Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-13 / 28. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 13. 1972 GELLERT HUGO : , r KAROLYI MIHÁLY AMERIKAI ÚTJÁRÓL A Magyar Szó első oldalán alcímnek ez kellene, hogy álljon: “Hetven esztendő Magyar Amerika szolgálatában.” Kezdettől fogva szivvel-lélekkel küzdött Magyar Amerika jólétéért és sok gonoszságtól óvta meg. Amit most leírok, sajtónk nélkül talán meg sem történt volna. De ha mégis megtörténik, arculata, tartalma is egész másként nézne ki. Cr * * * * # # * * Az amerikai kormány végre megadta a beutazási engedélyt és igy 1930 első hónapjaiban vártuk Károlyi Mihály New Yorkba érkezését. Egy este valami megbeszélés után éppen hazafelé indultunk, amikor jött a hir, hogy a Feakins iroda, mely Károlyi amerikai előadásait jegyezte elő, leszerződtette Károlyit az Amerikai Szocialista Párt new- yorki Carnegie Hall-ban tartandó gyűlésére. Mikor magunkhoz tértünk e lesújtó hir után, megállapítottuk, hogy Károlyi nem azért szakított a magyarországi szociáldemokratákkal, hogy az amerikai szociáldemokratákkal vegye fel az összeköttetést. Ez tisztára a Feakins iroda balkezes cselekedete volt. Ezért Károlyit azonnal értesítenünk kell, hogy intézkedhessen a Feakins iroda ezen baklövésével szemben. Kövess Lajos és Bálint Imrén kívül egy harmadik személy is jelen volt, akinek csak a keresztnevére emlékszem: “Sándor”. Elhatároztuk, hogy telefonon nyomban felhívjuk Károlyit. 11-re járt az idő. Parisban 3 órával később, éjjel 2 óra volt. A telefon álmából verte fel. Először a késői alkalmatlankodásért kértük bocsánatát. Mikor elmondtuk, hogy miről van szó, hálálkodott az értesítésért, mondván, hogy reggel amikor a Feakins iroda kinyit, tudatni fogja, hogy nem vehet részt az amerikai szocialista párt gyűlésén. így megnyugtatva, nagy reménnyel ne'ztünk megérkezése elé. Természetesen a szocialista párt lapja támadott bennünket, azzal vádolván, hogy félrevezettük Károlyit. Ügy emlékszem, hogy valamikor 1930. márciusában ért Károlyi New Yorkba. A fogadtatáson a város kulturális életének szine-java ott volt, köztük Theodore Dreiser, kivel később is gyakran összejött. A fogadtatást követő nap valahol — már nem emlékszem hol — egy tágas szobában Károlyi a sajtó számára nyilatkozatot diktált, és én keserves lassúsággal kopogtam azt le az Írógépen. Egyszerre megnyílt az ajtó és belépett Sinclair Lewis az iró. Üdvözölte Károlyit, kit Mihálynak szólított és hozzám fordulva élesen: “Hát maga mit csinál itt!” — ami politikai meggyőződésemre vonatkozott. “Amint látja” — mondtam neki — “egy ujjal verem az írógépet. Hogy ahhoz maga sokkal jobban ért, az biztos, itt a szék, üljön le.” És felálltam, hogy helyet adjak neki. De mintha nem is léteztem volna, mégcsak nem is felelt. Ahelyett, mint “igazi” arisztokrata, agyba-főbe Mihályozta Károlyit. “Mihály igy, Mihály úgy, Mihály amúgy.” Szörnyen dühös lettem. “A nagy iró — vágtam oda neki — nem engedhet meg magának annyit sem, hogy barátjának csak egy fél órát is szenteljen.” Ekkor ö bőszült fel. “Mihály”-tól elköszönt és bevágta maga után az ajtót. Mielőtt szólhattam volna, Károlyi legyintett egyet és mintha mi sem történt volna, a nyilatkozatot tovább diktálta. Megérkezését követő napokban a Feakins iroda által előjegyzett előadásoknak tett eleget Károlyi, melyeket többnyire előkelő női clubok szerződtettek le. Az egyik ilyen előadáson Dr. DuBois, a fekete nép történetének nagy szakértője is szerepelt. Ezen az előadáson Károlyi minden igyekezetével azon volt, hogy Dr. DuBois segítségére lehessen. Az első nagy Károlyi gyűlést a mieink itt New- Yorkban a Central Operaházban tartották meg, amely zsúfolásig megtelt. Több gyűlés volt New- York környékének magyarlakta helyein és Penn- sylvánia bánya- és gyárvidékein. Szívesen töltötte idejét az emberek társaságában, ellátogatott otthonaikba, evett-ivott velük és elbeszélgetett. Nem egyszer olyan emberrel -találkozott, aki volt birtokán dolgozott. Ügy április közepén Los Angelesbe ért. Amikor megérkezett, a polgármester várt reá. Nagy kísérettel és hűhóval vitte az Ambassador Hotel-i szállására. Egy los-angelesi magyar gépkocsit és vezetőt állított rendelkezésére. Hollywood magyar kolóniájának jelesebb tagjai .Korda Sándor, Biró Lajos, Lengyel Menyhért, — akikre emlékszem, — értekezletet tartottak, hogy miként lehetnének Károlyi szolgálatára. Upton Sinclair elvitte Charlie Chaplin stúdiójába. Az egész napot együtt töltötték, azután Chaplin hazavitte vacsorára. Egész este azzal szórakoztatta Károlyit, hogy beszélgetéseiket szalagra véve vissza- játszotta. Abban az időben mutatták be az első beszélő filmet. Bár Chaplin jóval később szólaltatta * meg filmjeit, valószínű, hogy akkor már ö is foglalkozott a beszélő film gondolatával. Hollywoodban az egész moziipart átölelő bankettel tisztelték meg Károlyit. író, rendező, színész, zenész, mind ott volt. Los Angelesben előbb a haladószellemü amerikaiak tartottak gyűlést. Később a mieink hívták egybe Los Angeles és környékének magyarságát. Henri Barbusse, a francia iró elnöklete alatt, megalakult a Fasizmus Elleni Liga, mely egész Európára kiteijedt. Károlyi tagja volt a vezetöbizottságnak. Az ö indítványára a Horthy Ellenes Liga, a Fasizmus Elleni Liga nevet vette fel. A los-angelesi gyűlés volt az első, melyet ezen új név alatt tartottunk meg. Mikor Los Angelesből San Francisco felé tartottunk, a repülőgép egy nagy vihar miatt kénytelen volt visszaszállni a Los Angeles-i repülőtérre. Ott egy két órás veszteglés után felrepült. Számomra felejthetetlen az a szivárvány, mely a vihar után vízszintesen átövezte a láthatárt. Károlyinak nem ez volt az első útja San Francis- cóba. Huszonnégy évvel ezelőtt, 1906-ban több hónapot töltött ott. Mint mondotta, alig húzta ki a lábát onnan, útban hazafelé értesült a földrengésről, mely csaknem elpusztította a várost. A szálloda ahol lakott, romhalmazzá vált. Kalandos ember lévén, a század elején 1907 vagy 1908-ban, amikor az első francia repülő megfordult Magyarországon, Károlyi felrepült vele. így valószínűleg ö volt az első magyar ember, aki repülőgépen a levegőbe emelkedett. Berkeley-ben az egyetemi ifjúság és tanári kar lelkesedéssel fogadta előadását. Május 1 közel lévén Károlyi indítványozta, hogy azon a napon kimegyünk a San Quentin börtönbe, meglátogatni Tom Mooney-t. Ügy is történt. Május 1.-nek jórészét Mooney- val töltöttük. Mig Károlyi vele beszélgetett, én rajzot készítettem róla. Másnap oda adtuk a San- Francisco Call-Bulletin szerkesztőjének. Május 3.-án a lap közölte a rajzot. Gyűlésünket, mint egy akkori röpcédula mutatja, a California Hall-ban május 4.-én tartottuk. Mint mindenhol,Károlyi itt is kihangsúlyozta, hogy a fasizmus a békét fenyegeti, s a magyarországi hűbéri törvénytelenség a középkor maradványa. Harcra búzditott ellenük. 15 esztendőt kellett várnia, mig ez beteljesült. A gyűlés után odajött egy lány, akit ismertem, és aki New Yorkban egy sikeres tűipari sztrájkot vezetett. Elmondta, hogy itt San Franciscóban vendéglője van és nagyon szeretné, ha eljönnénk vacsorára. Másnap este ott voltunk. Minket ö maga szolgált ki. Károlyi hiába nógatta, hogy üljön le, addig ezt nem tette meg, amig mi vacsoráztunk. Azután leült. Elmondta, hogy otthon az egyik Károlyi birtok közelében nőtt fel. Azután hozzátette, hogy van megtakarított pénze, nem lenne terhére senkinek, szívesen elmenne sütni, főzni, takarítani Károlyi családjának, ha ők is úgy akarják. Mikor Károlyitól elbúcsúzott, nem tudta elrejteni könnyeit. * * * * San Franciscoból visszamentünk Los Angelesbe, majd onnan ő hazatért Párisba. Károlyi Amerikában nagy embertömegeket mozgatott meg és igy hozzájárult mozgalmunk megerő- sitéséhez.-............. — .... ...... , When Count Michael Karolyi, first president of the Hungarian republic, and his friend, Hugo Gellert, visited San Quentin May 1 to visit Thomas Mooney, famous prisoner, Gellert made this sketch of Mooney, who hopes for an early pardon. *
