Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-09-27 / 37. szám

8 Thursday, Sep. 27. 1973. A MAGYAR KORONA KALANDJAI (Folyt, a 7. oldalról) 1848 december végen a forradalmi kormány Deb­recenbe tette át székhelyét. Ekkor a honvédelmi bizottság rendeletet adott ki: a koronát is szállítsák az alföldi nagyvarosba. Nem volt azonban könnyű a Várból a pesti oldalra átvinni a koronázási kin­cseket. A Duna már befagyott, az épülő Lánchíd mégnem volt egészen készen, a hid végen nagy üreg tátongott. Sebtében bepallöztak, s óvatosan átsegí­tették a becses tárgyakat szállító hintót a felig kész hídon: a korona volt az első szállítmány, amely athaladt a Lánchídon! Pestről - Szolnokon át — mar vasúton vitték Deb­recenbe a koronát. Ott maradt, amig a kormány is visszaköltözött Pestre. Sajnos, az ügyek nemsokára rosszra fordultak; s igy — Szemere Bertalan fel­hatalmazást kapott: rejtse el a koronát. A szabadságharc leverése után a császári kormány széleskörűen nyomozott a korona után. 1853. szep­tember 8-an a kereséssel megbízott Krager Titusz őrnagy rábukkant az elásott kincsekre. A láda ki- vűl-belul rozsdás, nyirkos volt, csupán a korona es a jogar őrizte meg változatlanul szépségét, az or­szágalma megsötétedett, a kard megrozsdásodott, a hímzett palást pedig erősen átnedvesedett. Hadigózös szállította Budára a koronát, ahol 1853 szeptember 16-án ünnepi agyudorges közepette papi és világi méltóságok fogadták. Rövid időre Bécsbe is elvitték, majd visszakerült Budára a Varba, ahon­nan 1867. junius 8-án vették eló’ I. Ferenc József és Erzsébet koronázásakor. A millenniumi ünnepségek idejen három napig közszemlére tették ki a királyi jelvényeket, s a budai palota átépítésékor külön páncélszobat készítettek a koronaórzes céljaira. Az utolso magyar királyt, IV. Károlyt, 1916. december 30-an koronázták meg. 1945. március 30-an SS-ek es nyilasok 44 vagont töltöttek meg a budai Var, a múzeumok, a magan- gyujtemenyek, a.zálogházak es a deportálták arany­tárgyaival. Külön vagonban indították Nyugatra a koronázási ékszereket es a Nemzeti Bank arany- rudjait. Az aranyvonatot április 23-an Salzburgban két részre kapcsoltak. Egyik felével vitéz Toldi Árpád csendőr ezredes Svájcba próbált menekülni, a ha­tárról azonban visszafordítottak. Ekkor, április 30-an, Filer község templomában elasta a kincseket, ám később a francia csapatok megtaláltak, sót Ma- gyarorszagnak vissza is adtak azokat. A szerelvény másik részét a 8. amerikai hadtest katonai tartóz­tatták fel; ezen a vonaton utaztak a koronázási kincsek, továbbá 29 ezer kilo arany, több mint 30 millió dollar értékű aranyvaluta, 130 millió dol­lár értékű külföldi valuta, 160 ezer dollár, valamint 5 felbecsülhetetlen értékű kódex... Az amerikaiakhoz került magyar javak ügyéről tárgyalt a washingtoni kongresszus is. Magyar kor­mányküldöttség erkezett az Egyesült Államokba, s tárgyalásaik nyomán Truman elnök utasította az európai megszálló hatóságokat: az 1945, január 20-a után elhurcolt magyar értékeket kutassák fel es szállítsák haza. A hivatalos közlemény szerint azon­ban az 1944. október és 1945, januar között el­rabolt értekek sorsáról később kell tárgyalni. Az azóta eltelt negyedszázad alatt a Magyar Nep- kóztarsasag kormánya a nemzetközi fórumokon többször is szót emelt a magyar nemzeti ertekek hazaszállitasa érdekében. Az osztrák kormány ennek nyomán adta vissza a Kurt Becher SS-ei áltál elhur­colt műkincseket. A királyi korona es a koronázási ekszerek azon­ban még ma is az Egyesült Államokban vannak. óhaza A szurok A hajduszoboszloi Bocskai István Muzeum 1958­tól 1968-i^ volt nyitva a közönség előtt. Tiz évi nyilvánosság után helyhiány miatt kénytelen volt a múzeum visszavonulni, de ötévi kenyszerszűnet után ismét megnyílt ajtaja az érdeklődők előtt. Az ekkor megnyíló állandó kiállítás cime „A haj­dúság népművészeté.” A visszavonultsag evei sem múltak el munka nélkül. Elsősorban a Hőgyes End­re Gimnázium diákjai es a város nagyon sok lelkes patriótája — Juhasz Imre muzeumigazgato irányítá­sával — segített az újabb kincsek megszerzeseben, amelynek egy részét ismét láthatják az érdeklődök. A kiállítást dr. Boreczky László a Múzeumok A szoboszloi szoba Központi Igazgatósaganak művészeti vezetője ter­vezte. es a Bankuti Albin vezette csoport rendezte be .A tarlókban a nagyközönség lathatja a debreceni Dankovszky Laszlóne, a derecskéi Erdei Lajos es Szabó Sandome készítette szurokét, a debreceni f r r» r » r ' » Nyakas Miklosne szőtteseit, Kerékgyártó Sándor mezeskalacs-keszitmenyeit, a kulacsokat Varga De­zső készítette. A szaru és fafaragás művészé R. Tóth István es Roth József alkotásai sem maradtak el a kiállításról. A Fazekas csalad világhíres nádudvari cserépedényeit is megcsodálhatják a látogatok. Nagyon értékes es erdekes részlete a kiállításnak a bemutatott eredeti szoboszloi szoba, konyha es kamra. Fodor Erna: BÜK GYÓGYFÜRDŐ A JAK 1 TEMPLOM A vasi táj hosszabb időre soha nem került török uralom alá. A különféle portyazók gyakran szét­/ / i f ugrasztottak egy-egy falu népét, voltak dulo, gyúj­togató hadjáratok is, de itt nem pusztítottak el mindent,errefele sokkal több műemlék maradt meg, mint az ország más részéin. Varak, kastélyok, ősi templomok sora ad izelitót abból, milyen is lehetett a régi Maffvarorszas. A műemlékek közül is kiemelkedő a románkori építészét nagyhírű alkotasa, a Jak-i nemzetségi temp­lom. A Xll. szazad végen alakult ki a nemzetségi templomok gazdagabb, díszesebb változata. A jaki meg ezek között is rendkívüli, szép epiteszeti meg­oldásával, gazdag díszítésével es gyönyörű fokapu­jával. J t t I t 9 A Jak nemzetség feje, Jaki Marton meg a tatár­járás előtt megkezdte a templom építését, 1256-ban felszenteltek. A jaki templom faragvanyainak csodalatos gaz- dagsagaval es harmóniájával kelti fel a figyelmet. Mindenekelőtt a kapuresz faragvanyanak finomsága ragadja meg a szemlélőt. A geometrikus díszítésű kapu fölött a karejos zarodasu es oszlopokkal el- választott lépcsőzetesen sorakozo fülkékben Krisz­tusnak es a tiz apostolnak szobra áll. Szépén fa­ragott oszlopfoket találunk a templom belsejében is, ahol a szentelyfal szép Szent Gyorgy-freskojan kivul a deli toronyon aluli középkori falfestmények is kiválóak. A jaki templom a legszebb, a megmaradt nem­zetségi templomok közül, bar sok hasonló érdekes­ség van e mégyében. Ezek valóban erzekeltetik a középkori műveszet számtalan, veszendőbe ment, magyarorszagi alkotásának nagyszeníseget. A Jak-i templom hire messze földre elterjedt es ma idegenforgalmi látványosság, bár rendszeresen használatban van a falu nepe es papja részéről. 1960-ban a lexikon két mondattal elintézte: Szombathelyi járás, 2700 lakossal. Sok műemlék­kel, temploma a 13, szazadban épült. Hej, de meg­változott ez az alvó község azóta ! Zalaban olajkutak vannak, miért ne lehetne olaj Vas megyeben is és komoly fúrásokat vegeztek Bük vidéken, a falutol kb. 4 kilométerre. Olaj nem jött ugyan, de ömlött a gyógyító termálvíz, közel 78 Cél. fokos melegen. Ez vagy tiz evvel ezelőtt történt. Azóta közismert lett a falu, mert leelemezven a viz tartalmat, rájöttek, r* ' . hogy milyen nagyszerű a mozgásszervi megbetege­dések, reuma, baleseti serulesek utokezelesere, nő­gyógyászati bántalmakban szenvedők reszere. Ivó­kúra formájában történő rendszeres használata gyo- morsav-tültenges, gyomor es epebantalmak keze­lésére nagyszerű hatásos szensavasviz. Telen-nyaron egyaránt a fedett medencek külön­böző hómersékletű termálvízzel töltve. Súlyfürdő , kádfürdők, orvosi ellátás, rövid hullám EKG, kvarc gyógytorna és masszázs, stb. szakrendeles, nöi-ferfi fodrászat, pedikűr all a vendégek rendelkezesere. A fürdő olyan nagykiterjedesű, hogy egyidejűleg 4000-en fürödhetnek. Büknek vasűtállomasa van, ahonnan rendszeres autóbusz járat van a fürdőhöz, de Sopronból vagy Szombathelyről is könnyen megközelíthető. Rövidesen elkészül az uj szálloda, de az egykori Szapári kastélyban a műemléki helyreállítás során kialakított kastely-Szallo kétágyas szállodái szobák­kal all a vendégek rendelkezésere, külön a vendegek számára fenntartott étteremmel. A furdotelep tő­szomszédságában május 1-tól szeptember 30-ig mo­tel is áll a vendégek rendelkezésere. A múlt evben a nyári hónapok alatt 250 ezerre rúgott a furdo- vendégek szama. Rengetegen jönnek a szomszédos Ausztriából. • Állandó kiállítás a Bocskai István Múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom