Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-09-27 / 37. szám

Thursday, Sep. 27. 1973. 7 A magyar korona kalandos története 1000-ben kezdődött, amikor az allamalapito I. István a romai pápától kifejezetten elkérte az őt megillető fejeket. Lépésével hangsúlyozni kivanta függetlenseget a ne­met császártól, aki az első perctől fenyegette az ala­kuló magyar államot. 1000. március 27-en kelt II. Szilveszter papai bullája, amelyben tudatja Istvánnál: „...Dicső fiunk, mindazokat, amit tolunk es az apos­toli széktől kívántál, a koronát, a király nevet, az esztergomi metropolitasagot s a tölbbi püspökségét... engedélyezzük, adjuk, adományozzuk.” A négy ke­resztpántból formált, sötét aranyszínű,gyöngy okkel, granatsorokkal ékesített fejdisz — amelyen megle­hetősen kezdetleges technikával készített zománc­képek ábrázolják az utolsó Ítéletet es a tizenkét apostolt — adta az alapját a magyar királyi koroná­nak. Ehhez később forrasztották hozza — a hom­lokot övező pant levetelevel — 1. Géza koronáját, amely a bizánci ötvösművészét remeke. A homlok­eket ametiszt, rubin, zafír, gyöngy drágaságokkal rak­tak ki* s különlegesen áttetsző zománckepeinek görög feliratai vallanak eredetéről. Ott van az aján­dékozó Dukász Mihály görög császár es Porphiro- genetosz Konstantin, vagyis biborban született Konstantin, trónörökös képe, s lathato Geobitz, a turkok királya, azaz I. Géza magyar király hosz- szukas, eles vonasu arca is. A koronázási jelvényekhez tartozik meg az ugyan­csak a XI-XII. századból való, asvanykristallyal éke­sített, buzogány alakú jogar, azaranyhimzessel dí­szített biborszóvet, a koronázási palast, amelyet István felesege adományozott 1031-ben a fehérvári székesegyháznak. A koronázási szertartások elen­gedhetetlen tartozéka lett később az országalma — valoszinüleg az Anjou-korbol szármázik — es az I. Istvánnak tulajdonított hosszúkás, dísztelen kard, amely valójában a XVI. században készült. NEMZETI KINCSÜNK A korona a feudális rendben az államhatalom jelképéve vált. Az Arpád-hazi királyok s az őket követő uralkodók idején a trónkövetelők mindenek­előtt az istváni korona birtokába akartak jutni, hogy uralmuk jogszerű legyen. így történt például, hogy a megválasztott Robert Károly királyt háromszor is megkoronázták különféle koronákkal, de csak akkor ismertek el igazi uralkodónak, amikor — ne­gyedszer — István koronajavai is felszenteltek. A t I i I .* korona jelentette az ország egyseget es független­ségét: a nemesek, a lovagok a koronatol kaptak birtokaikat, s csaladjuk kihaltaval a földtulajdon a koronára szállt vissza. Werboczi Harmaskonyveben a koronatant továbbfejlesztette. E szerint az ország lett a korona teste, s a rendek a korona tagjai. Az Arpad-hazi királyok idején a koronát a sze- kesfehervari bazilikában őriztek, ahol a koronázá­sokat is tartottak. 1301-ben Vencel cseh király a koronát csellel magaval vitte Prágába, s ott meg- koronaztatta magat. Latta azonban, hogy ily módon sem tudja a magyar tront megtartani, leköszönt Otto bajor király javara, s a koronát atadta neki. f I I i t I Otto Szekesfehervaron megkoronaztatta magat, de a koronát mindig maganal tartotta. Apor László erdélyi vajda, tudva ezt, azzal az ürüggyel, hogy szép leányát Ottóhoz adja, a királyt Erdélybe csal­ta, s elvette tőle a koronát. Az oligarcha magánál tartotta a fejeket, mígnem Anjou Robert Karoly- nak 1310-ben vissza nem adta. V - V. Szí. Zsigmond herma A BÖLCSŐTŐL A ZÁLOGIG Károly koronázása után a legfőbb hatalmat szim­bolizáló diademot, a koronázási jelvényekkel együtt, a király környezetében őriztek. Zsigmond már a budai Varban, majd Esztergomban tartotta. Albert király Visegradra vitette, ahol Bazini György és a Szentgyorgyi grofok vigyáztak rá. Albert halála után özvegye, Erzsébet, leváltotta a koronaőröket, s ro­konara, Garay Lászlóra bízta ezt a tisztet. így aztán sikerült is neki ellopni a koronát, hogy csecsemő fiat, Lászlót megkoronaztassa, mikor a magyar urak Ulászló lengyel királyt hívtak meg a trónra. A me­nekülő özvegy a koronát fia bölcsőjébe rejtve, Győ­rön at Ausztriába vitte, s Becsben történt meg a hallatlan eset: Erzsébet a koronát 1440 májusában, Frigyes császárnál elzálogosította 2500 aranyforin­tért. A korona Bécsben maradt. I. Ulászlót igy csak Szent István ereklyéjével emeltek trónra, s