Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 chicagói konvenció után, amelyen Debs és DeLeon kezet fogtak egymással, az SLP vezetése alatt lévő Népakarat és az S. P. kiadásában megjelenő Előre egyesültek, Testvériség néven. 1912 november 2-án az Előre, mint napilap jelent meg az M.B.O.SZ. támogatásával, így nemcsak a Betegsegélyzönek, hanem az Amerikai Magyar Szocialista Szövetségnek is lényegesen megnőtt a befolyása. A munkás-1 .ság két említett szerve mindjobban politikai tényezővé vált az amerikai magyar munkás- mozgalomban. A Tisza és Lukács kormányzat ellen, 1913. március 2-án nagy tiltakozó népgyülést hívtak össze, amelyet az Arlington Hallban tartottak meg, ahonnan táviratot küldtek Magyarországra a munkásság képviselőinek, üdvözölve az általános sztrájk előtt álló magyar dolgozókat. A távirat szövegéből a következőket idézzük: “Magyarország forradalmi munkásságát és az egyesült ellenzéki pártodat a március 2.-án New York-ban megtartott gyűlés szívből üd- • vözli, Magyarország hóhérait megvetőleg elitéli.” Amikor az Egyesült Államok is csatlakozott a háborúhoz, az Új Elörétöl megvonták a postai szállítási jogot. Az egész munkásmozgalom új feladatok előtt állt. Meg kellett oldani, hogyan teijesszék a sajtót, hogyan vigyék előre a háborűellenes küzdelmet. A lap szétosztására minden városban csoportosan jelentkeztek a munkások. Nemcsak a meglévő előfizetőknek hordták ki a lapot, hanem ezer és ezer új előfizetőt szereztek, úgy, hogy az Előre olvasóinak száma 10 hónap leforgása alatt megduplázódott. Az orosz proletárforradalom nagy kihatással volt az amerikai magyar munkásmozgalomra, de nagy kihatással volt a bevándorolt amerikai magyar tömegekre általában. A frontok összeomlásában a magyarországi forradalom csiráit látták, és amikor 1919 március 21-én a magyarországi Karolyi-forradalmat a munkásság uralma váltotta fel, a változást az amerikai magyar munkásság örömmámorban vette tudomásul. Hatalmas népgyülések zajlottak le az egész országban, és Magyar Amerika lakossága tiz és százezres csoportokban sorakozott fel a Tanácshatalom mellé. A népgyülések olyan sikeresek voltak, hogy egyes városokban képtelenség volt termet találni, amely a gyűlésekre jövő munkásokat befogadta volna. A magyar- országi forradalom hireit és problémáit egyedül az Előre tárta fel az igazságnak megfelelően. Az 1920-as években lapunk következetesen rendíthetetlen harcot folytatott a Horthy rendszer és az Egyesült Államokban lévő csatlósai ellen. Folytatta ezt a harcot mindaddig, amig a második világháború be fejeztével 1945-ben felszabadult szülőhazánk és megalakult a munkás - paraszt kormány. Azóta is nagy rokonszenwel szemléli lapunk magyar testvéreink emberfeletti törekvéseit, az ipar fejlesztésére, a mezőgazdasag korszerűsítésére. a kultúra és a nép életszínvonalának állandó emelésére. ********* AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLŐ LELKIISMERTE Ünnepi összejöveteleinken sok méltató szó hang - zott már el., lapunk hasábjain, alkalmi kiadványainknak 70. évfordulóját ünneplő sajtónk jelentőségéről. A méltatásokat e néhány szóval összegezhet-* jük: A huszadik szazadban sajtónk volt az amerikai magyarság — a második világháború legsötétebb óraiban talán az egész piagyar nemzet — élő lelkiismerete. Egyedül a mi sajtónk ápolta hűséggel, hirdette rendületlenül és következetesen itt az Egyesült Államokban a magyar nép legdrágább, legbecsesebb értékéit, dicső szabadság- és forradalmi hagyományait. Dózsa György halhatatlan kínja, a magyar dolgozó nép megváltását századokkal a történelmi predisztenáció előtt megkísérlő nagy harcának eszméi, az 1848-49-es szabadságharc forradalmi tanulságai, a hárommillió koldus Magyarországának mélységes társadalmi és gazdasági problémái, az egész világot a századunkban alapvetően megváltoztató szocialista eszmék egyedül a mi sajtónk hasábjain tárultak az amerikai magyarság széles rétegei elé, jutottak el a munkásöntudat legmagasabb fokát elérő amerikai magyar dolgozók gondolatvilágába. Ezzel párhuzamban fogadott hazánk, az Egyesült Államok legértékesebb demokratikus hagyományai, megalakulásának forradalmi körülményei és jelentősége, az amerikai nép, köztük a fekete nép évszázados roppant harcai a függetlenségi nyilatkozat ígéreteinek, a teljes egyenlőség valóraváltásáért, egyedül a mi sajtónk hasábjain tükröződtek vissza, s valtak az amerikai magyarok tízezrei öntudatának meghatározóivá s rajtuk keresztül magának az amerikai történelemnek