Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-08-03 / 29. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 3 1972 A szép fogalma... . ... ... napjaink szepsegidealia Néhány szó a divatékszerekről A “szép” fogalmát az ember alkotta és ez ugyanúgy fejlődik az emberiséggel, mint a művészetek. Az ember megjelenése előtt is voltak arányok, ritmusok, szinek, de ezek önmagukban nem voltak szépek vagy csúnyák, csak az ember tudatában váltak azzá. A szépség az embertől nem független tárgyi valóság, hanem az emberek tudatában megjelenő szubjektív jelenség. Évezredek gyakorlati tapasztalatai, majd elméleti tevékenységek során alakultak ki a szép ismérvei. A szépet csak összehasonlítás alapján lehet felismerni. Az emberek tudatában a jó fogalma gyakran keveredik a széppel: például a jó időt szépnek mondjuk, vagy a jó emberi tulajdonságokat szépnek tartjuk. Ugyanúgy szépnek tartjuk a tisztát, az ápoltat is, mert jó és kellemes érzést keltenek. Korunk a csúnyát sem tartja csupán a szép ellenpólusának. Önmagában a csúnya is lehet vonzó, vagy egyediségében érdekes. Minden kornak, sőt népnek van saját szépségideálja. Más a szép nő fogalma a keleti es más a nyugati népeknél. Az ősember duzzadó csípőkkel, mellekkel, terhességtől domborodó hassal ábrázolta asszonyalakját. Az egyiptomi nők csípője karcsú, válluk széles volt és nem kellett szégyenkezniük nagy, csontos lábfejük miatt. A görögök és a rómaiak megpróbálták képletekbe foglalni a női test arányait. A középkor megkísérelte eltüntetni a test szépségét. Indiában a vékony derék, a széles, iveit formák a szépek. A modern európai és -amerikai nőtipus a hosszú lábú, vékony csipöjü, fiús alkat. A polgári ízlés évtizedekig megkövetelte a parányi lábfejet, a kicsi, párnás, nőies kezeket, a halvány bőrt. A mai nő sportos alkat, intellektuális típus, hosszú, csontos újakkal —, és kiderült, hogy nem is olyan kicsi a lábfeje. Mivel élete nagy részét munkahelyen, zárt épületben tölti, szeretne egész éven át napbarnítottnak látszani. Amint látjuk, nincsenek a női szépségre örök érvényű törvények. Csodák sincsenek, melyek mindenkit ideálissá varázsolnának. Az alkat, a csontozat és az ideálistól eltérő alkati sajátosságok vele születnek az emberrel. Minden nőben van valami figyelemreméltó érték, csak fel kell fedezni és élni kell a lehetőségeivel, ízlés és akarat kérdése. Sokan állítják — főleg férfiak —, hogy a nők csak önmagukat szeretik. Ez tévhit. A legtöbb nő nem szereti, nem is ismeri önmagát, csupán másoknak akar tetszeni. Típusokat utánoz, ahelyett, hogy felfedezné saját egyéniségét. Ha felismerné saját értékéit, kialakítaná saját stílusát, bátrabban mozogna, mindjárt mások is érdekesebbnek találnák. Fontos, hogy az ember megszabaduljon a gátlásaitól, mert a test hibain, hiányosságain segít a divat és a kozmetika. A szépség nem pénz e’s nem idő kérdése. Napjainkban a modern kozmetika vívmányai nem hét lakat alatt őrzött titkok, mindenkinek rendelkezésére állnak. Jellemző, hogy a legelfoglaltabb nők a legszebbek, legápoltabbak, mert munkájukat, elfoglaltságaikat úgy szervezik meg, hogy programjukba a szépségápolást és a magukkal való törődést is be tudják venni. A mai nőnek úgy kell foglalkoznia a szépségével, olyan magától értetődően, mint a hi- géniával. Senki sem gondol az időre, mikor naponta fürdik, fogait ápolja, vagy kezet mos, mert megszokta és igényévé vált. A modern kozmetika és divat segít ugyan elleplezni az arc, vagy az alak elonytelenségeit, de könnyen álarccá, magunkra aggatott sallanggá vallhat, ha csak másokat próbálunk utá. or r; velük. A mai nő szépségét nem lehet meghatározni csupán külső ismertetőjegyekkel. A mai ember sz '-p- se'gigényét nem elégíti ki egy szabályos babí. re, arányos termet, vagy hibátlan bőr, szép haj, tb. A mai nőnek egyénisége van és ez látszik tekinte- • tén, arckifejezésen, mozgásán, gesztusain, érezni á beszeden. A mai nő szépsége kifejezésre jut egész lényében, megjelenésében. Nem korlátozzák előírások, kánonok, lényege, hogy légkört tudjon teremteni maga körül. Légrády Netti A szolidan és Ízléssel viselt, változatos anyagú — fa, fém, kerámia, porcelán, üveg, ko, műanyag, stb,— divatékszerek (bizsuk) dekoratív, hangulatos kié - geszitöi a modem öltözködésnek. Milyen ruhához, milyen divatékszereket viseljünk? A finomveretű ötvös fémtűk, karperecek, fémfüggős nyakláncok, kerámia brossok, az egyszerű műkő üveg és fagyöngy nyakláncok a mindennapi utcai öltözék, az egyszínű szövetruhák, kiskosztümök Ízléses kiegészítői lehetnek. A csillogó, többsoros csiszolt üveg es műgyöngyök, strasszdiszek az esti és alkalmi öltözékhez, a selyem és bársonyruhákhoz valók. Utcai ruhához tehát egyszerűbb, estélyi ruhához csillogóbb, gazdagabb, esetleg a táskát, hajat sőt a cipőt is díszítő divatekszer garnitúrát viselhetünk. Inkább legyünk mértéktartók. Egy jól elhelyezett csillogó bross, vagy nyaklánc — fülbevalóval, esetleg karpereccel — sokkal hatásosabb lehet, mint ha hivalkodóan tuldiszitjük magunkat. Kivágott ruhához nagyon dekoratív a tőbbsoros gyöngy, de csak karcsú szép nyakra való. Rövid tömzsi nyakra egyszerűbb, egy, legfeljebb kétsoros gyöngyök előnyösek. Kézimunkázok figyelmébe A subaszónyeg hagyományos alapanyagára, kongréra dolgozunk, szönyegfonallal. A halacskás szőnyeg alapszíne világoskék es türkizzöld. A levegobuborekok feherek, a halacskák piros es sárga színűek, a kopoltyú csikja fekete. Aranysárga alapra, fekete színből készítjük el a stilizált növény szárat és leveleit, a két bogyo színe élénkpiros és világospiros árnyalatú. S|hA BUDAPESTRE MEGY |§ « EL_NE MULASSZA FELKERESNI k | | KŐVÁRI TIBOR 3 j? NÉPMŰVÉSZETI ÜZLETÉT k ' V. Néphadsereg u.13 szám r | eredeti NÉPMŰVÉSZETI 5 } aruk nagy választékban |-\ I b Egy blokk a Szent István körúttól t iée»' ‘x?