miután a várnai csataban elesett, a csecsemőkorban meg­koronázott László foglalta el helyet. Igaz, ó sem kapta vissza Frigyestől a koronát, s a krónikák sze­rint csak Hunyadi Mátyásnak sikerült újból meg­szereznie. Az éket 1463. junius 24-én nagy ünnep­seggel hoztak Budara, s a már hét éve uralkodó Mátyást 1464 elején megkoronázták. Hunyadi Mátyás hozta az első törvényt is a ko­rona őrzéséről: a király nem rendelkezik önhatalmú­lag a koronával, biztosítani kell megfelelő őrzését. Mátyás halála után Corvin Janos II. Ulászlónak I t 1 f adta at a koronát, ekkor hoztak azt a határozatot, hogy az uralkodói méltóság jelvényeit az orszag- nagyok kezükből semmi szín alatt ki nem adhatják, s ezeket a visegrádi varban kell tartani. IZABELLA VISSZAADTA A mohácsi vész után előbb Szapolyai Jánost ko­ronázták meg, majd az ellenkirályt, Habsburg Ferdi- nándot is felszenteltek a királyi jelvényekkel. Ekkor Percnyi Peter volt a koronaor, s amikor Szulejman torok szultán 1529-ben hadaval Magyarországra jött, a foglyul esett Percnyitől elvette a koronát, és a hodolatara erkezett Janos királynak visszaszolgál­ta tta‘',‘* János király halála után Izabella kézén maradt a korona, s óaz 1551-es békeszóvetség előírásai alap­ján I. Ferdinandnak adta at, aki előbb Pozsonyba, majd Becsbe, Pragaba vitette. KÉTSZER SÚJTOTTA VILLÁM l - | n i f 1608-ban háromszáz magyar four indult Pragaba, hogy lovas kísérettel hazai földre hozza a koronát. Ekkor került trónra II. Mátyás. Az ünnepélyes szer­tartás Pozsonvban zajlott le, s a koronázási éksze­reket lepecseltelt ladaban a varban helyeztek el. Itt történt a baljós esemeny; eppen akkor csapott vil­lám a toronyba, amelyben a koronát őriztek, amikor II. Ferdinand megkoronázasarol tárgyaltak. ,Bethlen Gábor, a nagy fejedelem, a harminceves háború kitörésékor, korszerű hadseregevei megin­dította a harcot a becsi császár ellen. Már első had­járatában elfoglalta Pozsonyt, a korona székhelyet. Erdély ura nem engedte magat megkoronázni, de szemmel tartotta a becses ékszereket, s Ferdinand hadai kozeledten előbb Nyitrara, majd Zólyomba, Kassára es Eperjesre, végül pedig az ecsedi varba menekítette azokat. A nikolsburgi béke (1621) eredmenyekent Beth­* IL ' f len lemondott akiralyi címről, s visszaszolgáltatta a koronát a Habsburgoknak, akik a jelvényeket 1622 márciusában ezer lovas és gyalogos kíséretével, Trencsénen at, ismét Pozsonyba szállíttattak. I. Rákóczi György hadisikerei idején egy időre Győrbe került a korona, majd onnan újra Becsbe. A törökök ismetelt támadásai miatt a magyar ural­kodói ékszereket Linzbe,Passauba, biztonságos hely­f t ^ f re vittek. 1687-ben I. József koronázásakor vissza­került Pozsonyba. 1703-ban — mintegy jelezve II. Rákóczi Ferenc szabadságharcat — ismét villám súj­totta a korona őrhelyéül szolgáló tornyot. r AKI NEM TETTE A FEJERE A XVIII. szazadra mar hatalmas mítosz szovo- dott a korona koré. Ilyen körülmények között óri­ási felháborodást váltott ki, amikor II. József nem­csak hogy nem koronáztatta meg magat, hanem abszolutista uralkodói elképzeléseinek megfelelően, Becsbe vitette a koronát. A helytartó tanacs tisz­tában volt az intézkedés belathatatlan kóvetkezme- nyeivel, s kérvényt intézett a „kalapos” királyhoz: vonja vissza döntését, hagyja magyar földön a ko­ronát. II. József válasza rövid volt: „Nehez efelett nem nevetni!” A korona hat évig Becsben maradt. A halálosan beteg uralkodó 1790 elejen visszavonta reformrendelkezeseit, igy a magyar bandériumok, nemzeti viseletes férfiak es asszonyok diadalittassan Budara kísérhettek a koronázási jelvényeket. II. Lipót es I. Ferenc országlása alatt Budán pi­hent a korona, s csak a napóleoni háborúk indítot­tak ismét útnak. A hadiszerencse változásainak meg­felelően megfordult Munkácson, Egerben es Gyön­gyösön. 1809. november 8-an visszavittek a királyi jelvényeket Budara, s ott is maradtak az 1848-49-es szabadsagharc idejéig. HINTÓ A LÁNCHÍDON Kossuth, Petőfi forradalmának diadalát latva, István nádor sietve elhagyta Budát. Országszerte el­terjedt a hir: magaval lopta Bécsbe a koronát. A közvélemény megnyugtatasara az országgyűlés bi­zottságot küldött a helyszínre, s jelentette: a koro­na a helyen van. ’ (Folyt, a 8. oldalon) ,% y _ óhaza a mmm, Mm ßanaasaau

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom