Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-09-07 / 34. szám

10____________________________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ___________________ Thursday, Sep. 7. 1972 Los Angelesi Magyar Monkás Otthon f 1251 S. St. Andrews Place. — Telefon:?37-9129 Minden hónap első kedd d. u. 2 órakor a Munkás Otthon taggyűlése. Minden hónap második kedd d. u. 2 órakor a Munkás Női Kör gyűlése. Milden hónap harmadik kedd d. u. 2 órakor kultúrelcadás. Mindén hónap negyedik kedd d. u. 2 órakor az Otthon vezetőségi gyűlése. — Azokban a hónapokban melyek ben 5 kedd van, sajtógyülés az ötödik kedden d. u. 2 órakor. A Nói Kör minden kedden házi süteményt és teát szolgál fel. - Vendégeket minden alkalommal szívesen lát a Vezetőség. u\ • Tm Lapkczelök: jéhn Ferenc és Cihcár Gyula, 1251 S. St. Andrews Pl., Los' Angeles, Cal. 90019. Telefon: 671-7391 Minden "kedden délután 2 órától megtalálhatók a Munkás Otthonban, ahol mindenféle ügyben az olvasók rendelkezé­sere állnak. Újságok is kaphatók ugyanitt. Kéijük a dél-kaliforniai olvasókat, hogy betegséggel kapcso­latos ügyekben hívják Faragó Zsigmondot CR 5-1307 szá mon. * . ESEMENYEK NAPT-ARA Szeptember 24. vasárnap Szüreti Ünnepély PACZIER FLORIAN BESZEDE AZ ISTVÁN NAPI ÜNNEPÉLYEN Kedves Vendégek! Szeretettel üdvözlöm önöket Ist­ván napi ünnepélyünkön. Külön köszöntőm az Ist­vánokat, akik ma itt vannak névnapjuk alkalmából. Szeretnék megemlékezni Kompár Istvánról is, aki már 27 éve nincs köztünk és aki kezdeményezője volt ennek a napnak. Kompár István osztálytudatos, békeszerető ember volt, aki a dolgozó nép érdekeit képviselte. Azért rendezte az István Napokat, hogy ezzel is segítse lapját, a Magyar Szót., melynek ö volt a képviselője. Halála után átvettük ezt a szokást és azóta is min­den évben megrendezzük ezt a napot lapunk javára és egyben hálával emlékezünk meg róla. Amint tudják, az idén elnökválasztási év van, még­pedig olyan, amilyen még nem volt Amerika törté­netében. Eddig a két nagy párt között csak annyi különbség volt, mint két alma között: hol az egyik volt férgesebb, hol a másik. Egyformán kiszolgálták a nagytőkéseket, mint most Nixon. Hiába Ígérte Nixon négy évvel ezelőtt, hogy ha megválasztják, akkor befejezi a háborút. Három és fél évi uralkodá­sa után és a Pentagon katonai diktatúrája segítségé­vel a háborút nemhogy csökkentették volna, hanem fokozták. Hazahoztak ugyan egy pár százezer gyalo­gost, de odavittek százezres légi häderot es a véron­tás nagyobb és fokozottabb, mint ezelőtt. Ugyan­akkor a hadigyárosok soha nem látott profitot csi­nálnak. Tehát nagyon jó üzletnek bizonyult a viet­námi háború. Ma a munkások közül minden ötödik a hadseregnek dolgozik. Mit fognak ezek csinálni, ha megszűnik a háború? A hivatalos adatok szerint a legesztelenebb bombá­zások következtében Dél-Vietnámban 6 millió me­nekült van lakás nélkül, félmillió katonai halott, 325 ezer civil halott, 156 ezer nyomrék, 284 ezer árva. Ha nem volna olyan tragikus, akkor komikus volna a következő: a republikánus szenátoroknak a vezetője, Hugh Scott, azt fogja ajánlani a Norvégiá­ban székelő Világ Békebizottságnak, hogy az idén a Nobel Békedijat Richard Nix ónnak adjak, mert ő tette a legtöbbet a világbéke érdekeben. Igaz, az a több, mint 20 ezer amerikai katona, akiket az ő el­nöksége alatt hoztak haza koporsóban, már mind békességben van. Először történt az amerikai elnökválasztás alkalmá­val, hogy a két nagy párt között lényeges különbség van. Mig a Republikánus Párt Nixon vezetése alatt továbbra is csak a nagytőkéseket képviseli és min­dig jobbra tart, addig a Demokrata Párt McGovern 1 SOBEL OVERSEAS CORP. I = llflf A rÁlíAVilA^^ 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = IKRA rOUui HOKoEu - telefon: 12121535-0490 - = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY .— VIZUMSZERZÉS = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába E ^llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllin vezetésével a kisemberek, a dolgozó nép felé hajlik. McGovern Ígérte, ha ót megválasztják, január 20.-án, a felavatás napján be fogja szüntetni az összes ame­rikai bombázásokat Vietnámban és 90 napon belül az összes amerikai katonákat vissza fogja parancsol­ni Dél-kelet Ázsiából. Azt is ígérte, hogy az adóterhet le fogja venni a kis­keresetű dolgozókról és a nagy jövedelmű millio­mosokra és a korporációkra fogja hárítani. Vagyis be fogja dugni azokat a titkos törvényes lyukakat, amelyeken a gazdagok mindig kibújnak az adófizetés alól és milliókkal károsítják meg az államot. De McGovern más hasonló előnyöket is akar adni a népnek,különösen a szegényeknek. 0 csak egy kis hajszállal nyitotta ki a berozsdásodott demokrata párt ajtaját a nép érdeke irányában és a reakciós de­mokraták és republikánusok egyaránt máris felhor­kantak, hogy a szocializmust akaija bevezetni és mindent elkövetnek megbuktatására. Először történt, hogy az elnökjelölő konvención a kisebbség tagjai ilyen nagy arányban voltak képvi­selve: nők, feketék, chicanók, s hogy azok a nagy­városi bószok, akik eddig uralták a konvenciókat, mint a Yortyk, a Daileyk és Wallaceok, delegátusait be sem engedték a konvencióra. Az is először tör­tént, hogy nekünk, elsinorei magyaroknak volt al­kalmunk delegátusokat választani Riverside-on a konvencióra: egy háziasszonyt, Mrs. Mayerst, egy mexicói gyári munkást, Mr. Fuentest, egy elsinorei 22 éves fekete diákot, Charles Wardot, aki elnöke a helyi demokrata pártnak. Ott voltunk, amikor visz- szajöttek és beszámoltak, ott voltunk, amikor Pierre Salinger tartott beszédet McGovern erdekeben El- sinore-ban. A szakszervezetek nagy többségé is McGovern mel­lett van, Meany semleges politikája ellenére. Amikor Nixon Hoffát kiengedte a börtönből, annak az volt az ára, hogy a Teamster uniót Nixon mellé állítsa, amit hűségesen meg is tett. Holnap kezdődik a Republikánus Párt konvenciója, ahol a legvadabbés legaljasabb kampany-hadjáratot dolgozzák ki McGovern és Shriver ellen, mert más dolguk úgy sem marad, mivel a Fehér Házban mar mindent elintéztek és marad minden a regiben. Itt van az alkalom, hogy kipróbáljuk, mennyire ő- szinte a demokrata part jelöltje-, adjunk meg neki minden alkalmat, hogy Nixont kilakoltassa a Fehér Házból. Rosszabb már úgy sem lehet, mint Nixon, aki egész politikai karrierjét a kommunisták elleni gyűlöletre építette fel. Nem akarom azt a benyo­mást kelteni, mintha én teljesen meg volnék eléged­ve McGovern programjával. Még nagyon messze va­gyunk attól, de legalább egy első lépést, egy kis re­ményt igér a helyes irányban. Legalább bizonyítja, hogy vannak még amerikai politikusok, akik szivü­kön viselik a szegény nép sorsát is. Mint ahogy egy hatalmas tölgyfát sem lehet egy fejszecsapással ki- dönteni, ezt a hatalmas, igazságtalan kapitalista rendszert sem lehet egy szavazassál megdönteni. A mi lapunk is minden erejével támogatja McGo­vern megválasztását, mert benne látja a nép jövőjé­nek boldogulását és a béke biztosítását. Kövessünk el mindent, hogy beválasszuk őt és Shrivert a Fehér Hazba november 7.-én. Ugyanakkor, amikor kihangsúlyozom a Nixon és McGovern programja közti különbséget, rá kell mu­tatnunk, hogy McGovern megválasztása esetén, még legőszintébb törekvése ellenére is képtelen lesz alap­jában begyógyítani az ország vérző sebeit. Ezért hangsúlyozzuk: van egy harmadik, egy kisebbségi párt, a Kommunista Párt, melynek jelöltje, Gus Hall az egyetlen, aki olyan programmal lép az amerikai nép elé, mely minőségi változást hozna a nemzet gazdasági és politikai életében. O az egyetlen, aki — hogy csak egy problémát említsek — Izrael igaz ba­rátja, mert javasolja Izrael és az arab államok közti békés egymás mellett élés politikáját, melynek elő­feltétele az Izrael által elfoglalt arab területek visz- szaadasa. A mi lapunk, mely 70 éven keresztül harcol a dolgo­zó nép jogaiért, az igazságért és a békéért, mint már annyiszor, ismét súlyos válságban van. Ha a lap meg­szűnik, kiesik a harci fegyver a kezünkből, nem lesz mivel harcolni a békéért, a társadalombiztosítás fel­emeléséért. Itt akarom megemlíteni, hogy a 20 %-os javítást, amit most kapunk, Nixon ellenére kapjuk , mert ő csak 5 %-ot akart adni, ugyanakkor megen­gedte a Chrysler autógyárosnak a 118 %-s profitot. A republikánusok 10 %-ot javasoltak és a demokra­ták, McGovemnel együtt ajánlották és elfogadták a 20 %-os social securityt, amit október 3.-án fogunk megkapni. A lapunknak a legsürgősebb segítségre van szüksége. Még egyszer tegyünk meg mindent, hogy lapunk tovább élhessen és harcolhasson. IN MEMÓRIÁM Vigh Lajos, 1968. szept. 9. Magyarország Homolya István, 1955. szept. Hubbard, O, Molnár Imre, 1962. szept. Bridgeport, Conn. Puschaver Gyula, 1968. szept. Miami,Fia. Tischler Morris, 1969. szept. Miami Beach, Fia. Lengyel Mariska, 1970. szept. Miami,Fia. Yanovsky Misha, 1962. szept. 12. Los Angeles, Cal. Feleki Henry, 1970. szept. 13. Atlanta, Ga. Hajdú János, 1963. szept. 13. Bridgeport, Conn. KALIFORNIA ! Lakás, varr inkák kiadók BANNING, Cal. ban CUn: 1021 W. WILLIAMS STREET KERESSE MATYU8 MIHÁLYT A Los Angelesi Munkás Otthonban 1251 So. St. Andrews Piaca TERMEK KIADÓK: Mulatságokra, lakodalmakra, gyűlésekre Telefon: 737-9129

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom