Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
ITiursday, Feb. 1. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 PETŐFI 5ÚI1D0R I SZÜLETESÉREK 150. ÉVFORDUtÓJÓRR I »f -Jt--------=J*..... - m m H ■»«— W " ^ Jf w ifc K_: if --------M--------s=»c J« I Bérelte: a jó öreg kocsmáros SZALKSZENTMÁRTON: PETROVICS ISTVÁN KOCSMÁJA „Csendes kocsma ez, csak néha zajlik éjjel. Egy jó öreg ember benne a kocsmáros ... Áldja meg az isten mind a két kezével/” Izalkszentmárton főutcáján a Mária Terézia kőin épitett templommal szembeni “beálló ven- lot” és mészárszéket 1845 április 24.-től Petes István bérelte. etőfi a felvidéki ut után, a Pesti Divatlaptól meg- a, először julius 13.-án érkezik a szülői házba, en csak annyi pénze van, hogy nem kell gyalog lie. Itt eltöltött napjai összesen több mint három- yred evet tesznek ki. Gyermekkorát kiveve, sehol tartózkodott ennyi ideig egy helyütt. Szinte az z 1845—46-os telet itt tölti. “A szalkszentmártoni tél verstermése a nemes vad egyetlen hosszú mormolasa a tüskék és ketrecrács mögött” — Írja erről az időszakról Illyés Gyula. 112 verset irt a szülői ház falai között; a “Szerelem gyöngyei” ciklus legnagyobb részét és a “Felhők” 66 költeményét. Ezek között vannak olyan remekei mintt A csarda romjai, A jó óreg kocsmáros, Szilaj Pista, Tünderalom, Az örült, Szemere Pálhoz, stb. Petőfi a kocsma kis vendégszobájában tölti éjszakait, es az ivóban dolgozik. Mivel édesapjának vásárokra kell járnia, néha ő tölti be a kocsmáros szerepet, s emellett szakadatlanul dolgozik. Két-há- rom hetenként Pestre megy verseivel, mert pénzre van szükségé, hogy segíthesse az egyre nyomorultabb helyzetbe kerülő öregeket. Március végén innen, Szalkszentmártonból kezdi el a Költői Tizek sztrájkjának megszervezeset (. . . A Pesti Divatlap egy iparlovag kezében vaa) i Eközben szülei anyagi romlása a teljes tönkremenésig vezet. Mielőtt Dömösre költöznének, használati tárgyaik legnagyobb részé árverésre kerül. 1846 április 24.-en hagyjak el Szalkszentmártont. Magyarország legnagyobb Petöfi-emlékházát Szalk szentmártonban múzeummá avattak. Az épületben minden meg meglévő eredeti helyére, állapotába került vissza. A mészárszék, az ivőhelyiség, a pince, a szabadkemencés konyha, nagyon gazdag néprajzi anyagával. A volt vendégszobák egyikében őrzik a relikviákat, kettőben pedig irodalmi kiállítás laühato. Sieben! András Ó mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet ? S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet ? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! 0 És ha már Petőfi hozzátartozóinak sorsáról szóltunk# hadd említsük meg, hogy a versben is szerepelt “István öcsém”, tehat Petőfi Sándor öccse 1848-ig mészároslegény volt. Lelkesen részt vett a szabadság- harcban, századosi rendfokozatot ért el. Az önkényuralom idejen, 1854—57 között börtönbe zártak, Szabadulása után gazdatiszt lett Csákon, ott is halt meg 1880. május l.-en. Petőfi költői sikereinek varázsa — akárcsak Szendrey Júliát — ót is versírásra késztette. Költeményeit nem kisebb személyiség gyűjtötte össze es látta el előszóval, mint Bajza József. Ezek a versek azonban eredeti költői tehetségről nem tanúskodnak, egyetlen erdekessegük az, hogy Petőfi Öccse vetette okét papírra. Petőfi Sándor fia: Petőfi Zoltán 1848-1870 Mi lett Júliával? Szendrey Julia: ‘A feleségek felesege’ ‘Szeretlek kedvesem, Szeretlek tégedet, Amint embernek csak \ költő özvegye íerje eltünese után előbb Ko- svürott élt, majd apjához, Szendrey Ignác gazda- thez költözött, Erdődre. Utoljára 1849. julius -én délután hat óra tájban látták Petőfit, azt kö- ően tűnt el a fehéregyházi vesztett csata forga- ában. Tehát éppen csak egy év telt el, a nemzet g reménykedett abban, hogy Petőfi visszatér, ami kor az özvegy 1859. júliusában feleségül megy Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. A házasság nem sikerült, Julia, halála előtt másfél évvel, különvált a professzortol. Viszonylag fiatalon,negyvenévesen érté a halai 1868 szeptember 6.-án Pesten. Petőfi Sándor legszebb szerelmi verse felesegének PETŐFI SÁNDOR SZEPTEMBER VÉGÉN Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérei tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme, sötét hajam őszbe vegyül már, A tél dere már megüté fejemet. S végül néhány szót Petőfi oly nagyon szeretett gyermekéről Zoltánról. A fiú 1848. december 15.- én született Pesten. Apja elvesztése után, majd anyja rosszul sikerült második házasságában nem kapott megfelelően határozott es eredményes nevelést. A gimnáziumból kimaradt. Színész lett, miként apja is megpróbálkozott a szinmüvészettel ifjú korában. Nélkülözött, ivott .tüdőbeteg lett és mindössze 22 éves korában 1870 november 15.-én meghalt. Néhány verset o is irt, s ezek emleke es szövege is csupán azért maradt fenn, mert a szerencsetlen sorsú fiút annak idejen a nemzet a maga árvájának tekintette, s a fiú verseiben is Petőfi emléket becsülte. Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szivemhez ot ! Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy életemnek ifjú lombja nőtt !" (FIAM SZÜLETÉSÉRE) Elhull a virág, eliramlik az élet... Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sírom fölibe?
