Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-08-03 / 29. szám

Thursday, Aug. 3 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 INDIA MCGCROSODOTT A KÚ2DCL £MB£N TÖRPE ORSZÁG A számos problémával küzdő Indiának még külön megpróbáltatást jelentett a pakisztáni polgárháború, amellyel kapcsolatban Bangladesh menekültjeinek sok százezrei kerestek menedéket az indiai határo­kon belül. Miután Indira Gandhi kormányának csa­patai segítséget küldtek a függetlenségéért küzdő Bangladesh-nek és múlt decemberben győzelmet a- rattak a nyugat-pakisztáni csapatok felett, India megerősödve, kormánya a nép bizalma által támo­gatva került ki a konfliktusból. A győzelmekkel és helyes politikával elért önbi­zalom módot adott Indiának, hogy határozottab­ban függetlenítse magát a nyugati államoktól, külö­nösen az Egyesült Államoktól; ezért politikában baloldalra tolódik es nemzetközi viszonylatban a Szovjetunióhoz közeledik. Gandhi asszony ne’pszeríi politikájának eredmé­nyeképp a New Congress Party, (Mrs. Gandhi pártja) a márciusi választásokban óriási többséget aratott és súlyos csapást mért az ellenzéki pártokra. Indiában még óriási fejlődésre van szükség a nyo­mor megszúntetésere és még nagy politikai változá­sok kellenek a nagy osztály- és vagyonbeli különb­ségek eltörlésére. De a megújult Indiában a nép biza­lommal tekint a jövő elé. Az 5000 éves múlt és a jelen találkozik New Delhi­ben, ahol a parlament épülete előtt elefánton utazók haladnak el. Andorra egészen kicsiny ország és mégis - hár­man is uralkodnak felette, három személy gyako­rolja az államhatalmat. A főszindikus mellett Fran­ciaország mindenkori elnöke és Urgel spanyol vá­ros püspöke tevékenykedik, hogy a 14.000 főnyi andorrai lakosság ügyes-bajos dolgait irányítsa. Fővárosát Andorra la Vellának nevezik. Földraj­zi fekvésének megfelelően két pénzneme van, a frank és a pezeta. A vidék festői, romantikus. A világutazók terveibe mindig beletartozik, hogy ha már arrafelé járnak, ezt a különös kis törpe álla- mocskát is meglátogassák. Igazuk van, hatalmas he­gyek váltakoznak apró völgyekkel, a sebes patako­kat régi, sok évszázaddal ezelőtt épített hidacskák szelik át, maga a kormányzati épület a Casa de la Vall régi kastély. Itt őrzik az ország alkotmányát, amit “Fehér könyvnek” neveznek. Ez a dokumen­tum rögzíti az andorraiak jogait és kötelességeit. Az utóbbiakból nagyon keveset lehetne felsorolni, hiszen az élet Andorrában viszonylag egyszerű, fő­leg akkor, ha összehasonlítjuk avval a rendkívül bo­nyolult és összetett életformával, ami nagy szom­szédjaira jellemző. Mindennél többet mond, hogy ennek az álla- mocskának mindössze két kereseti forrása van. Az egyik a juhtenyésztés, a másik az idegenforgalom. A törpe országnak 150 minden igényt kielégítő mo­dern .szállodája van, és a természet kegyeiből ezen a kis területen olyan attrakciókat nyújt, amit hatal­mas országok is megirigyelhetnek: kitűnő síterepei vannak, lehet halászni, vadászni, vagyis a távolról jött látogató mindent megkap ízlése szerint. Andorrának van törvényhozó testületé is, az államtanács. Ott 24-en hozzák és cikkelyezik be a törvényeket és választják meg a főszindikust, aki­nek azután az uralkodás “nehéz gondjaihoz” segít­séget nyújt a francia köztársaság elnöke s Urgel püspöke. Az ország 1278 óta szuverén állam, nem is veszélyeztette eddig állami létét senki és semmi. Hiába, sok esetben a kicsiknek könnyebb, mint a nagyoknak. ÚJRA FELÉPÍTIK A VARSÓI KIRÁLYI PALOTÁT A németek gyujtóbombákkal árasztották el, vé­gül Hitler személyes parancsára 1944 telén felrob­bantották a varsói királyi palotát. Ezt szimbólum­nak szánták, mert a palota a lengyelek szemében mindenkor a lengyel függetlenség és kultúra nemze­ti emlékműve volt. A varsóiak az égő palotából — a nemet megszállás alatt — életük veszélyeztetésével értékes festményeket, szobrokat, bútorokat, diszi- tő elemeket — fából készült babos korlátokat, fara­gott reneszánsz meg barokk motívumokat stb. — mentettek ki. Egy évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy újra fölépítik a palotát, és a megmentett érté­keket az új palotában helyezik el. Nemcsak az egész országból, hanem a világ minden táján élÖ len­gyelektől érkeznek adományok az 56 tagból álló polgári bizottsághoz, hogy Canaletto képe alapján a palota legkésőbb tiz éven belül ismét felépülhes­sen. Környezetvédelem Szovjetunióban A folyók vizeinek tisztántartására a Szovjetunió nagyméretű program meginditását jelentette be, amelynek teljes kivitelezése után, 1980-ban szigorú­an tilo6 lesz tisztítatlan szennyvizet kibocsátani a Volga és Ural folyókba. A program szerint 1972- től 1975-ig 700 millió rubel költséggel 421 ipari salaktisztitó telepet és további 300 millió rubel költséggel 15 városi viztisztitó üzemet építenek. Ez több mint 1 .milliárd dollár állami kiadásnak felel meg. A Népi Ellenőrző Bizottság feladata a prog­ram keresztülvitelét és szigorú betartását ellenőriz­ni. Az utóbbi 5 év folyamán épített berendezések jelentősen csökkentették az ipari telepekről a fo­lyókba ömlő vegyszerek, olajak, réz és cink-vegyú- letek mennyiségét, de mégsem elégségesen az egyre apadó vízmennyiség védelmére és tisztántartására. A Volga és az Ural vize a Kaspi-tengerbe ömlik, amelynek szintje, a beleömló folyók vizének foko­zottabb felhasználása miatt állandóan esik. A viz felhasználására elrendelt takarékossággal a szovjet program a Kaspi-tenger vízellátását is segíti. Miután a nyugati országokban, de különösen az Egyesült Államokban az ipari, technikai fejlő­déssel kapcsolatban ekológiai katasztrófától tarta­nak, a szovjet vezetőket és tudósokat nem aggaszt­ják a fejlődésből a környezetre néző veszélyek. Nem­rég jelent meg a “The Limits of Growth” cimu könyv, a Massachusetts Institute of Technology tu­dósainak komputerrel kiszámított analízise, a neves közgazdászokból és üzletemberekből álló Club of Rome égisze alatt, amelyben a modem ipari társada­lom problémáit tanulmányozták. Jóslásuk szerint az emberiség annyira megrontja, hogy lakhatatlanná teszi környezetét a technika haladásának tovább­fejlesztésével, ezért a fejlődés lelassítását, vagy tel­jes megszüntetését ajánlják. Ezzel szemben a Szovjet Tudományos Akadémia első alelnoke, Dr. Mikhail D. Millionshchikov, aki a Szovjetunió Kommunista Pártjának is vezető tag­ja kijelentette, semmi eshetőség nincs arra, hogy az ipari-gazdasági fejlődés, vagy a népesség szaporo­dása a Szovjetunióban a környezet végzetes lerom­lására 'vezetne.. Egy amerikai újságírónak adott in­terjúban Dr. Millionshchikov megjegyezte: “Ön en­gem kommunista agitátornak fog nevezni, de mé­gis csak azt mondhatom, hogy a gazdasági fejlődés problémáinak megoldásához megfelelő társadalmi rendszer szükséges, olyan rendszer, amely mindent az egész társadalom szempontjából Ítél meg.” Dr. Millionshchikov azt is kifejtette, hogy mindez azért lehetséges a Szovjetunióban, mert a gazdasági vezetők nincsenek ellentmondásban az ország érde­keivel. . Példának megemlítette a milliárd dolláros Volga-Ural vizszennyezéselleni programot, amely vi­lágosan mutatja a tudósok vezető szerepét a gazda­sági fejlődés fontos kérdéseinek megitélésében. Mint Dr. Millionshchikov mondotta, a Szovjet Tudományos Akadémia feladata az új technikai fejleményeket megbírálni és a kutatások irányát megszabni. Az országos gazdaság fejlesztésében egyetlen lépést sem lehet tenni az Akadémia közre­működése nélkül s az dönt afelett, hogy új ipari fej­lesztéseknek, vagy technológiai eljárásoknak milyen hatásuk van a környezetre. Az amerikai Tudon.,L yos Akadémiával szemben a szovjet Akadémia nemcsak tiszteletbeli szerepet játszik, hanem a legfontosabb kutatások .felett is rendelkezik és hatáskörét a 24. partkongresszus még tovább kiterjesztette. t Vágó Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom