Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Feb. 1. 1973 Mt TorTehT *z Óhajban Február 13: Budapest felszabadulására emlékezünk DE NEM AZÉRT DULT ERTE HARC, HOGY AZT CSINÁLD, AMIT AKARSZ. S MINDAZT, MIÉRT MAS KÍNNÁL ROBOTOLT, ÖNZŐN MAGAD JAVÁRA LETAROLD, MERT SZABADABB SZERETNÉL LENNI MÁSNÁL. A SZABADSÁG NEM PERZSA VÁSÁR. NEM A TE ÁRUD. MILLIÓK KINCSE AZ, MINT A REMÉNYSÉG, NAPSUGÁR, TAVASZ, MINT A VIRÁG, MELY DUS KELYHET KITÁRVA SZÉTÖNTI ILLATÁT A SZOMJAS VILÁGRA, HOGY ABBÓL JÓTESTVÉRI JUSSON MINDEN SZEGÉNYNEK UGYANANNYI JUSSON. A VÉRÖNTÖZTE MAGBÓL MOST KIKELT. ÁPOLD ! VIGYÁZZ RÁ ! ŐRIZD ! ÜNNEPELD ! (Heltai Jenő: SZABADSÁG.) Fekete Sándor: RESPUBLICA Évszázadokon át dúló perben mondta ki a történelmi végzést a magyar országgyűlés, amikor 1946. február 1-én, törvénybe iktatták és kikiáltották a köztársaságot. Kétszeri megszakítással, ezekről még lesz szó a továbbiakban, majdnem kilenc és fél száz éven át királyság volt Magyarország életformája. Volt nagy és kis királyunk, jó és rossz királyunk, magyar és idegen, sőt magyarellenes királyunk. A magyar história úgy alakult, hogy tulajdonképpen a XVI. századtól kezdve a hazafiak szemben, sőt, igen gyakran harcban álltak a királlyal. Lerázni nem tudták, de a lelkűk mélyén a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás — ha szabad így mondanom — „csomagterve” ebben a szóban volt összefoglalható, hogy respublica, azaz köztársaság. Elég talán, ha Petőfit hívom tanúságul, aki a bécsi császár és király önkényuralmával vívott forradalmi birkózás kellős közepén, 1848 augusztusában, a „szabadság gyermekének”, a „szabadság anyjának”, a „világ jótevőjének” nevezte rajongva a respublicát. Nemsokára, 1849. április 14-én azután bekövetkezett az első megszakítás a folyamatosságban. Ezen a napon, a debreceni református nagytemplomban, az országgyűlés szakított a királyság intézményével. Kimondta, hogy „Magyarország független és önálló, átmenetileg választott kormányzó igazgatja kinevezett miniszterekkel, a Habsburg-ház pedig örökre száműzött”. Pár nap múlva kiadták azt a nevezetes okiratot, amely felsorolja az osztrák királyi ház történelmi bűneit. Az okirat homlokán ez a kifejező cím volt olvasható: „A Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozata.” Mint kiderült, a trónfosztást a honvéd tisztikar elég számottevő része, az arisztokrácia és a nemesség jelentős hányada ellenezte. Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter mindenesetre már Kossuth Lajostól nyerte a kinevezését. A szabadság- harc bukása után, az abszolutizmus, majd a kiegyezés visszaállította a királyság intézményét. Az elejtett fonalat 1918-ban vette fel a nemzet, ez volt a második közbeeső megszakítás. Az őszirózsás polgári forradalom győzelme után Károlyi Mihály még József főherceg, IV. Károly király megbízottja kezéből veszi át a miniszterelnöki posztot. A hangulat azonban élesen király- és királyságellenes volt. így aztán Károlyi Mihály joggal fordult a királyhoz és azt javasolta, hogy oldja fel a kormányt esküje alól; az így nyert cselekvési szabadság birtokában kívánta Károlyi összehívni az al- kotmányozó gyűlést, amely döntött volna az államforma felől. Erre azonban már nem került sor, a forradalom radikalizálódása meggyorsult, ennek következtében 1918. november 16-án, I. számú határozatában, a Nemzeti Tanács kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot. Mint mindenki tudja, 1919. március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása jelezte, hogy a polgári forradalom szocialista forradalommá fejlődött. Horthy ellenforradalmi rendszere, igaz, 1921. tavaszán és őszén kénytelen volt visszaverni IV. Károly kissé operettszerű trónvisszafoglalási kísérletét, de az 1920. március 1-én, katonai fedezettel, a nemzetgyűlésen megválasztott Horthy mégis a „Magyar Királyság” kormányzója lett. A királypuccsok hatására 1921. november 6-án, a 4L törvénycikkben, az országgyűlés kimondta ugyan a Habsburg-ház trónfosztását, de — a legitimista arisztokrácia és híveik megtartása érdekében — az államformát nerri változtatták meg, az ország minden hatósága és hivatala a „magyar királyi” címet viselte. Alint mondtam, a fellebbezhetetlen végzést a felszabadult Magyarország mondta ki. Az 1944. december 21-én, Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés nem foglal állást az államforma kérdésében, volt más dolga elég. De az már 1945 nyarán világossá lett, hogy a társadalom és az állam a népi demokratikus fejlődés útján jár, ezen pedig a polgári demokratikus jellegű köztársaság csak közbeeső állomás lehet. Az országgyűlésen a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényjavaslat előadója az akkor még kisgazdapárti Sulyok Dezső volt. Előterjesztésében feltűnő nyomatékot adott annak, hogy nem lényeges az államforma. Akár mo- narcliikus, akár köztársasági, ez egyre megy — mondotta. Természetesen megvolt ennek a felemás álláspontnak is az oka. Egyebek mellett a második világháborúban győztes államokban voltak olyan körök, amelyek felvetették a régi osztrák—magyar monarchia valamilyen változatának irreális tervét. Ennek természetesen nem volt semmi társadalmi-politikai talaja Magyarországon és a környező államokban. 1946. február 1-én kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Az első elnök Tildy Zoltán, az első köztársasági miniszterelnök Nagy Ferenc lett. Ha az elnök, a miniszterelnök és a köz- társasági törvényt előadó Sulyok további pályafutását végiggondoljuk, azonnal' látjuk, hogy kik rekedtek meg a múlt század respublicájá- nak ideájánál; s hogy mennyire szükségszerű volt, hogy 1949 augusztusában megszülessék a kor respublicája, a jelen államformája, a Népköztársaság. De azért illő, hogy tisztelettel szóljunk a középkort konzerváló királyság legyőzéséről, régi álmok megvalósulásáról, a köztársaság megszületéséről, s ünnepeljük őt. Petőfi, mint írja, „a távolból előre” köszöntötte a respublicát, mi úgy emlékezhetünk meg róla, mint az út derekán haladók elindulásuk kezdeteire. Kiszáradt 30 forrás A hosszú ideig tartó aszályos időjárás megváltoztatta az aggteleki karsztvidék forrásainak vízhozamát. A jósvafői karsztvizkutató állomás:, jelentése szerint már csak azok a nagyobb források . működnek, melyek vizutánpótlásukaí a mélyebben fekvő karszturegekbol kapjak. Ezeknek a hozama is napról napra csökken. Eddig mintegy 30 száradt ^ s jelentősen csökkent a toma^zentandlási Rákóczi - barlang és a jósolói Kossuth-barl^g föld alatti ta - vainak vi'szintje is. VAnRENTES IKM-éSOMGOK FoOGYKKtttt I KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZAGI CÍMZETTEKNEK 1 Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TOZEX csomagokra I rendeléseket < MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE INC. | Phon« LE 5-3535 — 245 EAST SOth STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓSNE, igazgató Bejárat: 1545 2nd Áve.