hajtóerőivé. Ez a szent s olthatatlan fűzként égő és élő lelkiismeret tette magától értetődő kötelességévé lapunknak azt, hogy síkra szálljon, szószólója legyen az üldözötteknek, s megalázottaknak, a kizsákmányolás s a faji előítélet áldozatainak úgy fogadott hazánkban, mint szerte a világon. Az Egyesült Államok legkiválóbb fiai és lányai, akik a népért a haladás és a béke ügyéért való kiállásuk miatt börtönbe kerültek, lapunk hasábjain szóltak, közvetlenül vagy közvetve, amerikai magyarokhoz,' támogatásukra lapunk hivó szavára sorakoztak fel, s ha kellett tüntettek és adakoztak olvasóink. Big Hill Haywood, Joe Hill, Eugene Debs. Tom Mooney, Sacco és Vanzetti, a Scottsboro-fiúk a Horthy rendszer üldözöttéi, a Smith törvény áldozatai és napjainkban Angela Davis védelmére lapunk, mint az amerikai magyarság élő lelkiismerete mozgósította az amerikai magyarokat. A polgári sajtó — tisztelet az idönkinti s elenyésző kivételnek, (mint például a chicagói Magyar Tribune, a new brunswicki Magyar Hirnók) — ezzel szemben a múlt századvégi ferencjózsefi magyar dzsentrivilág dekadens légkörét terjesztette maga körül. Amüy megvetéssel tekintettek az “üzletüket” lehetővé tevő “bodik”-ra, éppolyan alázatossággal hajbókoltak s hajbókolnak ma is az amerikai üzleti és politikai világ “nagyságai” előtt. Fenntartás nélküli támogatói és kiszolgálói voltak a ferencjózsefi és az azt követő Horthy-rendszer politikai, társadalmi s gazdasági célkitűzéseinek. Ebbéli ténykedésüket természetesen összeegyeztették az amerikai üzleti világ követelményeivel. Az amerikai demokrácia egyes szólamait hangoztatva, de anélkül, hogy azok mélyebb jelentőségét valaha is megkísérelték volna olvasóikkal megértetni, a befolyásuk alatt lévő magyarságot politikai téren következetesen felajánlották és a választások idején “szállították” a legtöbbet igéro politikai csoportnak. Ezeket a megállapításokat meg kellett tennünk, egyrészt azért, hogy hozzájáruljunk sajtónk szerepe, jelentősége meghatározásához, de másrészt azért is, mert az utóbbi időben, nem is egy esetben, olyan jelenségeket észleltünk, amelyek azt a benyomást keltik bennünk, hogy lapunk és az akörül csoportosuló vagy csoportosult magyar szervezetek, intézmények szerepét, jelentőségét egyes hazai irók — akik jóhiszeműségét nem vitatjuk — komolyan aláértékelik, ugyanakkor pedig a polgári sajtó és szervezetek jellegét,"működését ugyanolyan mértekben túlértékelik. Az ilyen tendenciák, ha idejekorán nem korrigálódnak, komoly és nemcsak amerikaimagyar, hanem egyetemes vonatkozású tévedések- t nek, helytelen konkluzióknakválhatnak kűtforrásai- vá. Mi más következtetést vonhatunk le abból, — hogy a sok közül csak egy-két példát ragadjunk ki,— amikor egy, az amerikai magyarsággal foglalkozó kiadványból értesülünk, hogy az amerikai magyar polgári lapok “politikai tekintetben egyfajta, ’48-as függetlenségi eszmét követtek!” Vagy, amikor az amerikai magyar munkássajtóról azt állítják, hogy “nem foglalkoztak a magyar munkások magyar voltának megtartásával, sót igyekeztek elősegíteni az asszimilációt (Magyarok a Nagyvilágban 76. old.) Nincs és nem lehet kifogásunk ellene, sőt helyeseljük öhazai irók, történészek abbeli törekvéseit, hogy keresik és kultiválják a társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokat a külföldi magyarság minden, a mai Magyarország irányában a jóakarat legcsekélyebb jelét is tanúsító egyénékkel vagy szervezetekkel. Az ebbeli törekvéseknek azonban az amerikai magyarság történelmének és lapunk szere- pének a tényeknek megfelelő elemzésén és értékelésén kell alapulniok. DEÁK ZOLTÁN Tii.nníríTTmrirrriíMi.iniiiiinT.-nnTTYiTriiTTiir.H'i'.'.T v:::::i:;!i:mTiinnYini:iiTniifrn,^:iiin-.TrrTT.TTr,Tiiii;.:iiiTTfTfl;:;.-Tíi'7Tnri;:!r.r.r.vnnni:n..:.:'.;.,:.'í:viii:,.!i,'TrTrrrrTTT*Trr-r-r—^üMTrr’.TinnMüiTüDmiitiinmu-tiiiimCTniiiiiiüii.iüMirüurmnn.wriT.HiritrrTiüinrümHg VIDÁM SZÍNPAD VI.,Révay utca 18. Telefon: 311-311 ! 1972. augusztus 11 péntek, 12. szombat, 13. vasárnap, 18. péntek, 19. szombat 20. vasárnap, 25. péntek, 26. szombat, 27. vasárnap, szeptember 1. péntek, 2. szombat 3. vasárnap — este Vá 8 órakor EGY KIS HAZAI | A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK VIDÁM ZENÉS MŰSORA HAZALÁTOGATÓK NE MULASSZÁK EL MEGTEKINTENI EZT A MŰSORT!!! mil)HUUUlu»»imlllllHMlMllMimtl1immnminiinninl1úammiH1HWMIlUMmni«»mni»uu«*Mimmmm<n<.....iiiinuummmiumuümiimiimminiiniuumnmunnnUHinmnmiiiniintlIiHMummilllinmmniiimun....niinniniuiimiiuliiiimiiimum^
