Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-10 / 19. szám
Thursday, May, 10. 1973 IliKon ujro kezdi ? Conrad Komorowski, a DAILY WORLD április 14-iki számában a következőket iija: Nyilvánvaló, hogy Nixon Kambodzsában újabb háborús helyzet kiépitésére törekszik. A nemzetközi jogok és az emberiesség tanainak szembeötlő megsértése jellemző a Törvénytipróra. A provokációnak, a közönség félrevezetésének, a ravasz manőverezéseknek egész sorozatát játsza le. Ly Van Sau, a Délvietnámi Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának párizsi szószólója, óva intett múlt csütörtökön: “Értesüléseink vannak arról, hogy Saigon, az E.A. támogatásával, előkészíti csapatait a Kambodzsába való behatolásra.” A Szenátus előtt, csütörtök reggel, a többségi vezer, Mike Mansfield, Montana-i dem. szenátor, óva intett, hogy sor kerülhet egy oldalról Del- Vietnám-i es a másik oldalról Thaiföld-i csapatok bevetésére, hogy a Lón Nol kormányt megmentsék saját lázadó népe ellen. Mansfield kijelentette: “Ez nagyon veszedelmes vállalkozás, ésazt eredményezheti, hogy országunk ismét hínárba^ keveredik, mert a katonai és egyeb támogatás az E.A.-ból fog jönni.” (U.P.I. április 12.) Ly Van Sau megegyezte, hogy Saigon most felfokozta a belső Vietnám-i háborút, amikor széleskörű katonai műveleteket indított Del-Vietnam minden körzeteben és a Saigon-i Légierők (az E.A. adófizetőinek ajándéka) nagyteijedelmú légitámadásokat folytat. Még mielőtt idáig jutottunk, az E.A. törvénytelen és embertelen terrorbombázasokat folytatott Kambodzsa területén, amely a Vietnámi Demokratikus Köztársaság példátlanul súlyos terrorbombázásához hasonlítható. Ez volt az, ami a világ közvéleményét olyan felháborodott tiltakozásra késztette, hogy Nixon kénytelen volt azt abbahagyni és a tűzszünetbe beleegyezni. ^Kambodzsa bombázása,amit a Tórvénytiprő elrendelt, minden alkotmányos jogalapot nélkülöz” mondta április 11-én a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt Raoul Berger a Harvard Jogi Egyetem tanara. Egy másik jogügyi tekintély, Alexander M. Bickel, a Yale Jogi Egyetem tanára, egyetértett ezzel és hozzátette: “minden régi és kissé erőltetett” indokolás, amelyet a kormányzat felhoz, elvesztette alapját, amikor az E.A. csapatait visszavonták. A jogtudósok kijelentéseiket a 60 szenátor által benyújtott törvényjavaslat megfontolása során tették. A Nixon törvénytelen tettei által előidézett alkotmányi válsággal szemben Jacob K. Javíts szenátor a kongresszus számos tagja és a nép milliói aggodalmának adott kifejezést, amikor kijelentette, hogy “ha az alkotmányban médiatárait háborút indító jog alkonyával valaha szemtől szembe álltunk, úgy az most van. Most nem nyugodhatunk, mert különben ez lenne a behódolás utolsó tette.” A kongresszus három albizottságának együttes gyűlése előtt, április 12-én Berger professzor kijelentette a “végrehajtói elöjog”-gal kapcsolatban, hogy “itt a kongresszusban van a legfelsőbb hatalom, itt nincs szükség további kihallgatásokra, Önöknek bátorságra van szükségük.” A válság súlyos! Ennek megoldására a hatalom a ftép kezében van es kell, hogy a néptömegek akciója megerősítse kongresszusi képviselőinek gerincét. A nép megakadályozhatja, hogy a Törveny- Hpró megint lóra kapjon. AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD “felelősségünk késes Inén féken egy /evendő jekk 99 “Felelőssegünk közös tudatában egy jövendő jobb világért”. E célkitűzés jegyében tartotta tanácskozásait április 23-27 között a Keresztény Béke Konferencia (Christian Peace Conference) világ- szövetségének ENSz-beli bizottsága New Yorkban, az Egyesült Nemzetek-kel való további szoros együttmüködes céljából. Az ezen résztvevő Öt világrészből Összese reglett, ; különböző egyhazak vezetői április 25-én este, ' az ENSz egyik impozáns auditóriumában nyilvános eszmecserét folytatták a haladó társadalmi szervezetek meghívott tagjai számára. Az est megszervezése Christopher Schmauch erdeme, aki aki nem más, mint e Christian Peace Conference, 15 eve fennálló, nemzetközi szervezet, megalapítójának a fia és aki maga is lelkes ügyvezető igazgatója az ugyancsak haladó, úgy amerikai, mint más nemzetiségű tagokat magában foglaló egyesülésnek, a WORLD FELLOWSHIP-nek. A jelenlevő egyházi személyiségek mellett, a lenin- grádi orthodox metropolitá-t, valamint a népi demokratikus államok egyházi vezetőit is hallottuk, többek között az NDK, Bulgária és Lengyelország magasrangu papjait is. A népi demokratikus Magyarország nem kis ' dicsőségére válik, hogy az egyházakon belül a vi- lagbékéért folytatott mozgalomban ott láthattuk i Dr. Tóth Károly budapesti református papot, aki I ezen világszövetségnek, a nyugati világ által is meg- j becsült főtitkára, valamint nem utolsó sorban Dr. \ Bartha Tibor debreceni református püspököt, aki ; az ünnepi est egyik legfontosabb, iranytmutató szónoka volt. Bartha püspök büszkén említette meg, hogy neki jutott az a nemes feladat, hogy néhai Professor WERNER SCHMAUCH-hal 1958-ban ketten szervezték megv ezt a már 15 éve fennálló és egyre növekvő szervezetet Prágában, ahol azóta is , aij nemzetközi titkárság állandó minőségben működik. A haladó papság soraiban láthattuk úgy a fiatal afrikai nemzetek: Sierra Leone es Madagaszkár, mint az uj Chile és India mellett Canada es Finnország, valamint az Egyesült Államok képviselőit is akik mindannyian haladó szellemben szóltak hozzá a béke és igazságosság kérdéseihez. A feher, fekete es barna bőrű felszólaló papok megvilágítottak, hogy az új egyházi felfogas az erkölcsi kérdéseket az emberiséget átfogó társadalmi kérdésekkel kell, hogy összekösse az egész emberiségegyüttmükődése céljából, amint azt a szövetség 1971-ben Prágában tartott IV. Világertekezlete indítványozta és megszavazta. Többek kozott az atomfegyverkezes beszüntetése, a dél-afrikai kis nemzetek felszabadita- si törekvéseinek anyagi és erkölcsi segítsége, a közel- keleti probléma megoldása és az USA fegyver-szal- litasának megszüntetese. Bartha püspökzáróbeszédében részletesen és meggyőzően beszélt a népi demokráciákban található teljes vallás - szabadságról, az allam es egyház egymást támogató, egészséges együttműködéséről, u- gyancsak sok példával illusztrálta, hogy a Szovjetunióban is milyen messzemenő támogatásban részesülnek az egyházak es mennyire összefonódik az egyház es az állam szerepe a békéért való, es a megkülönböztetés elleni küzdelemben. Ez a nagy-gyűlés felemelő példája volt annak, hogy az egyházakba tömörült becsületes emberek szerte a világon, a Szovjetunió és népi demokráciákkal karöltve milyen hathatós mértékben munkálkodnak kéz a kézben az emberi jogok es a nemzetközi beke megteremtése erdekeben. Emellett mi, külön, öntudatos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy ezen világszervezet két, fent- emlitett, kimagasló személyisége magyarok közül került ki. Stephen Almasi A teherautó munkások (Teamsters) szakszerveze-; te a legnagyobb az országban. Tagsága 2.2 milliót tesz ki.E szervezet országos elnökének, Frank E. j Fitzsimmonsnak sikerült meggyőzni a szervezet országos vezetőségét: támogassa Nixon elnök újraválasztását. A teherautó munkások szervezete or-, szagos bizottságának e döntése nagyban hozzájá-j rult ahhoz, hogy Nixon a tavalyi választási kam-; pányban azt a benyomást keltse, mintha az ország dolgozoi az ő táborában lennének. Nixonra sok, mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy mellőzi támogatóit. Ki is jelentette: Fitzsimmons, szeretném, ha tudnád: a Fehér Ház ajtaja állandóan nyitva áll részedre.” Fitzsimmons könnyebben elérhette az ország elnökét, mint a kormány tagjai, miniszterei. Szoros volt és még ma is szoros a barátság a két férfi között. Fitzsimmons ur ez év február 8-án a Palm SpringB-i (California) Mission Hills Country Club egyik helységében tárgyalást folytatott Peter Milano, Sam Sciortino és Joe Lamandri alvilági gengszterekkel. Majd február 12-én Fitzsimmons ur folytatta e tárgyalásokat La Costa pompás üdülőjében Lou Rosanovával, a Maffia chicagói szervezetének megbízottjával. E tárgyalások eredménye az, hogy a teherautomunkások 2.2 millió tagja orvosi kezelést kap majd egy Dr. Bruce Frome névre hallgató los angelesi orvos ‘Vállalatától”, több milliói dohárra rúgó ellenszolgáltatás mellett. Természetes az, hogy e több millió dollárból néhány millió a Maffiakoffeijaba kerül. Érdemes itt megjegyezni, hogy > Fitzsimmons ur, miután befejezte tárgyalásait a Maffia képviselőjével, Kaliforniából Nixon elnök magán repülőjén, Nixon elnökkel együtt tért vissza Washingtonba. “Madarat tollárrá, — embert barátjáról.” * AMERIKAI , MAGYAR SZÓ > Published weekly, except 3rd - & 4th week in J y by Hungarian Word, inc. 130 EsüH 6th Street, New York, N.Y.10003 '' "T" “fr----------------------------------—--------Ent. as 2nd JO a» Matter, Dec. 31.1952 under the~Aet of March 2l, 1879, at the P.O. of ••V New York, NY. Előfizetési, árak: New York, városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12,50, feleVre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.-. félévre $ 8.00. ^ • ":a MADARAT í TOLLÁRÓL
