Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-08-03 / 29. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 3 1972 wP'Lr 0* fj/A/ rJj Jfái Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. NYÍLT LETEL PARILOVICS IMRE DRÁGA IMRE BÁCSI ! BÁCSIHOZ Lapunk április 20-i számában köszöntöttem a T. Olvasótábort és a lap T. Szerkesztőbizottságát felszabadulásunk ünnepe alkalmából. Innen tudta meg Imre bácsi, mint volt hajdudorogi a nevemet és a címemet. S mindjárt levelet is menesztett hozzám. Imre bátyám! Levelére bőségesen külön válaszoltam, lehet, már meg is kapta. Minden jóbarátját, ismerősét és rokonát felkerestem. Mindenki imi fog Magának. Az, hogy “mar” 77 éves nem jelent semmit, hiszen itt van re'gi ismerőse, Gombos János bácsi, most is szüzdohányt szív 98 eves létére, s a doktorhoz csak tyúkszemtapasz végett megy el, pedig nálunk az orvosi ellátás ingyenes. Ha újra Hajdudorogon járna, nem ismerne rá erre a “falura”. Az országgyűlés határozata alapján Nagyközséggé lépett elő. Ruhagyár, Papírgyár, Sütőüzem, Kisipari szövetkezet, 3 termelőszövetkezet, 1 földmivesszövetkezet és egy sörgyár működik itt. Van álláslehetőség, s a nép jól él, csak végre lenne béke már, lenne vége már az amerikai tolakodásnak. Tudom Imre bácsi és szocialista érzelmű barátai nem tehetnek erről. Amerikai állampolgárok lettek régóta, de nem vallják az amerikai kormány célját: a világuralomra törést, a bombázást Vietnámban, a zsam okoskodást, az uralkodást. Mi kicsiny ország vagyunk, de a Szovjet-Unió óriási nagyhataWINDSOR, Ont. Az ápr. 20.-i lapban megjelent “Nem enyhült a viszony Canada és az USA között”, c. cikk nagyon megragadta a figyelmemet, mely nagyon jól ismerteti a két ország közti viszonyt. Az amerikai bankárok, nagyvállalatok 35 milliárd dollárt fektettek be Canada nemzetgazdaságába, mert előre kiszámítják, milyen jő hasznot fognak zsebre vágni. Itt történik, amit a kanadai polgárok nagyrésze nem tud, hogy ez nem kölcsön, tehát akkor miért kell kamatot fizetni rá? Hiszen ők a jövedelmet zsebre vágják és a tetejébe még kamatot is kapnak. Ez túlságos igazságtalanság. Connolly, a volt U.S. pénzügyminiszter nem volt megelégedve, mert Canada többet exportált a U.S.-be, mint amennyit importált onnan. Itt bújik ki a szög a zsákból. Erre Trudeau miniszter azt válaszolta, hogy a kereskedelmi többletre szüksége van Canadának, hogy képes legyen az amerikai befektetés után kamatot fizetni. (Jgy vélem,.hogy a szerkesztőségnek módjában áll majd erre világosan érthető választ adni az újságon keresztül, hogy miért fizet és milyen százalékos kamatot Canada? lom, sőt atomhatalom. S megvédjük mindazt, amit kiizzadtunk, felépítettünk. Ezért nyugodtan, békésen terhet minden este nyugovóra, mert van, aki békés életünk fölött őrködik. Őrködik vagyonunk fölött, de szellemi javaink fölött is, többek között egy kulturkombinátunk és egy 11 ezer kötetes könyvtárunk fölött. (Érdekes, Hajdudorog 11 ezer lakosú is.) A könyvtár ingyenes, a központi orvosi rendelőben a vizsgálat ingyenes, a gyógyszerért 15 %-otkell fizetni. Megdőlt a régi elmélet: “Drága, mint a patika!” A patika a legolcsóbb. S ha a templom előtti halotti hirdetőtáblát bármikor is megnézem, 80 éven felüliek szerepelnek csak a temetőbe indulók között. Nem véletlen müve ez. Egyszóval drága Imre bátyám, száz-oldalakat lehetne Írni új életünkről. Akit csak érdekel Hajdudorog, ha Pestre utazik, “ugoijon le” Hajdudorogra. Nem bánja meg. 600 éves templomerődöt is lát, és Bocskai István építette kulcsos lörésű várfalat. No meg a Bocskai vendéglőben 6.