Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-04 / 1. szám
Thursday, Jan. 4. 1973 BREZSNYEV NYILATKOZATA Emelkednek az árak Az alábbiakban közöljük fontosabb részleteit annak a beszédnek, melyet Leonid I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Partjának főtitkára, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján tartott ünnepség alkalmával mondott. ( A hivatalos angol szövegből fordítva.) Washingtonban a vietnami háborút, mint Amerika történelmében a leghosszabbat írjak le. Ez igaz. De azért hozza kellene adni azt is, hogy az Amerika történelmében ismert összes háborúk között a leg- szennyesebb is. Ma tanúja lett a világ a Vietnámban elkövetett újabb amerikai imperialista bűnöknek. Azonfelül, hogy különböző csalárd manőverekhez folyamodva a U.S. szándékosan elodázza a háborút befejező egyezmény aláírását, néhány nappal ezelőtt újból megkezdte a Vietnámi Demokratikus Köztársaság varosainak bombázását es kikötőinek aknázását. Súlyos felelősség hárul a U.S. kormányára e barbár cselekedetek miatt és azért a vérontásért, amit Vietnám népen még tovább is elkövet. Mint minden más bekeszereto állam, mint a világ minden nepe, a Szovjetunió haraggal es határozottsággal ítéli el ezeket az agressziós tetteket. Ma már világos mindenki előtt, hogy az Egyesült Államok kalandor katonai vállalkozása kudarcot vallott. Semmiféle újabb gaztett nem fogja a hősies vietnámi nép akaratát megtörni, sem pedig barátainak azt az eltökéltségét megingatni, hogy nekik jogos szabadságharcukhoz minden lehető támogatást és segítséget megadjanak. Akármilyen esztelen brutalitásokat követnek is el a modern gyarmatosítok, az imperializmusnak nincs meg többé az az egykori kepessege, hogy népek sorsa fölött korlátozás nélkül dönthessen. A szocializmus ugye legyőzhetetlen, a nemzeti felszabadító mozgalmat nem lehet letörni. Korunkban a szocialista államok szolidaritása, a forradalmi mozgalmak, a béke és haladásért való küzdelmek mind hatalmas erőt kepeznek. Sokat mondhatnánk a katonai, gazdasági es e- gyéb segítségről, amit a harcoló Vietnamnak nyújtunk. Vietnámi barátaink, a V.D.K. vezetői es a Del- Vietnámi Ideiglenes Forradalmi Kormány sokkal meggyőzőbben tud erről tanúságot tenni. Meg egy másik pontot kell hangsúlyozni. A Szovjetunió külpolitikájában mi mindig is sarkalatos feladatnak tekintettük azt az igyekezetét, hogy eltá- volitsuk a háború gócát Vietnámban. Ezért is támogatjuk minden erővel vietnami barátainkat az igazságos béke-egyezmeny iránti igyekezetükben. Egyszóval, Vietnám népével való nemzetközi szolidaritásunkat valóságos tettekben váltjuk valóra az egész vonalon. Es ezután is minden igyekezetünkkel elősegítjük a szovjet-vietnami barátság fenntartását es erősítését. Most meg néhány szó a Kínával való jelenlegi viszonyunkra vonatkozóan, avagy inkább Kina magatartásáról a szocialista államok legtöbbjével szemben. Már több, mint tíz éve, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői hadilábon állnak a Szovjetunióval,* sot a szocialista államok közösségével, melyet ügy tekintenek, hogy útját állja nagyhatalmi terveiknek. Magyarán szólva, mi is ma Peking külpolitikája? Ez nem áll másból, mint keptelen területi követelésekből, a Szovjetunió társadalmi es politikai rendszere es békeszeretó külpolitikája elleni rosszindulatú rágalmakból. Ez nem más, mint a fegyverkezési verseny korlátozására, a lefegyverzes és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló igyekezet szabotálása; nem más, mint folytonos kísérlet a szocialista tabor es a kommunista mozgalom megbontására, viszály keltesere a nemzeti felszabaditasert harcolók között, és a fejlődő országok felsorakozta- tasara a Szovjetunió es a többi szocialista államok ellen. Legvégül is, ez nem mas, mint elvtelen szöveti t n ", kezes szovjetellenes alapon bármilyen erőkkel, meg r * a legreakciosabbakkal is, a Szovjetunió legvadabb gyűlölőivel az angol Tory-k között, revansista nyugat-német emelekkel, a portugál gyarmatosokkal es \ ,, ,, |i a delafrikai fajgyűlölőkkel. Mit lehet mondani az ilyen politikáról? Mi azt valljuk, hogy az ellentmond szocialista országok közötti viszonylatoknak, hogy az ellenkezik . nemcsak a szovjet, de a kínai nép érdekeivel is, a vilag- szocializmussal, a felszabadító és az antí-imperialis- ta küzdelemmel és a bekének és nemzetközi biztonságnak is ellenére van. A kinai vezetők azt állítják, hogy felnek a szovjet “fenyegetéstől”. Ha ezek nem hipokrita kijelentések, akkor nem lehet megérteni, miért nem válaszolnak 1969 óta ismételten tett ajánlatunkra, hogy fogadjunk el egy világos, határozott és állandó elkötelezettséget, amely kizaija, hogy egyik ország támadást indítson a másik ellen. A Szovjetuniónak nincs se területi, se gazdasági követelése Kinaval szemben. Mi azt óhajtjuk, hogy Kina virágzó szocialista hatalom legyen és együtt dolgozzunk a békéért es az imperializmus ellen. Hogy ez mikor válik valóra, az egyedül Kinatol függ. Az ez év tavasza’n Moszkvában Nixon elnökkel folytatott tárgyalások nagy előrelépést jelentettek a szovjet-amerikai viszonylatok kifejlesztese utján. Különösen fontos az, hogy a két fél kölcsönösen meghatározta a Szovjetunió es az Egyesült Államok közti viszony alapelveit es azt abból a meggyőződésből tettek, hogy a nukleáris korban ennek a viszonynak nem lehet más alapja, csak a békés egymás mellett élés. Es pontosan ez a legfontosabb jelentősége annak a szovjet-amerikai okmánynak, a- melyet elmúlt májusban aláírtak. Ha a két ország valóban követni fogja azt az utat, amelyet a moszkvai tárgyalások során együttesen kijelöltek, akkor - ügy véljük - lenyegbe vago lepeV. I I» sek történhetnek a szovjet-amerikai viszonyok fejlődésében, a további kapcsolatok során mindkét ország nepe és a vilagbéke érdekében. ifeMmiiimmiiiiiimiiiii AMERIKAI , MAGYAR SZÓ ’ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York; N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 3 f.l952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of _____________New York, N.Y:* Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden másTodfóldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. Az utolsó 12 hónapban 3.6 százalékkal emelkedett a megélhetés. Ugyanezen időszakban az élelmi* szer árak 13.2 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kiskeresetűek részére a megélhetés sokkal többet emelkedett mint 3.6 százalék, mert kevés keresetük nagy részét élelemre kell költeni. Vágják a bért- emelik az árat WASHINGTON,D.C. Nixon Bér-Bizottsága 400,000 teherautó sofőr béremelését óránként 5 centtel le» vagta. Ugyanakkor Nixon Ár-Bizottsaga engedélyt adott a Hershey Élelmiszer Vállalatnak, hogy 14 gyártmányának árát 6.23 százalékkal felemelje. • EMELIK AZ INGATLAN UTÁNI KAMATOT WASHINGTON,D.C. Tavaly novemberében az ingatlan kamatot 7.65 százalékkal emelték. Októberben a kamat 7.62 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a haz-vasárlóknak magasabb kamatot kell fizetni az ingatlan-jelzálog után. LONDON, A Lloyd’ Register jelenti: A Szovjetunió kereskedelmi flottája az ötödik helyen áll. A hajók 16,734,000 tonna áru vitelére képesek. Az Egyesült Államok a hetedik helyen áll. VAN PÉNZ... NINCS PÉNZ Nixon elnök a nov. 7.-i választás előtt többek között azzal a javaslattal állt a szavazók elé, hogy újraválasztása esetén korlátozni fogja az állami költségvetést, hogy az ne haladja meg az évi 250 milliárd dollárt. Az elnök szerint nincs pénz a szennyezett folyók, tavak, tengerpartok megtisztítására. Van azonban pénz arra, hogy havonta 30 millió dollárt adjunk a kambodzsai hadsereg 300.000 katonaja fizetésére. A NY Times dec. 28.-i számának első oldalán megjelent cikkben olvastuk, hogy egy vizsgálat megállapította, hogy a kambodzsai hadsereg teljes létszama nem 300 ezer, hanem csak 200 ezer. A vizsgálat azt is felderítette, hogy a Lón Nol bábkormány hadvezetösége hamis jelentések alapján minden hónapban 2 millió dollárral többet követel- és kap- az amerikai kormánytól, mint amennyire “jogos.” A nagy adóktól terhelt amerikai polgároknak fel kell tenniük a kérdést: ha nincs pénz az ország vizeinek megtisztítására, miért van pénz a kambodzsai hadsereg tényleges és állítólagos legénységének fizetésere? J_____ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD_______________
