Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-12-14 / 48. szám

Thursday, Dec. 14. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 BERES FERENC : PEST - BUDA ÓBUDA - BUDAPEST Száz évvel ezelőtt 1873-ban az akkori Magyaror- szagnak tulajdonképpen nem volt igazi fővárosa. A Duna jobb és bal pártján két szabad királyi fővá­ros volt. Buda és Pest. Az ország népe egyre sürge­tőbben követelte, hogy az európai országokhoz mél­tóan Magyarországnak is végre igazi egységes világ­városi fővárosa legyen Budapest névvel. A hosszas tanácskozások eredményeként 1873 október 9-en azután utoljára ült össze Buda, Pest és Óbuda kép­viselőtestületének közgyűlésé, hogy határozatot hozzon az új főváros megalapításáról. Ugyanez év október 25-én a régi Vigadó épületében össze is ült az egyesitett Budapest főváros törvényhatósága bi­zottságának alakuló ülése. Mindez, ami ma mar történelem, természetesen nem ment ilyen egyszerűen. A régi krónikák es ta­nácskozások jegyzőkönyvei érdekes dokumentumo­kat rejtenek. Mert mit mondott például Szentkirályi Móric, aki 1867-tól 1868-ig Pest főpolgármestere volt? Szentkirályi szerint' nem szabad Budát és Pestet egyesíteni, mert — mint mondotta — Buda egy elmaradott, jövő nélküli város, amelynek csak múltja és történelme van, fejlődési lehetősége sem városépitészetileg, sem iparilag nincs. Pest nem vállalhatja azt a tehertételt, amit az egyesítés során Buda ráháritana. Ezenkívül Magyarországnak magyar fővárosa kell hogy legyen, Buda pedig, mint köztu­dott, számos nemzetiségből tevődik össze, németek, rácok, stb. Valóban Buda az 1870-es években a királyi Vár es a fürdők kivételével vidéki településnek látszott. A környező dombokat, erdők fedték és csak itt-ott volt kevés mezőgazdaság, főleg szőlőművelés. A rác­városban, ahogy annakidején nevezték, kereskedő, szölőmüvelö németajkú lakosság, a mai Halászbás­tya alatti úgynevezett halásztelepen halászok kis hazai voltak. Pest viszont nagy jövő előtt álló, egyre szélesedő, fejlődő városnak Ígérkezett. Sorra nőttek a szállodák, lakóházak, a sik területen lehetőség nyílt a terjeszkedésre, később pedig megjelent az ipar is. Érdekessége a történelemnek, hogy Buda sem akart Pesthez csatlakozni. Buda vezetőinek az volt a véleménye, hogy mindaddig nem lehet egyesíteni a két várost, amig csak egy hidja van a városnak, igy a budaiak hátrányba kerülnének a pestiekkel szem­ben és csak a terheket kellene nagyobb mértékben vállalniok. A huza-vona azonban mégis eredményre vezetett és sem Szentkirályi Móricnak, sem a budai vezetőknek nem lett igazuk, mert 1872 december 22-én megjelent az egyesítésről szóló törvény, amely kimondta, hogy Pest, Buda, valamint Óbuda és a Pest-Pilis-Solt’Kiskun vármegyéből kiszakított Margitsziget, mint önálló terület, Budapest néven egyesül. i Érdemes néhány adatot felsorolni a lakosság lét­számáról. 1870-ben Pestnek 280 ezer lakosa volt. A körülötte települt kisközségeknek, a mai Pester­zsébetnek, — ami régen Erzsébetfalva volt, — 277 lakosa, Gubacspusztának és a körülötte lévő tanyák­nak 467 és Kossuthfalvának 162 lakosa volt. Budát viszont meg kevesebben lakták. Ilyen volt száz év­vel ezelőtt a főváros, Budapest. Ma pedig a közel kétmillió lakosú főváros ünnep­ségsorozattal készül a centenárium megünneplésé­re. A főváros es vele együtt az egész ország magáé­nak vallotta a megemlékezést. A gazdag program már 1972-ben megkezdődött. Szeptember közepén ünnepi összevont tanácsülésen hirdették meg a cen­tenárium kezdetét, amelynek egyik igen jelentős, Europa történelmében első ízben megvalósuló ese­ménye az európai országok polgármestereinek bu­dapesti tanácskozása volt, amelyet 1972 szeptem­ber 26. és 28. között rendeztek meg. A nagyszabá­sú, mindent átfogó tanácskozás jelentőségét jól jel­lemezte Teuvo Aure, Helsinki polgármestere, aki többi között