- forintért (20 cent) olyan ebédet ehet, de bőségeset ám, hogy megnyalja utána a száját. A levél elment, várom válaszát, küldjön újságokat, jó egészséget kívánok és honfitársi szeretettel öleli: > > DENES GÉZA Hajdudorog, Tokaji ut 2. Alex Felső KANADAI LEVELHEZ Tudni kell, hogy az amerikai töke uralja a kanadai ipari vállalatok kétharmadát. A külföldi tőkebefektetés 80 százaléka amerikai. Noha az utolsó esztendőben több árút adott el t Kanada az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolt az Egyesült Államoktól, a pénzügyi mérleg a US javára billen, mert a befektetett összeg utáni kamat és a vállalatok profitjának nagy része az amerikai bankárok zsebébe vándorol. Ezért ellenzi a Trudeau kormány például azt, hogy Kanada nagy olaj- és földgáz-tartalékát “közös” amerikai - kanadai vállalatok aknázzák ki. Trudeau kanadai vállalatokra óhajtja hárítani ezt a feladatot es ezzel akarja ellensúlyozni az amerikai tóke előretörését. Ezért hoztak törvényt Kanadában az amerikai tóke teijeszkedésének meggátlására, mely tiltja új amerikai tőke befektetését a hírszolgálatba,újságokba, bankokba és pénzügyi intézményekbe és kanadai vállalatok beolvasztását, bekebelezését, az amerikai vállalatok által. A NYUGALOMBA VONULÁSRÓL Azt mondja egy hírneves lélekbúvár, hogy 40 évet kellene még élni mindenkinek, miután nyugalomba vonult. Egy professzor megállapította, hogy Amerikában a munkás (kevés kivétellel) 65 éves kora után már félig halott. Az éveket meg lehetne hosszabbítani, mondja ez a professzor, ha megváltoztatjuk étkezési szokásainkat. Idős emberek szeretnek elrágódni puha, fehér lisztből készült kenyéren, vagy zsemlyén, mely értéktelen tápszer. Életünk úgy van berendezve, hogy négyszer 25 évet élhetünk teljes boldogságban, jó egészségben. Az első 25 év legyen a tanulás ideje, a második 25 ev a munka és családalapítás korszaka, a harmadik 25 év a társadalmi ügyekkel való foglalkozás ideje és a negyedik 25 év a nyugalomba vonulás éveit foglalja magában, gondtalan pihenéssel. Az átlagos munkásember a negyedik 25 évet már nem igen élvezheti, mert a legtöbb esetben már a föld alatt pihen. Szó sincs róla, vannak kivételek, pld. a Szovjetunióban 70 száz évet meghaladó ember él egy 2000 lelket számláló faluban. Picasso hires festőművész 91 éves és még szüntelenül dolgozik, állítólag még szívesen foglalkozik a nőkkel is. Pablo Casals, hires gordonka művész 95 éves és még hangversenyeken lép fel. Tehát az öregséget lehet halasztani, késleltetni, elsősorban azzal, hogy étkezési szokásainkon változtatunk, rendszeres testgyakorlatot végzünk, s mindednél fontosabb, hogy legyünk elfoglalva valami hasznos teendővel, ne adjunk alkalmat a természetnek, hogy elöregedjünk. SCHUBERT JÓZSEF, Elsinore, CAL. COLOMBUS, O. En is hozzájárulok a kampányhoz az ohiói kvótára tíz dollárral. Most léptem be 89. évembe és életemben sok mindenben volt részem, jóban, rosszban. 16 eVen át voltam a földgyomrában , mint szénbányász és életem további éveiben mint munkás nehezen dolgoztam. Ezen idő alatt két feleséget el veszítettem, most magamban élek. Koromhoz képest elég jól érzem magam, amiben az orvos is segítségemre van. 1913 óta olvasom sajtónkat és tehetségem szerint mindig támogattam. Jó munkát kívánok mindenkinek. WILLIAM TÓTH PORT RICHEY, Fia. Az Emlékkönyvet köszönettel vettem, gratulálok mindazoknak, akiknek valami közük volt az összeállításához és kiküldéséhez. Mivel nem ismerek itt magyarokat, küldök két pennsylvániai címet, próbáljanak szerencsét mutatványszámokkal. A könyvért tíz dollárt mellékelek. PÁL LAJOS ELJEN A MAGYAR SZÓ! DETROIT, Mich. Az Emlékkönyvet én is megkap tam és küldök érte két dollárt, bár tudom, hogy sokkal többet ér. Drága emlék ez arra, hogy lapunk hogyan élte at a viharos 70 evet. Éljen a Magyar Szó még sokáig és szaporodjon sok olvasóval, hogy harcunk diadalmas legyen. Hiszen ha nem vetünk, akkor nem is arathatunk. ROSE PAVLOFF ......................................................................................................................................... | SOBEL OVERSEAS CORP. | = IW H FAiiAVIlÄRCrA 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 = = I9\IVA 1 UUuYliOlVocu — telefon: 12121535-0490 — = I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS E E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2 3HIIIIIIIIÍIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIHHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHIIIIIIIHIIIIIIIIHIHIIIIIIIIIIIIIIÍI
