Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-28 / 26. szám
Thursday, June 28. 1973 7 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD TOKAY tp.-n.-r* HVN GAR IJL ÍWI ha munity*»»no, pi.t pH.luo.-u/om TOKAJ 900 ÉVES Magyar borvidékről, korabeli metszet Mindössze 5000 lelket számláló községről van szó, de nevét ismerik a világ minden részeben. Ugyanis itt termelik azt a bort, amelyet XIV. Lajos, a francia Napkirály kijelentése óta a királyok bora, a borok királya, az istenek nektáija néven emlegetnek Régi település Tokaj, már a történelem előtti korban is igen kedvező adottsággal rendelkezett. A Tisza és Bodrog halgazdasága, a környék hegyeinek vadjai, a mocsárvilág kincsei, az alföld allat- tenyesztésre alkalmas pusztái remek eletlehetóseget biztosítottak az ősi foglalkozást űző halasz-vadasz, pákasz, vagy állattenyésztő nepeknek. A honfoglalás korában Anonymus már szól róla. Kálti Mark Képes Krónikája szerint, Salamon király 1074 február 26-án megveri lázadó öccse, Géza herceg seregét, ki a tokaji var védelme alatt kel at a Tiszán, megvert hadaval. A szabadságért vívott harcokból is kivette részét. Tokajnál volt Dózsa seregeinek egyik gyülekező helye, Rákóczi szabadságharca sem kerülte el, Klapka itt szervezte 1849-ben a nemzetőrséget, Stromfeld Aurel itt rendezte csapatait 1919-ben a románok visszaszorítására, a második világégés is súlyos harcok színhelyévé tette Tokajt. A felszabadulas után egy ideig visszaesés volt tapasztalható Tokaj életében, a fiatalok nagy részé elment. Az utolso tiz evben indult meg ismét fellendülése, mar van egy kis vas, finommechanikai és házi-ipara, jelentős a kerámiája is, iskolai is, hiszen körülbelül 1000 középfokú es szakmunkás tanuló vesz részt kulturális életében. Helytörténeti múzeummal is rendelkezik,mely mar kicsinek bizonyult,annyi anyag gyűlt össze. A TOKAJI ASSZU MEG MINDIG A BOROK KIRÁLYA A tokajhegyaljai borvidék területe meg Magyar- ország összes szólóterületével összehasonlítva sem valami nagy. Viszont bora a világ legjobb borainak ranglistáján is a legelőkelőbb helyet foglalja el. A Nemzetközi Hivatal a különleges minőségű borok kategóriájába sorolta. É méltó helyre az 1972-ben Budapesten megrendezett I. Világ Borversenyen a nemzetközi zsűri díjazása alapján a tokaji borok rá is szolgáltak. Természetesen ma már a Tokaji bor is nagyuzemú. A korszerűen telepitett szöló- tablák hektáronkénti átlagtermése meghaladja a 70 q-t. A technika fejlődése, ha lehet, még fokozza a finom bor minőségét, bár igazi zamatja a vidék természeti adottságában, a vulkánikus eredetű talajban keresendő. Nem csoda, ha a kereslet a tokaji bor iránt egyre fokozódik. Bár Nyugat-Európa minden országában vásárolják, legtöbbet a Német Szövetségi Köztársaság rendel, de USA és kanadai cégek is rendelnek belőle, úgyszintén néhány dél-amerikai ország. Újabban egyre több megrendelés érkezik Japánból. | -T ~~ A tokajhegyaljai szőlőtermelés, borkészítés, piackutatás, értékesítés, stb. állami gazdasági borkombinát kezelese alatt van Sátoraljaujhely-i székhellyel. Tokaj előbbi visszaesése megszűnt. A Bodrog és a Tisza összefolyásánál fekvő szép község szerelmesei gondolkodnak erről. Olyan ünnepségeket rendeznek 900.évfordulojara, hogy arra nem volt példa a Hegyaljá vidéken, hacsak Rákóczi fejedelem idejében nem, mert hiszen akkor érte el e vidék a fénykorát. Az ünnepségek május L-el kezdődtek ünnepi felvonulással és október 14.-én a szürettel fejeződnek be. Művészeti kiállítások sorozata, szimfonikus zenekarok hangversenyei a Bodrog-parti szabadtéri színházban, nemzetközi kajak-kenu versenyek, lam- piónos vizi karneválok, táncmulatságok, öregdiák találkozó, kuruc tábortűz, cukrászverseny, magyar- nóta népdalest, nemzetközi autóverseny, borkóstolók a Rákóczi- pincében, ahol valaha a kurucok találkoztak. Hosszú volna az események felsorolása. A jubileumi ünnepségeket valódi szürettel zárjak. Az egész megye összefog, hogy a vendégek elszállásolását, ha a turistaszálló nem bizonyulna elégnek, megoldjak. A Borsod-Abauj-Zemplen megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala Miskolcon mindent elkövet, hogy a látogatók igényeit kielégítse. A külföldre szakadt hazalátogató magyarok szivet melegítő fogadtatásban részesülnek es emlekeik soha el nem felejthető élménnyé! gyarapodnak. Fodor Erna KÓNYI DALOSOK Abbán a kekfedelu füzetben, amely a kónyi ének kar történetet örökíti meg 1960-tól a mai napig, az első oldalra feltűzve néhány megsárgult lapot őriz a gondos naplóvezető. A gépelt névsor “a Kónyi Ósz- szetartas Dalkör Tisztikaráról és Tagjairól” készült 1948-ban. Baán Mihály elnök, földmüv. szül. 1916 kezdi, s őt a titkár, a jegyző, a pénztáros, a háznagy, meg a tagsag követik. Harmincketten voltak az Osz- szetartásban: egy tanító, egy gépkezelő és harminc földműves, a tanító Csányi Mihály vezette a kórust. Három esztendeje, amikor a mostani AFESZ-ének- kar tízéves jubileumát ünnepelte, sokan eljöttek “a régiek” közül köszönteni a fiatalokat és dalolni ne - kik. Bizonyara ennek a hagyománynak is köszönhető hogy ebben a kis Gyor-Sopronmegyei faluban most mar csaknem másfél évtizede feltűnő sikerek nélkül ugyan, de egyenletes, jó színvonalon, megbízhatóan működik egy vegyeskar. A tagság persze cserélődik, az egykori alapitó tagok közül már csak Veer Katalin óvónő és Végh Antal autófényező szakmunkás énekel, de a létszám alapvetően nem változik: ötven taggal alakult a kórus, és azóta sem voltak, ma sincsenek 40-45-nél kevesebben. Veér György helybeli pedagógus vezeti az énekkart. A műsort úgy állítja össze, hogy a klasszikus és mai kórusirodalomnak olyan értékes darabjait tanuljak meg, amelyek megfelelnek a fiatalok zenei érdeklődésének és felkészültségének. Arra törekszik hogy erezzek az együttdalolás örömét a közös muzsikálás élményét. Az énekkar naplójában őrzött első nyomtatott meghívó az 1960 novemberében Kőszegen tartott föld- müvesszovetkezeti kórusfesztiválra emlékeztet. Szerepeltek zenebarátok estjén, KISZ kulturális szemlén ott vannak az évente megrendezett Győr-Sopron megyei dalostalálkozón, s újabban a fertódi zenei napokon is. Többször énekeltek a rádióban, a Vándor Sándor munkásdalgyűjtö-fesztiválon is részt vettek. Most az országos szövetkezeti dalostalálkozóra készülnék Szolnokra. Tavaly márciusban kapták meg az ezüstkoszorűs minősítést. Mi a titka a konyiak összetartásának? Miért érdemes idejárni enekelni? Mert énekelni jó — mondják. Mert kévés a faluban a fiatalok számára alkalmas közös szórakozási lehetőség, ez pedig az. Jobb mint egy klub. Itt mindenkit ugyanaz erdekel. Mert olyan vidám, jó hangulat van a próbákon es az előadásokon is. És a kórussal olyan helyeket is láthattak a fiatalok, amelyekre enélkül sokkal nehezebben vagy egyáltalában nem jutottak volna el. A kirándulások ugyanolyan fontos és jelentős események a kórus életében, mint a szereplések. Budapest, Erkel Színház: Pillangókisasz - szony, győri Kisfaludy Színház: Tavaszi hangok, Esztergom—Visegrad—Dobogókő körutazás, kétszer balatoni, egyszer velencei-tavi hétvége. A sok utazást — szereplést és kirándulást — az együttes fenntartója a kónyi Kisalföldi Afesz anyagi támogatása teszi lehetove. Az énekkar rendszeresen fellep az Afesz körzetébe tartozó szomszédos falvak színpadain. De min* denekelott a helybeli rendezvények elmaradhatatlan es népszerű szereplője: Veer György és a jókedvű fiűk, lányok ott vannak az Afesz, a teesz közgyűléséin csakúgy, mint az allami, politikai ünnepeken. TERJESSZE 'LAPUNKAT I
