Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-21 / 25. szám
4 AMERIKA» MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 21. 1973. A iFEKETE VETERÁNOKRÓL MEGFELEDKEZNEK A nagy ünneples közben hazatérő hadifoglyokkal ellentétben, a háborúból visszatérő katonákkal nagyon keveset törődnek. Kapnak valamennyi segélyt, de munkát nem biztosítanak számukra, annak ellenére, hogy hirdetésekben ösztönzik a munkaadókat: “alkalmazzanak veteránokat.” A fekete hadviseltek különösen nehez helyzetben vannak. Az adatok mutatják, hogy a munkanélküliség a feketek kóreben aránytalanul nagyobb és a szakképzetteknek is nehezebb elhelyezkedni. New Jerseyben,a Newark melletti East Orange- ben lakik Jerome Johns, a vietnámi háború fekete hadviseltje, aki az egészségügyi minisztérium helyi patkanyirto programjában kapott alkalmazást. De ez a program is veszelyeztetve van, mivel Nixon elnök és kormánya fokozatosan próbálja beszüntetni az ilyen es más nyomorenyhitő programoknak nagy részét. Mr. Johns, mint sokan mások, Vietnamban ujonc-kikepzo előadó volt, ahol ölni tanították a polgári eleiből kiszakadt fiatalokat. Most aggódik ezekert a visszatérő fiatalokért. így nyilatkozott: “A valóság az, hogy a fiatal fekete veteránok, sót meg a fehérek is bűnözőkké válnak, ha a társadalom nem tesz többet értük. Mikor valami gyilkosságról olvasok az újságban, először azt nézem, hogy vietnami veterán követte-e el? Annakidején mi mondtuk nekik, hogy öljenek; bizony, programozDi\ William E.B. DuBois történész, szociológus, számos könyv, cikk és tudományos disszertáció szerzőjenek kéziratait megvásárolta a Massachusetts Egyetem. A gyűjtemény megvásárlását sajtókonferencián jelentettek be, ahol az egyetem tanári karanak tagjai, vezetői és az özvegy, Mrs. Shirley Graham DuBois volt jelen, aki 150.000 dollárért adta el a kéziratokat. Az egyetem kancellárja hálásan nyilatkozott arról, hogy Mrs. DuBois ennyit kert csak a $ 250.000-re becsűit kéziratokért. Dr. DuBois irasai rendkívül becses tudományos munkák. “Ha ezek az iratok egy deli egyetemen lennenek- mondta Mrs. DuBois - — nem akárki jut- hatna hozzájuk. Ha valami privat intézmény tulajdonába kerülnének, akkor sem lennének könnyebben elérhetők és nem lennének olyan biztonságban, mint amit a Mass, egyetem tud garantálni. Mindezeket a körülményeket alapos megfontolás ala vettem, mert ismerem az iratok értekét és remelem, hogy az utokor számára elérhetők lesznek.” Dr. DuBois Great Barrington, Mass.-ben született » , es ez is egyik oka, hogy az özvegy igy határozott. Dr. DuBois kimagasló munkát végzett az amerikai fekete mozgalomban. Booker T. Washingtonnal szemben, aki türelemre, takarekossagra es kétkezi mesterség tanulására biztatta a fekete lakosságot - DuBois a szavazójogot hangsúlyozta, a megkülönböztetés megszüntetését és a tehetségesebb fetuk őket a gyilkosságra... Most senki sem próbálja ezt náluk megváltoztatni, őket a polgári életre átképezni. Ezért van az, hogy olyanok, mint Mark Essex agyonlőnek embereket. Éppen a tengerészeiből jött haza, ahol az ilyesmit megtanulta. (Essex volt az, akit a rendőrök lelőttek egy New Orleans-i hotel tetejen, ahonnan lövöldözve 6 embert ölt meg és 15-öt megsebesített.) A továbbiakban Mr. Johns kifejtette: “Legyünk ószintek, nem Calley volt az egyetlen Vietnámban, aki a falvakba behatolva férfiakat, nőket, gyermekeket es minden más élőlényt megölt. Ez az, amiről beszélek.” A veteránok visszaképzese alatt nem lélektani kezelést ért, hanem azt, hogy tisztesseges munkát találjanak szamukra. “Ha valaki 10 tonnás teherautót tud hajtani Vietnamban, miért ne tudjon itthon teherautó sofőr lenni?”, kérdezi. A helyi Urban League hadviseltügyi vezetője, Lewis C. Olive, Johns velemenyevel egyetértve mondotta: “Hadviseltek egymás után jelentettek ki nyilvánosán, törvényhozó testületek előtt, hogy embereket fognak megtámadni, ha nem kapnak tisztesseges munkát. Ezek az emberek nem tréfálnák.” Nem csoda, ha a visszatérő hadviseltek közül sokan elzullenek es egyéb munka hiányában kábítószer-terjesztők lesznek. De az ő bajaikkal senki sem törődik. ketek magas fokú kiképzését sürgette. Alapítója volt a National Association for the Advancement of Colored People es a Pan-African Congress szervezeteknek. 1960-ban Ganába költözött és ott halt meg három évvel később, 95 éves korában. Utolso éveiben tagja lett az Egyesült Államok kommunista pártjának. Dr. DuBois 10 kötetes kéziratai szerkesztését Dr. Herbert Aptheker ellenőrzi. A kéziratok között van Dr.DuBois levelezése is, amely 1890-tol 1960-ig bezárólag minden jelentős politikai es ideológiai kérdéssel foglalkozik. 'A JÖVEDÉK-RÉSZESEDÉS NEM MÁS MINT FÉLREVEZETÉS Nixon elnök eddigi támogatója, Georgia állam konzervatív kormányzója, Jimmy Carter Washingtonba utazott, hogy a Feher Ház valamelyik magas- rangú hivatalnokával beszélhessen. Minden ilyen próbálkozása csődöt mondott, egyrészt a Fehér Ház személyzeti változásai miatt, másreszt azért, mert nem akarjak meghallgatni. Carter kormányzó ugyanis elesen elitéli Nixon elnök jövedék részesedési programját, amely, mint mondja, “súlyos terheket ró a védtelenekre”,vagyis a szegényekre, a segélyből élő anyakra, a szellemileg visszamaradott gyermekekre, Panaszait a National Press Club ban elmondott beszédeben nyíltan hangoztatta, s a jövedék részesedést félrevezetésnek minősítette. Mr. Carter nem áll egyedül a Fehér Ház elítélésében. Több más konzervatív kormányzó is hasonló véleményen van es egyiknek sem sikerül az elnök valamelyik szószólójával beszelni. Ezzel, mint a kormányzó mondja, még nagyobb szakadék állt be a szövetségi kormány es az államok között. Mr. Carter kifejtette, hogy Nixon egyik kezével 36 millió dollárt adott Georgiának jövedék részesedésben, de másik kezével 57 millió dollárt vesz el az államtól a költségvetés leszállításával. Azt kérdezi Carter kormányzó: “Honnan vesszük az alapokat a napközi otthonokra a dolgozo anyáknak^ meleg ebedre a szűkölködő öregeknek, a visz- szamaradott gyermekek iskoláztatására?” “Nagy bajok lesznek még ebből,” mondotta. New York államban Jacob K. Javíts szenátor több más politikai vezetővel együtt ellátogatott a South Bronx-ba, ahol helyi vezetőkkel együtt eliteltek Nixon elnök költségvetésében a házépitkezes befagyasztását. Ez, mint mondottak, súlyos csapást mérne olyan nyomortanyák, mint a South Bronx újjáépítésére. Megigértek, hogy mindent megtesznek az építési tilalom megakadalyozásara. A Nero Fifth Ave.-i üzletben a mikró-rádió $ 6.95, a Cima Hi-Fi Center-ben $ 3.98. A Harvard egyetemet végzett, 21 éves Dan Polster titkosrendöri munkát végzett a N.Y. városi Department of Consumer Affairs-nek. Kiszolgálónak ment el egy hétre egy Fifth Avenue-i ajándéktárgy boltba. Mint alkalmazott, söpörte a padlót, port törül- getett, csomagolt és más kisegítő munkát végzett. „ Közben, a zsebében elhelyezett magnószalag minden beszelgetest felvett, ami az üzletben végbement. A főnöke ezt persze nem tudta. Annyira meg volt elegedve a munkajavai, hogy mikor január végen bejelentette felmondását, a főnök előléptetéssel es nagy fizetésjavitassal próbálta ott marasztalni. A személyesen megfigyelt és magnón felvett adatok nyomán a Dept, of Consumer Affairs bírósági eljárással kényszeritette a Fifth Avenue és 53. utcánál lévő Nero üzlet tulajdonosat, hogy 6242 dollárt visszaadjon becsapott vevőinek. A tulajdonos megigerte, hogy ezután szigorúan tisztesseges kereskedelmet folytat,és csalárd hirdetéseit is megszünteti. Az üzlet egy 2 dolláros filmtekercset 10 dollárért, egy 7 dollár értékű faragott vázát 125 dollárért,es 200 dollar értékű más csecsebecsét 5000 dollárért adott el. Különösen külföldi vagy vidéki turistákat sikerült becsapni. Ebből az ügyből kifolyólag május elsején egy fogyasztókat védő új szabály lépett életbe, amely megszabja, hogy a tulajdonosnak fel kell tüntetnie az árcédulán a gyáros által ajánlott kiskereskedelmi árat. DuBois kéziratai a Massachusetts egyetemen Visszatérítés
