Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-09-07 / 34. szám
Thursday, Sep. 7. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 I írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. MEG EGY KIS ELSZÁMOLNI VALÓ A legutóbbi cikkemben (Elszámolás és leszámolás) felvetettem a következő kérdést: “Hogyan fog Nixon elszámolni a 20,000 halottal, 100,000- nél is több sebesülttel és mintegy 50 milliárd dollárnyi elfecsérelt nemzeti vagyonnal, amibe a vietnámi háború folytatása került az ő adminisztrációjának három és fél éve alatt. . . ?!” Csak cikkem postázása után eszméltem ra, hogy van itt bizony jóval több elszámolnivaló, mint a fenti három “tétel.” Meg kellett volna említenem a sokezer vietnámi életet (mindkét oldalon), amely a minden idők legborzalmasabb bombatamadásai- nak esett áldozatul — hol* komputer-számitasok alapjan, hol pedig “tévedésből”: a sokszázezernyi kibombázott lakosságot, amely kénytelen volt elmenekülni lakóhelyéről, hogy ismeretlen környezetben, barmoknak sem megfelelő életkörülmények között üsse fel a tanyáját; a bombázások következtében kietlen pusztasággá vált sokmillió holdnyi termőföldet, amely — amerikai szakértők szerint — hosszú évtizedekig terméketlen marad; a nagyszámú kórház es iskola elpusztítását (persze: “tévedésből!”), sokszor a bennük lévő betegek, illetve gyerekek egy részével együtt, stb., stb. . . . Ezekkel is el kell számolnia Nixon-nak, ha nem is az amerikai szavazópolgarok előtt (akiknek nagyrésze — úgy látszik — közömbös mások szenvedésével szemben), de feltétlenül es elkerülhetetlenül: a világ többi népeinek és a történelemnek az itélószéke előtt! Mert ez a két fórum minden kétséget kizáróan meg fogja állapitani, hogy Nixon-nak alkalma és módja lehetett volna a vietnámi piszkos háborút már évekkel ezelőtt befejezni — mint ahogy azt 1968-ban elhangzott kortesbeszédeiben határo-■ zottan meg is Ígérte. . . De van mindezeken felül egy másik, rendkívül érzékeny pontot érintő elszámolnivalója Nixon-nak: az amerikai hadifoglyok sorsa, amely — mint azt folyton hangoztatja — “oly nagy súllyal nehezedik az ó szivére!” Gondoljuk csak el: Hadurunk: Richard főparancsnoksága alatt- a foglyok száma — a tucatszámra lelőtt bombázók lezuhanása vagy kényszerleszállása következteben — lényegesen megn'óvekedett. A nixoni időszámítás előtt fogságba esett pilóták, akik már akkor három vagy négy éven át élvezték a szabadságharcosok vendégszeretetet, további négy esztendőn at kénytelenek voltak a rabság keserű kenyerét enni és a szeretteiktől való elszakitottság lélekölö állapotát elviselni. . . Feltételezem, hogy ezek a foglyok — vietnámi mértékkel mérve — tisztesseges bánásmódban részesülnek (erre szavahihető amerikai szemtanúink vannak!), de ha történetesen tejben-vajban füröszte- nék is őket, az sem változtatna azon a szomorú tényen, hogy ezek az emberek,- akiknek javarésze immár hat, hét, sőt nyolc esztendeje sóvárog a ki- szabadulás és hazatérés után, néha valósággal irigy- lik azokat a pilótatársaikat, akik félkézzel, féllábbal, félszemmel, vagy esetleg koporsóban ugyan, de hazakerültek! Ha ezeknek a szerencsétlen embereknek a sorsa és az ő itthoni szeretteik ezreinek szörnyű lelkiallapota valóban oly sok álmatlan éjszakát okoz Legfőbb Hadurunknak, hogy’ lehet az, hogy — értelmetlen és érthetetlen makacssággal — müniHEn Szépén szerepelnek a magyar versenyzők a XX. Olimpián. A122 résztvevő ország között a ranglista hatodik helyén állnak. Igyekeznek a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, hogy hírnevet szerezzenek Magyarországnak. Még itt Amerikában is megdobogtatja szivünket az, amikor a versenyzők között, ha még csak egy pillanatra is, a magyar színeket képviselő sportolókat látjuk, s akaratlanul is feltörik belőlünk, hogy: “Hajra Magyarok!” A MÁSODIK ARANY: Az olimpia első napjan a legtöbb sző az öttusázókról esett. Mindenki annak örült, hogy Balcző András 1060 pontot ért el, és reménykedtek abban, hogy megkapja az olimpiai bajnoki címet. A remények valóra váltak, Balcző az egyéni versenyben aranyérmet szerzett, maga mögött hagyva két