Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-31 / 22. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May, 31. 1973 PERU ÉS R HALÁSZAT Peru halászata 1971-ig a világon első helyen állt. laszati hozama, főleg a szarvasmarha takarmány- k használt szardellában évente több, mint két Uió tonnát tett ki. Egyedül hal-hus és halolaj ipa- lak termékeiből származott külföldi valutabevé- ének évi 40 százaléka. 1972 eleje óta a szardella halászatra kedvezőtlen t az időjárás. Ismeretlen okokból meleg áramlat >ert végig Delamerika nyugati partjain, amely fel­legitette a szardelláknak kedvező hideg Humboldt mlatot. Ennek következtében a valamikor boség- i levő hal eltűnt a vizekből, ívier Tantalean Vanini, halászati miniszter, múlt ►en bejelentette a halászati ipar állami tulajdonba elet azzal a céllal, hogy az államosítással megold- a halászati krízisből eredő gazdasági es társadal- problémakat. A miniszter nem említette a U.S. ijdonában lévő halászati üzemek kártérítését, i perui halászati ipar egyharmada, kb. 40 miliő lar értékű halfeldolgozó üzem, öt U.S. vállalat «ben van. Az idén több mint 40,perui vizekben aszó U.S. hajót állítottak meg a kormányhatósá- . es büntettek meg sok százezer dollar erejéig. V washingtoni külügyminisztérium egyelőre nem ilvánitott véleményt az amerikai üzemek államo- tsával kapcsolatban. A halászati ipar modernizálására a Szovjetunió a nyár elején egy 25.8 millió dollár költséggel épített halászati komplexum munkálkodásait kezdi meg Paita kikötőjében. A gepeknek és egyéb felszere­léseknek nagyobb részét a Szovjetunió szolgáltatja, úgyszintén az építkezés felülvizsgálatát, az üzem megindítását és a helyi szakemberek kiképzését. A tervek szerint a komplexum 1975-ben kezdi meg működését, kezdetben évi 180 ezer tonna halhozam­mal. A terveket mindehhez U.S. és délamerikai cé­gek készítették, amire egy 1970-ben kötött ked' vezményes hitelszerződés adott lehetőséget, amely­ben a Szovjetunió 30 millió dollár 10 évre terjedő hitelt bocsát Peru rendelkezesere, nagyon olcsó 3%- os kamattal. A Paita-i halászati komplexum a legmodernebb lesz és egyike a legnagy obbaknak a világon, három kikötője a legmodernebb berendezésű rakodó szer­kezetekkel és több feldolgozó üzemmel; az egyik 50,000 tonna kapacitású gyárban a tőkehalnak ott bőven termő fajtáját szeletelik és fagyasztják a piac számára. Kikötőkön, gyárakon es rakpartokon kívül a komp­lexumnak saját áramfejlesztője is lesz, valamint rádió felszerelése, amellyel érintkezést tart fenn a halasz- flottakkal. Helikoptere is lesz a halak felfedezésé - re és jól felszerelt laboratóriuma a halak vizsgálá- sara. UlDOZtK A NCPPAPJAIT BRAZÍLIÁBAN A Brazíliai Püspökök Országos Tanacsa éles hangú nyilatkozatban in­dokolta meg, miért hív­tak vissza Maraba környé­kéről két domonkosrendi papot, akiket a kormány a gerillák támogatásával vadolt. “A háborús lég­kör es a személyi jogok teljes elnyomása” miatt hívtak vissza a papokat. püspökök kereken elutasítottak az ellenük emelt lakat és kijelentették, “üldözött felekezetinek intik magukat. Katolikus papok az Amazon völgyeben társadalmi zságtalanság ellen prédikálnak. Sok pap a Ids dálkodok ügyet karolta fel a nagy földbirtoko- .kal szemben és ezert ezeket lázitassal vádolják, kormány általános vadászatot indított Maraba myekén, Belem-tol 280 mérföldre delnek. A hir- cenzura miatt nagyon kévés hir szivárog ki a myekrol, de utazók jelentették, hogy az ország­utakon több helyen katonai őrszemek állták útju­kat es vallatták az arramenoket. Junius óta 5000 főnyi katonaság szállta meg a környékét, fiz erdő­ségben megbújó gerillák elfogásara. A nagybirtoko­sok túlozzak a gerillák jelentőseget és a kihívott katonaságot a kis gazdálkodók földjeinek megkapa- rintasára használják fel. A püspökök tanacsanak egyik szószólója mon­dotta: “Alapvető különbség van az egyház és az allam között a gazdasági politikában, amely az ipari fejlődést az emberek társadalmi fejlődésevei szem­ben előnybe helyezi.” Az egyház “ezt az elvet nem fogadhatja el.” A két visszahívott pap, Robert Atya es Humbert Atya, akiket a rendőrség ütlegek között próbált “vallatni”, a népét a vallásos, a társadalmi es a politikai eletben való aktív reszvetelre tanította. Az ilyen predikalas nem tetszik a hatóságoknak, kü­lönösen, hogy a papok a társadalmi igazsagtalan- sagokat kipellengérezik. Érdekes, hogy a Maraba-i ersek, Estevao Avelar Cardoso, a környék 12 községét meglátogatta es megmagyarázta a lakosoknak a papok visszahívása okát, hogy a papokat letartoztatassal, sót meggy il­kolással fenyegettek. VARMENTES INKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. , » Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 I BRACK MIKLÓSNE, ifrazgató Bejárat a Second Avenue-rSI Csalódás éri az uj bevándorlókat Nagy meglepetések érik a bevándorlókat, akik a szocialista országokból jönnek az Egyesült Államok­ba, “szabadságot” keresve. Szocialista szülőhazájukban valamilyen ókból e - legedetlen személyek illúziókkal és abrandokkal ér­keznek az amerikai városokba. Az Ígéret földje he­lyett sokszor csalódás, kiábrándulás es nem sejtett nehézségek várnak itt rájuk. A United Jewish Appeal által fenntartott “New York Association for New Americans” irodájában nyolc újonnan bevándorolt fiatal nővel tartott in- teijut a N.Y. Times riportere. Andrea Chambers, aki beszámol a fiatal nőkkel folytatott beszélgetésekről; az új életbe való beil- leszkedes, szokások problémáiról panaszkodtak, de ezenkívül más meglepetésekről és csalódásokról is beszéltek, amelyek a szocialista országokból jövők számára különösen szokatlanok. Egy Litvániából jött 26 éves ápolónő, Sima R. igy panaszkodott: “Az ember idejön és bizony sok meglepetés éri.” Amikor gyermekét első ízben or­voshoz vitte, megdöbbent, hogy ezért az orvos szám­lát nyújtott át neki. Természetesnek vette, hogy az orvosi szolgálat éppúgy, mint az egyetemi oktatás itt is ingyenes. “Az ember feltételezi, hogy egy sza­bad országban minden ingyenes” —mondotta. So - kan csak ideérkezésük után tapasztalják, hogy ku- porgatni kell a pénzt az orvosi költségekre és a gyer­mekek egyetemi oktatására. Vannak, akik ilyen kérdésekben tájékozottabbak A Lengyelországból bevándorolt Swietlana P. idős szülei, akiknek mar gyakori orvosi ellátásra van szük­ségük, nem jöttek lányukkal az Uj világba, hanem jobbnak láttak otthon maradni. Egyesek, az itteni keserű tapasztalatok után visz- szavágynak régi hazájukba, mint Hermina Z., aki szüleivel Kárpát—Ukrajnából jött. Otthon jó állása volt, mint szülésznő és ingyenes oktatásban részesült. Ide érkezése után hat hónapig próbált szakmájában elhelyezkedni, de miután ez lehetetlen volt, most irodában dolgozik és este, sajat költségén gépírni tanul. “Szeretnek visszamenni, de szegyellem, hogy mit mondanának a barataim. így hát remélem, hogy majd csak jobbra fordulnak a dolgok,” mondotta. Sokan meglepetéssel tapasztalják, hogy a kormány nem próbál számukra állást szerezni, mint otthon. Nincsenek hozzászokva állás kereséshez, a sok hiá­bavaló ajánlkozáshoz és a bonyolult folyamodvá­nyokhoz, melyek ilyenkor szükségesek. Legtöbbjük­nek a new yorki életmód sem tetszik; látják, hogy fiatal nők számára milyen más itt az élet. Mint egyikük mondotta: “A férfiak mind túl sokat akar­nak!’ Nem tetszik nekik az itt szokásos rögtönzött ismerkedési mod es ezért többnyire barátnőjükkel vagy családtagjaikkal járnák szórakozni. A nők felszabadulási mozgalmát megmosolyog­jak, mint amely a jómódú nők kedvelt időtöltése. A Szovjetunióban és más keleti szocialista országok ban ma már a nők mind dolgoznak és többnyire ugyanannyi fizetést kapnak, mint a férfiak. Nem ad­ják fel a munkájukat, mert szülés előtt és után több hetes fizetett vakációt kapnak, később a gyermeke­ket allami bölcsődékben helyezhetik el. Előbbi állá­sukat mindig fenntartják részükre. Sokan kérdezik, mi is az a “szabadság”, amiért tulajdonképpen idevándoroltak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom