronson vállalat megvételére egy olasz cég alkudozik. A Los- Angeles-i First Western Bank-ot ugyancsak egy angol bank vásárolta meg, a Stouffer élelmiszer és ven- déglő-tarsasag pedig egy svájci csokoládégyár tulajdonába megy at. Michelin francia gumigyár 350 millió dolláros költséggel South Carolinaban, a svéd Volvo autógyár pedig 100 millió dolláros beruhá- ' . * . * zassal épít gyárát. Sok holland, svájci, olasz, kanadai es skandináv részvénytársaság vett igy már át jelentős amerikai erdekeltsegeket. A japán tőke már regebben befurakodott az amerikai erdokitermelesbe, bányászatba, szálloda-iparba es ingatlan uzerkedesekbe. Eddig Japán csupán vas es acél nyersanyag szállítója volt Amerikának. Most a japánok sajat gyárukat építik fel Auburn, N.Y. közelében. Sőt Sony is mar itt, Kaliforniában gyártja a televíziókat. A dollar-valsagon kivűl egy nagyon komoly és el- gondokoztató másik oka is van a külföldi ipar Amerikába való beszivárgásának. Szinte hihetetlen, ha azt állítjuk, hogy az amerikai alacsony munkabérek vonzzák a külföldi töket ide az USA-ba. Elképesztő, de sajnos való igaz, hogy jelenleg az amerikai dolgozó átlagos munkabére alacsony. A mellékelt grafikon világosán tükrözi, hogy amig 1967 óta Japánban 82 %-kal, Nyugat-Német- orszagban 85 %-kal, addig az USA-ban összesen csak 16 %-kal emelkedett a munkások bére. « | A munkaberek itt oly lassan növekednek, a munkaadók oly kis mértékben emelik a dolgozók életnívóját, hogy az amerikai munkásosztály oda süly- lyedt mar, hogy a világpiaci termelési fronton a leg- alacsonvabban fizetett munkások köze sorolható, a munkások termelekenysegehez viszonyítva. A külföldi toké felismerte ezt és most az aránylag olcso amerikai munkaerőt kívánja továbbra kizsákmányolni. Ez az — éppenséggel szomorú — példa elesen mutatja, hogy a kapitalizmus nem ismer határt. Amikor a tőkés, sajat országának határain belül, már korlátozva érzi magát, — más országba férkőzik be. A profithajhaszas a térkép politikai hatarait nem tekinti akadálynak. A belföldi kizsákmányolást a jelek szerint, most a külföldi mammutvállalatok képviselői kísérlik felfokozni, ami ellen az egyedüli hatásos lépés a dolgozok összefogása es a szakszervezetek erélyesebb fellépese kell, hogy legyen. Az amerikai munkaberek emelkednek a leglassabban. ' , Ber-emelesek 1967 óta (tekintettel az infláció es a dollar leerteke- les hatasára.) NINCS OLAJ KANADÁBAN Az iparilag fejlett nyugati országok kozott egyedül Kanada termel több olajat, mint amire szűk- sege van. Jo ideig diplomáciái utón kellett meg- győznie az Egyesült Államokat, hogy olaj feleslegének nagy részét megvásárolja. A U.S. olaj- fogyasztas megnövekede- sével megváltozott a helyzet: a U.S. szeretne többet vásárolni, de Kanada egyre jobban szigorítja az olaj exportálását. Alberta északi részéin, az Athabasca-tavat körűi- vevő, sokezer merfoldnyi homokos-lapos területen, * ** r # a Szaudi Arabia-i olaj földekhez hasonló gazdagságú olajmezők vannak. Hosszú kiserletezes után mar megkezdődött a homokos lapvidek olajanak feldolgozása, de nem az Egyesült Államok reszere. Ottawában a nyersolaj exportálását mar februárban megszigorítottak es újabban a finomított olajra is kiterjesztettek. Áprilisban meg olajszállito teherautóknak nagy szama szállította az olajat a határokon at Montanaba, de az uj rendelkezéssel ez most megszűnik. Nehezebb lesz ennek az ellenőrzése, mint a csöveken szállított olajnál es valószínűleg sokat fognak ezután is atcsempészni. De Kanada most meg akarja őrizni saját olaj reThursday, Oct. 11. 1973. # • „ zervajat es arra sem kapható, hogy az Egyesült Államokkal közösen fejlesszen olajat, ami a múlt tapasztalataiból itelve, főképp az U.S.-nek lenne kedvező. Kanada politikai és gazdasági helyzete megkívánja az Egyesült Államoktól való függetlenséget. A BUZAHlÁNY NAGY HASZNOT JELENT A kanadai mezogazdasagi szakértők remeitek, hogy az idén a búzatermelés akerenként 25-28 bushel között lesz, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 24 bushelnél nem lesz több a hozam. A világszerte fennálló buzahiany miatt az ottawai kormány sürgette a farmerokat, hogy az idén nagyobb területet ültessenek be, ajnitol a termelők vonakodtak. Az időjárás sem kedvezett a buzater- melesnek, úgy hogy csak átlagos, vagy átlagoson aluli termes varhato. Az óvatos farmerok nem sejtettek, milyen nagy kereslete lesz a búzának világszerte es milyen rekord arakat kaphatnak érte. Kanada az idén mindössze 580 millió bushel búzatermést varhat, valamivel kevesebbet az utóbbi 10 évi átlagnál. A termés nem lesz eleg a tavalyi külföldi szállítások es a belföldi 90 millió bushel szükséglét kielégítésére. A búza rezerva is a legalacsonyabb. Ezek a körülmények azonban főnyereményt jelentenek a kanadai farmeroknak, a többségükben nagyuzletként mukodo mezogazdasagi vállalatoknak. A legolcsóbb minőségű búza sem hoz $ 5.30-nál kevesebbet |bu- shelenke'nt es a legjobb kenyerbuzat e pillanatban $ 5.60 rekord árért adjak el. 3.85 dollárral többért a tavalyinai. Az idei termes hozama 3 milliárd dollárt is kitehet. Mindezek a kenyer-arak rohamos emelkedését jelentik a dolgozok szamara. A buzakereskedoknek és ügynököknek is aranybányát jelent a buzahiany. Mint az egyik ügynök mondotta: „Amennyit kérünk, annyit adnak a termesért. Hihetetlen es a kanadai buzatermeles tör- teneteben meg ilyesmi nem fordult elő. Rövid három évvel ezelőtt kanadai kormány még szubvenciót adott a farmeroknak, hogy hagyjanak 9 millió akert parlagon, mert a búza ára világszerte túl alacsony volt. Ugyanakkor a világ különböző részéin az ehezok százezrei haltak meg. Vágó Klara. I SOBEL OVERSEAS CORP. II#«/« FÄÜAVIlÄlfCpA 210 EAST 8óth STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 llilvn rOUUI NOIVOCU - TELEFON. (212) 535 6490 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába J V