legnagyobb riválisát. A csoportversenyt az öttusában a Szovjetunió nyerte meg. SÚLYEMELÉS: (Pehelysúly) Az olimpia harmadik napjának magyar hőse Benedek János, az Oroszlányi Bányász súlyemelője, bronzérmet szerzett. A NEMZETEK ALLASA : 1. ) Nurikian (bolgár) 402,5 kg. — 2. ) Sanidze (szovjet) 400 kg. — 3. ) Benedek János (magyar) 390 kg. uj világrekord ÚSZÁS: (női) A 100 meters pillangó úszás legnagyobb reménysége Gyarmati Andrea. A pénteki versenynapon a harmadik helyet szerezte meg. (férfi:) Hargitay András a szerdai versenynapon a pillangó és hátuszási verseny programban bronzérmet szerzett. Hargitayra már az első napon felfigyeltek, és a legnagyobb érdeme az volt, hogy a döntőben ebben a verseny- szamban tulajdonképpen egyedül képviselte Európát. 1.) Larrson, — 2.) McKee, 3.) Hargitay TŐRVÍVÁS: (női) Szépen szerepeltek a magyarok a tőrvívásban is. Bóbis Ildikó a második helyre került: 1. / Antonella Lonco Regno, (olasz) 2. / Bóbis Ildikó (magyar) 3.1 Galins Gorokhova (szovjet). VIZIPOLÓ: A hétfői versenynapon nagy küzdelem alakult ki az aranyérem megszerzéséért a Szovjetunió es Magyarorszag csapata között. Az eredmény 3:3, és igy a Szovjetunió a jobb pontverseny alapján szerezte meg az első helyet, mig Magyarország a második helyre került, és az Egyesült Államok csapata pedig a bronzérmét nyerte el. KARDVÍVÁS: Magyarország bekerült a döntőbe az alábbi csoportosításban: 1.) Olaszország, 2.) Szovjetunió, 3.) Magyarország, 4.)Romá- nia, 5.) Lengyelország, 6.) Kuba. LABDARÚGÁS: Mexikó — N.Sz.K. 1:1 Magyarorszag — N.D.K. 2:0 2. csoport: Dánia — Lengyelország 1:1 Szovjetunió — Marokko 3:0 Arany: Ezüst: Bronz: Összesen: U.S.A. 25 25 21 71 Szovjetunió 26 21 16 63 N.D.K. 16 14 18 48 Japán 12 6 8 26 N.Sz.K. 8 6 ' 9 23 Magyarország 2 7 11 20 Olaszország 5 3 6 14 Australia 5 6 2 13 Bulgária 3 7 1 11 Anglia 3 3 4 10 Lengyelország 4 3 2 9 Svédország 4 239 Franciaország 1 1 5 7 Csehszlovákia 1 3 2 6 Kenya 1 2 1 4 Kanada 0 224 Svájc 0 2 2 4 Románia 0 1 3 4 Norvégia 2 1 0 3 Hollandia 1 0 2 3 Finnország 1 0 2 3 Eszak-Korea 1 0 2 3 Austria 0 12 3 Új-Zéland 1 10 2 Mongólia .0 2 0 2 Brazília 0 1 1 2 Irán 0 112 Jamaica 0 112 Dánia 1 0 0 1 Lebanon 0, 1 0 1 Uganda 1 0 0 1 Del-Korea 0 1 0 1 Törökország 0 1 - 0 1 Argentina 0 10 1 Belgium 0 !• Q p Colombia 0 T 0 1 Ethiopia 0 1 ' 0 1 Spitz ezt meg két plusszal megtoldotta. A nagy akaraterejének titka abban rejlett, hogy résztvett a mexikói olimpián és onnan kénytelen volt “üres kézzel” hazaballagni.— A harmadik aranyérem után adott inteijuban kijelentette: “Minden számban a maximumot akarom adni. — Mexikói balsikereimet végleg ki akarom törölni az emlékezetemből.” ve egy pártucat amerikai pilóta rabságának?! Mert — ugyebár? — nem szokásunk előre bejelenteni, hogy hol és mikor fognak a bombáink lecsapni és ilyenformán Hanoi-nak nincs ideje és módja arra, hogy a fogolytábor lakóit sürgősen elköltöztesse valami bombabiztos fedezékbe. . . A fentiek mind-mind elszámolásra varnak úgy az amerikai szavazópolgárok, mint a világ többi népeinek es a tárgyilagos történelemnek az itélószéke ( 1972. szept. 1. ) AZ OLIMPIÁRÓL JELENTJÜK SAKK: Szpaszkij — Fischer sakkvilágbajnoki páros mérkőzések véget értek. Az új sakkvilágbajnok Bobby Fischer. — A HÉTSZERES ARANYÉRMES Egyedülálló teljesítményt nyújtott Mark Spitz az Olimpiák történetében. Hét versenyszámban úszott, mind a hétben világrekordot, olimpiai rekordot teljesített, és ezzel 7 aranyérem boldog tulajdonosa. Johnny Weismuller, a legendás him, ötszörös olimpiai bajnok Mark Spitzröl nyilatkozott: mely szerint a müncheni olimpián öt aranyérmet vár utódjától. még mindig olyan feltételekhez köti a háború beszüntetését, amelyekről bölcsen tudja, hogy elfogadhatatlanok a szabadságharcosok számára?! Es meg valami: Mit fog szólni az amerikai nép, de különösen az érintett családtagok sokasága, ha majd kiderül, hogy a számtalan “tévedésből” történt bombázás során, vagy az állítólag elpusztított 135 Hanoi-környéki katonai barakk letárolása kÖz- ben egyik-másik többtonnás bombánk pont egy fogolytáborban csapott le — jótékonyan végetvet-
