Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-11 / 2. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Jan. 11. 1973 ifikor hordjunk szemüveget? A szemüveg arra szolgál, hogy általa job- ban lássunk, hogy védje szemünket a fénytől, melegtől és a sérüléstől. A látási fogyatékosságokat ugyancsak szemüveggel küszöbölhetjük ki, Mellékesen hadd említsük meg, hogy a szemüveget- Olaszországban fedezték föl a. Xlli. században. Fölfedezése minden bizonnyal egy barát nevéhez fűződik. Mind a rövid-, mind a távollátó személyek szemüveget viselnek. Egyesek már gyermekkorukban kénytelenek szemüveget hordani, mások viszont csak idősebb korukban. A gyereket, mihelyt a szülők és a tanítók észreveszik, hogy látási zavarai vannak, azonnal orvosi vizsgálatnak kellene alávetni. Az orvos majd megmondja,, hogy meg kell-e operálni, vagy pedig szemüveget kell viselnie, s ha igen, mikor mennyi ideig. Ha nem határozza meg másképpen, akkor játék, munka és séta közben. Ellenőrzésre hat hónap múlva kell mennie. A felnőttek rendszerint akkor mennek ellenőrzésre, ha szemüvegük erőssége nem megfelelő. Az ilyenek többnyire állandóan szemüveget viselnek. A negyvenöt évnél idősebbeknek fokozatosan rosszabbodik a látásuk. Különösen munka és olvasás közben látnak a kelleténél rosszabbul. Ez azért van, mert csökken a szemgolyó rugalmassága. Ilyenkor legokosabb azonnal orvoshoz fordulni, és szemüveget kérni tőle. Nem árt a vérnyomást is megnézettetní. Az orvos leginkább olyan szemüveget ír elő, amellyel az illető jól lát közeire, tehát amelynek jó hasznát veszi olvasáskor és munka közben. Mindenesetre meg kell mondani neki, hogy milyen munkát végzünk (ezt rendszerint meg is szokta kérdezni), mivel — például — az asztalosoknak más fajtájú és más erősségű szemüveget ad, mint a, vésnököknek. A lencse erőssége attól függ, ho#y a tárgyat milyen messziről nézi az illető. Távollátásra másik szemüveget kapunk. Évente legalább kétszer menjünk el felülvizsgálatra. Nem szégyen szemüveget hordani. Hordjuk tehát attól a perctől kezdve, amikor észrevettük, hogy nem látunk jól, akár közeire, akár távolra. A rövidlátók hunyorítanak, hogy minél jobban lássanak messzebre. Ennek megfelelő szemüveggel elejét vehetjük. Előfordul, hogy az idősbbek olyan szemüveget hordanak, amelyet maguk vettek, vagy ajándékba kaptak. Helytelen ez, mert az ilyen szemüveg többet árthat, mint használhat. Mert hol van az megírva, hogy egyidőseknek egyforma erősségű szemüveg kell? A szemüveg a fénytől, melegtől és a sérüléstől is védi a szemet. Ilyen szemüveget a munkásoknak kell viselniök. Ha elmulasztják, könnyen érheti baleset őket. Láthatjuk tehát, hogy a szemüveg óvja és megkönnyíti az életünket. Lehetővé teszi, hogy elvégezzük mendennapi munkánkat, visszanyerjük csökkent látóképességünket. ELŐÍTÉLETEK Az emberek jó része még mindig előítélettel van bizonyos megbetegedések iránt. Az amerikai orvosi egyesület kiadta a korszerű egészségügyi kézikönyvet, amelyben sok-sok tényt és legalább ugyanannyi előítéletet sorolt föl. Íme közülük néhány: Nem áll rendelkezésünkre olyan gyógyszer, amely — miután lenyeljük — föloldaná az epekövet. A szívbaj nem elég ok arra, hogy a beteg ne legyen hajlandó megoperáltatni magát és féljen az érzéstelenítéstől. A virág csakugyan elhasznál bizonyos meny- nyiségű oxigént, de nem ezért kell éjszakára kivinni a beteg szobájából, hanem azért, mert jót tesz neki a friss levegő. Az inzulin nem gyógyítja a cukorbajt, csupán pótolja az inzulint, amelyet a szervezet képtelen előállítani. Az emberek egy része nem azért kopaszodik meg idő előtt, mert kalapot vagy sapkát hord. A kopaszodás okát még nem ismerjük. A rákról mindmáig nem bizonyosodott be, hogy fertőző betegség. Semmilyen jelentősége sincs annak, hogy az ember alvás közben bal vagy jobb felén fekszik. Nem felel tehát meg a valóságnak egyesek állítása, hogy zavarja a szív működését az, ha bal felünkre fordulunk. A negyven évnél idősebbbeknek nem kell ke- rülniök a megerőltető testi munkát, ha megszokták és jó erőben vannak. Nem kell attól tartanunk, hogy rákot kapunk, ha eltüntetjük szemölcseinket. Sokkal valószínűbb, hogy rák képződik, ha a szemölcsöt meghagyjuk. MEGVÁLTOZIK-E A TESTALKAT A VILÁGŰRBEN? 2000 körül, amikor gyakoribbá válnak a világűrutazások, csak azok szánják majd el magukat egy-egy hosszabb útra, akik nem sokat törődnek alkatukkal. Ugyanis Jiro Orama fizio- lógus patkányokon folytatott kísérletekkel megállapította, hogy a világűrben a test egy nap alatt körülbelül 10 százalékkal megnagyobbodik. A rágcsálók, amikor kiveszik őket a centrifugából, ugyanúgy érzik magukat, mint az űrutasok a világűrben, A magas hegyek és a vérnyomás É vtizedeken át azt hitték, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek kerül- niök kell a magas hegyeket. Ezt a nézetet egy f elsőbajor országi professzor, a höhenriedi dr. Halhuber megdöntötte. Kísérleteinek eredményéről egy nemrég megtartott orvoskongresszuson számolt be. Elmondotta, hogy a sík vidékeken azokat a lakosokat tanulmányozta, akiknek magas volt a vérnyomásuk, de szívükön, agyukon és veséjükön nem tapasztalt elváltozásokat. Négyhetes pihenésre egy kétezer méter magasan fekvő helységbe küldte őket. Mindennap megvizsgálta a szívüket és a vérkeringésüket, mégpedig nyugalmi állapotban és testi erőfeszítés után. Az így kapott eredményeket összehasonlította azokkal az adatokkal, amelyeket akkor kapott, amíg a páciensek odahaza voltak. A betegek mindennap hegyet másztak, ele nem szedtek gyógyszereket,- nem, tartottak diétát. A megfigyelés nem várt eredménnyel járt: a páciensek vérnyomása néhány nap után, a- mikor szervezetük alkalmazkodott a magas éghajlathoz, csökkent. Ott-tartózkodásuk második hetében enyhültek az egyéb tünetek is (fejfájás, szédülés, álmatlanság). Igen fontos, hogy a betegek egészségi állapota néhány hónappal hazatérésük után sem változott. Halhuber professzor mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy fölösleges félni az ezer méternél magasabb hegyektől, ha a magas vérnyomásban szenvedő beteg elektrokardio- grammja (a szívizom működése által létrehozott elektromos potenciálkülönbséget regisztrálc görbe) nem utal szívgyöngeségre és vesesérülésre. Azok, akik szívbillentyű-gyulladásbai szenvednek, vagy akiknek elmeszesedtek vére dényeik, kerüljék a magas hegyeket. Ugyanez tegyék azok is, akik szívinfarktust kaptak; csa.k is 6—12 hónap múlva nem lesz káros számuk ra a lég fürdő. Ne feledkezzünk meg arról, hog az éghajlatváltozást követő első napokban ne gatív zavarok jelentkezhetnek. Csakis azok ké pesek alkalmazkodni az új körülményekhez, c kiknek a szíve, tüdeje és vérkeringése zavartc lanul működik — állítja Halhuber professzo És az alacsony vérnyomásban szenvedők ht gyan reagálnának a hegyi éghajlatra? A nev( belgyógyász és szívspecialista szerint nehezei ben, mint azok, akiknek magas a vérnyomásu Olykor akár egy hónap is szükséges ahhc hogy megszokják a magas hegyek ritka ox génjét. SE TÜL ZSÍROSAT, SE TÜL SOKAT Az emberiség méltán büszke fejlődésére. A technika fejlődése alapján megváltoztatta az életmódot. Azt, amivel régebben hónapokig bajlódtunk, a gép ma néhány másodperc alatt elvégzi. Egy valamiben azonban még mindig maradiak vagyunk: az emberek nagy része ma is ugyanúgy táplálkozik, mint ősei. A táplálkozás és a munka szoros kapcsolatban áll egymással. Egy vállalat zárszámadásához hasonlítanak, de ellenkező előjellel: nem ajánlatos többet kapni, mint kiadni, mert a fölösleges zsiradék lerakódik. és meghízunk. Ne legyen tehát minden nap ünnep számunkra. Ne nyugtassuk meg magunkat azzal, hogy nem lesz ebből baj, ennyit csak megengedhetünk magunknak, hiszen nem tudjuk, hogy jövőre lesz-e még alkalmunk ilyen finom falatokat enni. Az igazi ínyencet arról lehet megismerni, hogy keveset, de finom ételeket eszik, mert jól tudja, hogy a zsír és az édesség lerakódik, a szervezet minden fölös kalóriát zsírpárnává változtat. Ha megfogadjuk a tanácsot, hogy se túl zsírosat, se túl sokat ne együnk, ebből kétszeres hasznunk lesz: 1. Nem kell félnünk a fölösleges kilóktól, amelyeket könnyebb kikerülni, mint eltüntetni. 2. Nem rontjuk el a gyomrunkat és ezzel a hangulatunkat. Senki sem kívánja tőled, hogy lemondj a jó falatokról és szenvedj. Csupán azt, hogy ésszerűen táplálkozz. 3lllltlllllílllllllllllllllilllíllUllllllHIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIE i [ SOBEL OVERSEAS CORP. j | IlflTH 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = IKKA rOUUinOfldCU - TELEFON: (212) 535-6490 - j= 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = E IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába E ^lilIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllimillllllllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!