ezeket mondta: korábban még nem volt ra példa, hogy ennyi európai főváros polgár- mestere gyűljön össze a közös problémák megvita­tására. A kölcsönös megértés és együttműködés ki­alakítására tett nagyszerű erőfeszítés nem csak az egyes városok gondjainak, problémáinak megoldá­sához nyújt segítséget, hanem nagyszerű lehetősé­get biztosított a világbeke ügyének előmozdítására is. A polgármesterek ugyanis tanácskozásaikon fog­lalkoztak a világvárosok legnagyobb gondjaival; a környezetvedelemmel, a korszerű városépítés és vá­rosfejlesztés módszereivel, a városi közlekedés ne­hézségeivel, általában mindazokkal a kérdésekkel, amelyek egyre nehezebbé teszik a világvárosi embe­rek eletet. A centenáriumi évnek csak egyrésze volt ez a ta­nácskozás, mint ahogy az a hatalmas kiállítás is, amely bemutatja száz év fejlődését, de részletes ké­pét ad az európai fővárosok életéről is. A főváros és az ország egységét szimbolizáljak majd azok a létesítmények, amelyeket a megyék ajándékoztak a fővárosnak. Hogy csak néhányat említsünk, Vas megye dolgozói a XI. kerületnek száz férőhelyes óvodát és egy 60 fős bölcs'ódét épít a fővárosban, mig Szolnok megye ugyancsak száz férőhelyes óvoda építésével köszönti a centenáriu­mát ünneplő Budapestet. Érdemes megemlíteni meg, hogy a város es környékének levegő szennyezettsé­ge ellen 2500 fát ültetnek Budapesten. A centenáriumi ünnepségek indulására elkészí­tettek és teljes hosszában üzembe helyeztek a Metrót, amely keleti es nyugati irányban köti össze a fővárost. Ugyanakkor elkezdődött az észak-déli irányú Metró vonal építése is. TÁJÉKOZTATÓ Az 1973.. ÉVI MAGYARORSZÁGI GYERMEKÜDÜLTETÉSRŐL ÉS ÖSZTÖNDÍJAKRÓL I. Az Anyanyelvi Konferencia Védnökség 1973. nyarán is — a Balaton mentén — üdülési lehetősé­get biztosit a külföldön élő magyar szülök 7—14 éves korú gyermekei számára. Az üdülés ideje alatt, felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait, lehető­ség lesz arra, hogy a gyermekek pedagógusok irá- nyitasával gyarapithassák a magyar nyelvi,irodalmi, nepzenei ismereteiket. A gyermeküdültetés 1973. junius 20-töl augusz­tus 28-ig tart — Fonyódligeten, Balatonlellén és Zamárdiban lévő SZOT gyermeküdülőkben, kéthe­tes turnusokban. A KÉTHETES TURNUSOK IDŐPONTJAI: LÁNYOK: FIUK: jun 20 — jul 3-ig Fonyódliget Balatonlelle jul 4 _ jul 17-ig Fonyódliget Balatonlelle jul 18 _ jul 31-ig Fonyódliget Balatonlelle és Zamárdi aug 1 - aug 14-ig Fonyódliget Balatonlelle aug 15 - aug 28-ig Fonyódliget Balatonlelle A jelentkezést 1973. május 15-ig kell megkülde­ni az alábbi cimre: Anyanyelvi Konferencia Véd­nöksége 1905 Budapest, Benczúr u. 15. Egy fő részvételi dija 2 hétre: 40.- US dollár. — A gyermekek több turnust is igénybe vehet­nek. A részvételi dijat bankcsekken “MVSZ Utazási Iroda” megjelöléssel kell megküldeni 1973. május 15.-ig. (1905 BUDAPEST Benczúr u. 15.) EGYEB TUDNIVALÓKAT KŐVETKEZŐ LAPSZÁMUNKBAN KÖZLÜNK 15 éves a Fóti Gyermekváros Az országos gyűjtés eredményeképpen épült Fóti Gyermekváros, idén ünnepelte fennállásának 15. év­fordulóját. A ma már 66 holdas otthon csaknem 900 gondozottjának eltartására és nevelésére évente húszmillió forintot fordít az állam. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni a leg­újabb statisztikára, amely arról tanúskodik, hogy je­lenleg Magyarországon 139 nevelootthon működik, a felszabadulas előtt 77 arvaház volt, de ezek közül csak 15-Öt tartottak fenn az állami költségvetésből. ......................... I SOBEL OVERSEAS CORP. | = ÍUÍi A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = milR i OUUT IHmdEu - telefon. 1212) 535.0490 - = I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY VIZUMSZERZÉS ~ 5 LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = 5 IKK A Magyarországra TUZEX Csehszlovákiába 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom