Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-28 / 26. szám

& AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 28. 1973 v A negyven évnél idősebb nő N em állítjuk, hogy negyvenéves korban kezdődik az élet, de azt igen, hogy ilyenkor van erejének, szellemi képességeinek teljében az ember. A negyvenéves nőnek sem szabad tehát lemondania az élet örömeiről. El­lenkezőleg: új hobbyt, kedvtelést kell találnia magának, hogy kellemesebbé tegye minden­napjait. Sok kellemetlenség csupán azért éri az em­bert, mert nem készült föl rá. Ma az átlagos életkor jóval nagyobb, mint amilyen régebben volt. Arra kell tehát törekednünk, hogy minél tovább egészségesek és boldogok legyünk. Sokszor mondtuk már, de nem árt, ha meg­ismételjük: az elhízás igen veszélyes! A nők jó része a negyedik évtized körül elhízik. Mivel jól tudják, hogy ez nem egészséges, soványító kúrákat tartanak, de néhány hét múlva föl­hagynak velük. Persze ennek nincs semmi ér­telme. Az orvosságokra gyorsan rászokik az ember, ez pedig komoly veszélyt jelent. Sok­kal célszerűbb ésszerűen táplálkozni. Kalács, édesség, cukor, puding helyett együnk gyümöl­csöt. Két étkezés között ne rágcsáljunk semmit! Ne igyunk megállás nélkül feketekávét, teát, kerüljük a kétszersültet, piskótát. Ha így cse­lekszünk, a diéta hamarosan eredményes lesz táplálkozzunk ésszerűen: A középkorú nők egy része rosszul táplál­kozik. De nem azért, mert nincs mit ennie. Ke­veset eszik, jóformán csak teát iszik, kenyeret és vajat, kekszet és kalácsot fogyaszt. Pedig így csak még jobban elhízik és vérszegény lesz. Rossz szokás ez, amelyet minél előbb el kell hagyni. Idősebb korban természetes jelenség a tá­vollátás. Nem lehet elejét venni, de szemüveg­gel javítható a látás. Sok nő azt hiszi, hogy idő­sebbnek fog látszani, ha szemüveget visel, ez azonban nincs így. Hamarabb fog megöreged­ni, ha hunyorog és megerőlteti a szemét. Mi­helyt észrevesszük, hogy a könyvet vagy a ké­zimunkát egyre messzebb kell tartanunk ma: gunktól, hogy lássunk, azonnal forduljunk or­voshoz, mert ellenkező esetben sokat fog fáj­ni a fejünk, ingerlékenyek, roszkedvűek le­szünk. Hallóképességünk is csökkenhet. Ilyenkor is orvoshoz kell fordulnunk, nehogy súlyosbod­jon az állapotunk, s ne tudjunk szót váltani az emberekkel. Ma már olyan kis hallókészülékek is kaphatók, amelyeket könnyen eltakarhatunk hajunkkal, úgyhogy jóformán nem is látszanak. Az ilyen készülék visszaadja az ember önbi­zalmát, úgyhogy vidámabban fogjuk szemlél­ni a világot. Melyik középkorú nő nem panaszkodott már így: »Sírba fog vinni a lábam!« Sírba ugyan nem fogja vinni, de az életét alaposan megke­serítheti. Igaz, a gyerekkori mulasztásokat ne­héz jóvátenni, de sok mindent helyre lehet hoz­ni, jobbá lehet tenni, meg lehet könnyíteni. Valósággal újjászület az ember, ha rendesen jár pedikűröshöz, betétet s kényelmes cipőt vi­sel. Ma már készen is kapható ilyen lábbeli, nem föltétlenül kell csináltatni. A sportolás is igen egészséges. Ha fiatalko­runkban sokat gyalogoltunk vagy úsztunk most is gyalogolhatunk és úszhatunk, csak valami­vel kevesebbet. Nem kell lemondanunk a spor­tolásról csak azért, mert már nem vagyunk húszévesek. Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha egész nap nem szaladgálunk. Nyugodtan fogjunk egy könyvet, üljünk árnyékba vagy a napra, és ol­vassunk. Nagyobb hasznát fogjuk ennek ven­ni, mint annak, ha egymás után nyeljük a tab­lettákat, csakhogy megnyugodjunk. ALUDJUNK ELEGET! Ha hétórai alvásra van szükségünk ahhoz, hogy pihenten ébredjünk, ne aludjunk keve­sebbet. Az álmatlanság elég gyakori tünet eb­ben a, korban, s igen sok kellemetlen órát sze­rezhet. Mielőtt altatót veszünk be, gondol­junk arra, hogy akkor is pihenünk, ha csak fekszünk, s nem alszunk. Káros mindenáron ar­ra kényszerítenünk magunkat, hogy aludjunk. Feküdjünk nyugodtan, pihenjünk, reggel fris­sen kelünk majd föl az ágyból. Sajnos, olykor mégis be kell vennünk valamilyen altatót. Ha csak időnként fordul ez elő, akkor nem káros, de ne feledjük: mindig fönnáll a veszély, hogy rászokunk. Ne hallgassunk a szomszédasszonyra! Ne szedjük azt a gyógyszert, amely meggyógyítot­ta Máriát vagy Juliskát! Ne vegyük meg azt a szert, amelyről oly sok jót olvastunk! Ehelyett menjünk el orvoshoz, őszintén mondjuk el ne­ki panaszunkat, s kérjük ki tanácsát. Olyanhoz forduljunk, akiben megbízunk, s aki jól ismer minket. Legyünk türelmesek, tartsuk magun­kat utasításaihoz, mert csakis így javulhat egészségi állapotunk. Minden embernek van valamilyen kedvte­lése. Nekünk is legyen. Foglaljuk le magunkat, hogy szellemileg mindig frissek maradjunk. Mind-az aktív, mind a passzív hobby igen hasz­nos. Mindegy, hogy hallgatjuk-e a zenét, vagy pedig valamilyen hangszeren játszunk. Hogy színházba megyünk-e, vagy pedig föllépünk valamilyen darabban. Csak az a fontos, hogy olyasmivel foglalkozzunk, ami kedvünkre van. Az pedig föltétlenül örömet fog jelenteni szá­munkra ha ezen a téren is sikert érünk el, Fertőző májgyulladás Cgyike a legelterjedtebb betegségeknek. A ■L' szakemberek hepatitisz epidemikának, a nép azonban egyszerűen csak fertőző sárgaság­nak nevezi.* Elterjedtségét elősegíti a gyakori vérátöm­lesztés, szervátültetés, a veszélyeztetett terüle­ten való utazás és a kábítószer befecskendezé­se, miivel ugyanazt az injekciós tüt több sze­mély használja. (Ilyenkor beszélünk hippisár­gaságról.) Sokban megkönnyíti a fertőzés ter­jedését az, hogy kórokozóját mindmáig nem ismerjük. Vérátömlesztéskor sohasem tudhat­juk, hogy a vérben nincs-e vírus; emiatt 5 százalékban mindig fönnáll a fertőzés lehető- - sége. A veszély annál nagyobb, hogy sok ba­cilusgazda van, azaz olyan személy, akinél a vírus nem okoz sárgaságot, s így az illető nem tudja, hogy terjeszti a bajt. A betegnek pihennie és diétáznia kell. Ha bebizonyosodik, hogy a római orvosok egy cso­portja valóban fölfedezte a sárgaság vírusát — amiről nemrég a lapok beszámoltak —, akkor megtettük az első lépést az oltóanyag előállí­tása felé. Ne ringassuk azonban ábrándokban magunkat, mert az utóbbi években több ha­sonló hír kelt szárnyra, s később bebizonyoso­dott, hogy alaptalan volt. Pedig mindaddig, amíg nem fedezzük föl a kórokozót, nehéz lesz megállapítani a beteg­séget. A betegség jellegzetes tünete a sárga­ság. A baj ott van, hogy nem minden esetben jelentkezik, különösen a gyermekeknél nem. A - többi tünet alig különbözik az influenza tüne­teitől: emelkedik a testhőmérséklet, ízületi fáj­dalom, olykor pedig hasmenés jelentkezik. A sárgaság megjelenését rendszerint megelőzi né­hány napos időszak, ami alatt a beteg gyo­morrontásról, hányásról és levertségről panasz­kodik. Mihelyt a legkisebb gyanú fölmerül, hogy fertőző májgyulladásról van szó, azonnal kér­jük ki egy szakorvos véleményét, különösen akkor, ha terhesek vagyunk, ha nemrég szül­tünk, a serdülés éveiben és idősebb korban. Ugyanis ha a betegséget időben fölfedik és azonnal változtatunk életmódunkon, jó remé­nyek vannak a gyógyulásra. A fertőző májgyulladás ellen — mint már mondottuk — ma még nem védekezhetünk ol­tással. Gamima-globulinnal azonban passzív im- munizációt szerezhetünk. Ha legalább egy hét­tel a betegség megjelenése előtt kapjuk ezt a fehérjefrakciót, úgy a betegség lefolyása lénye­gesen enyhébb. (A gamma-globulint fertőző be­tegségek megelőzésére adják, mert az emberi vérplazmának a szervezet védelmét szolgáló ellenanyagait tartalmazza.) A zsíros étel és a szívinfarktus A z American Heart Association, az Amerikai Kar­'■ diológiai Egyesület szerint az embereknek ügyel­niük kellene arra, hogy mennyi telített zsír és kolesz­terin jut a szervezetünkbe az étellel, mert csakis így csökkenthetik a szívinfarktus veszélyét. Munkatársai úgy vélik, hogy a következő három tanácsot mindenkir nek meg kellene fogadnia: 1. Ellenőrizzük, mennyi kalóriát fogyasztunk, hogy testsúlyunk normális legyen. A falánkság mindenekelőtt magas vérnyomással és cukorbajjal, továbbá szívbán- talmakkal jár együtt. Testsúlycsökkentéssel a vérben levő zsíros anyagok (koleszterin) mennyiségét is csök­kenthetjük. 2. Minél kevesebb állati eredetű és szobahőmérsék­leten megkeményedő telített zsírsavat fogyasszunk. Sok­kal megfelelőbb a többnyire növényi eredetű, telítetlen zsírsav, valamint a halolaj, mert mindkettő szobahő­mérsékleten folyékony marad. A zsíroknak kalóriaszük­ségletünk negyven százalékánál kevesebbet kell adniok. A táplálkozáskor szervezetünkbe jutó zsírmennyiség kétharmada telített zsírsav legyen. A telített zsírsav hatására a vérben levő koleszterin mennyisége kétszer annyival növekszik, mint amennyivel azt a telítetlen zsírsav csökkenti. 3. Lényegesen csökkentsük a koleszterin mennyiségét. Az amerikaiak többsége naponta körülbelül 600 milli­gramm koleszterint fogyaszt. Akiknek a kelleténél több van ebből a vegyületböl, azok legföljebb 300 * milli­grammot juttassanak a szervezetükbe. Mivel a fehérjék nagy része sok koleszterint tartalmaz, étrendünket igen elővigyázatosan kell összeállítanunk. Az AHA úgyszintén jav>asolja. hogy ellenőriz­zük a szívrohamot kiváltó többi tényezőt is. Ezek közé tartozik — egyebek között — a dohányzás, a testi tét­lenség, cukorbaj, magas vérnyomás, a csontok menur­tpnpdése. VÁMMENTES IRKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK CrekcdoráMábaa lakók reaéreio'fe]ren8iik TüZEX csomagokra rendéctdnt MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK /S RENDELHETŐK US. RELIEF PARCEL SERVICE INC MtamtjLK 5-3535 — MS SAST OOtti STRICT—NSW YORK. N.Y. 10021 BRACK MIKLÓSNE, ipigttá v ' Bejárat: 1545 2a4 A ve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom