Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-09-27 / 37. szám
U. S. CSAPATOK REDUKÁLÁSÁT SÜRGETIK t f # f Nixon elnök tanácsadója es újonnan kinevezett külugyminiszter-jelóltje, Henry Kissinger, a NATO megerősítését és egy uj Atlantic Charter kidolgozását sürgeti, a nyugat-európai szövetségesekkel fennálló hadi, pénzügyi és kereskedelmi ellentétek kiküszöbölésére. Nixon elnök az őszi hónapokban Angliába f Franciaorszagba, Nyugat-Nemetorszagba szándékszik látogatni és a nyugati államok csúcstalálkozójáról is beszélnek. A kongresszusnak másféle céljai vannak. Az idén mindkét Hazban javaslatokat nyújtottak be az Európában állomásozó U.S. csapatok szamának „lényeges” leszállítására. Annyira aggasztja ez a kormányt, hogy magasrangu kormánytagokat küldött nemrég a Ház külügyi bizottság kihallgatására, hogy a javaslatok ellen érveljenek. A hadügyminiszter, a helyettes külügyminiszter és több generalis sótét képét festett a U.S. európai csapatai redukálásának következmenyeiröl. A Szenátus külügyi bizottsága ellen isoffenzivat indit a kormány, különösen abból kifolyólag, hogy Fulbright szenátor, a bizottság elnöke, az európai U.S. csapatok legalább 50 százalékos redukálását kerte.- AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 27. 1973 POLITIKAI ES GAZDASÁGI HARCOK AZ OLAJ KÖRÜL A kongresszus a csapatleszállitast azért látjajónak, mert a feszült hangulat felengedni latszik Kelet és Nyugat kozott. Szüksegtelennek tartják nagyszámú amerikai csapatok ottlétet; kell, hogy az európai országok saját erejükkel védjék magukat és viseljék a hadsereg fenntartásának költségéit, különösen azért is, mivel Nyugat-Európa gazdasága jól all, mialatt a dollár ingadozik és a U.S.-nek külföldi deficitje van. Ezek a fejlemények visszatükrözik a kongresszus határozottabb fellépését az elnök eddig kétségbe nem vont hatalmával szemben a honvedelem és a külpolitika terén. A petroleum-exportálo országokkal (Organization of Petroleum Exporting Countries-OPEC) 1971-ben kötött szerződés 1976-ban kerül újratárgyalásra. Minden jel arra mutat, hogy az OPEC országai alkudozásra sokkal előnyösebb helyzetben lesznek, mint 1971-ben. Sokkal több anyagi rezervaval rendelkeznek, ugyanakkor a fogyasztó országok sokkal nagyobb mértekben függnek az importált olajtól. Belföldi olajszakertok számítása szerint az Egyesült Államokban használt olajnak 40 vágj' 50 százalékát 1980-ban külföldről kell behozni. Jelenleg ez csak 26 százalékot tesz ki. Az OPEC-ot kitevő 11 ország közül Iran es Szaudi Arabia a legfontosabbak. A többiek a Perzsa-oböl- ben Kuwait, Irak, Abu Dhabi es Quatar, azonkívül Libia, Algeria es Nigeria Afrikaban, valamint Indonézia es Venezuela. Ezek az arab és nem arab, különféle politikai rendszerű országok nemcsak az olajvasarlo országokkal, hanem egymás kozott is ellentetekkel néznek szembe. Irán, amely egyike a nem arab országoknak, sok arab országgal szemben tartózkodó politikai kapcsolatban van. Izraellel viszont jo viszonyban van es olajjal latja el. Szaudi Arábia es Kuwait reakciós királyságainak kormányai sokkal ellenségesebbek iraki es líbiai arab testvéreikkel, mint Izráellel szemben. Félnek haladó szellemű arab szomszédaiktól es a többi arab országban bekövetkezhető népi forradalmaktól, amelyek a dúsgazdag uralkodó ország hatalmat veszélyeztetik. Nagy anyagi rezervája miatt Kuwait es Libia a külfölddel szemben előnyös helyzetben van. Nincs szükségük arra, hogy a termelést fokozzak, sót redukálhatják is, ha ez előnyösebb. Szaudi Arabia lett a legnagyobb olajtermelő ország es pénzügyileg is a legnagyobb alappal rendelkezik. Ezek az olaj-mo nopóliumot ke pezó országok igyekeznek kihasználni előnyös helyzetüket es minél magasabb arat szeretnének kapni olajukért. Az olajgazdag országok népei rendkívül büszkék civilizációjukra, amely sokezer evvel megelőzi a nyugati civilizációt. Ellenséges érzéssel tekintik az olaj- vállalatokat, amelyek a belföldi lakosságot másodrendű polgároknak tekintik. Jólétben dúskáló sajat uralkodó osztályuk részéről is a legnagyobb kizsákmányolásban es elnyomásban részesülnek. A lázadás és forradalom veszélyevei szemben az olaj királyságok sokat költenek fegyverkezesre, ami az Egyesült Államok szempontjából előnyős. Az 1976-ban elkövetkező tárgyalásoknál a U.S. stratégiának egyik főcélja az lesz, hogy az OPEC- orszagok készpénz rezervájat kimerítse, vagy gyöngítse. Mi sem jobb énnél, mint a fegyverszállítás, ami politikai szempontból is eredményes. Megakadályozza a népi felkeléseket és segít fenntartani a háborús szellemet a Közel-Keleten. Kétkulacsos poli- tikaval a U.S. mindeddig Izraelt is ellátja fegyverrel, de a gazdasági körülmények es a nagy olajszükséglet miatt lehet, hogy 1976-ban itt is nagy változások következnek be. A fegyverszállítások a rosszul allo külföldi fizetések mérlegére is jo hatassal lennenek különösen,hogy velük együtt,folytatólagosan muni- ciot, alkatrészeket, felszerelést is kell majd szállítani. fi f •• Az olajtermelő országok közötti politikai ellenteteket kihasználva, a U.S. remeli, hogy megaka- dalyozza, hogy az OPEC-országok az olaj árát felverjék, hogy csökkentett termeléssel olajhiányt idézzenek elő, vagy hogy barmi más módon zavart okozzanak az olaj szállításában. Az olaj biztosítására nagy stratégiai küzdelmek várhatok. ❖ / HELYREIGAZÍTÁS Lapunk szept. 20-i szamának első oldalán, a chilei eseményekről szóló cikkbe sajnálatos sajtóhiba csúszott: A cikk első mondatában augusztus 11. helyett SZEPTEMBER 11.-nek kellett volna lenni. Bocsánatot kérünk kedves olvasóinktól. M M M II I M III Ji TERJESSZE LAPUNKAT a — Source: British Petroleum Co., Ltd. OLAJFOGYASZTAS VILÁGSZERTE 1 SOBEL OVERSEAS CORP. I llfifit FAiiAVIIÄIfCr"A 2,0 EAST Mth street, new york, n. y. 10028 IllltH I OUlll RUntfEll - TELEFON: (212) 535*6490 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LATOGAfóK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNY** IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába a>(§)(S)(8)(§K§)(§)(®)(S)(S)(SUó')(§)(®)(§)í§)(§)(S)®)(§)©)(§)í^(^)(§)(§)(§)(§)(®)(§)(§)(©)(S)(§)(§)(®)(S)(§)(§)(í
