Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-09-28 / 37. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 28. 1972 Mt TónTéMK*z ÓhAzAban Hány fővárosa volt Magyarországnak? Az urbanizáció, vagyis a városi lakosság növekedése és a falusi népesség egyidejű fogyatkozása: a mai kor társadalmi életének egyre több gondot jelentő problémája. Magyarországot a még nem is távoli múltban a világ közvéleménye, mint a puszták, betyárok, pásztorok országát tartotta számon. Ez a felfogás téves. A valóság az, hogy bár nem volt az urbanizáció o- lyan mérvű, mint a nyugati országokban, jelentős városi kultúra volt már a középkorban, az ország egyes részein már a római időkben is. Szombathely Pécs, Győr, Sopron, Óbuda helyén már a római időkben népes nagy városok voltak. A Fejér megyei Tác község helyén lévő Gorsium- nakmár az i.e. 1.században húszezernél több lakosa volt. Az Óbuda helyen virágzó fővárosnak, Aquin- cumnak hajdani fényét es jelentőségét bizonyítják a díszes szarkofágok egész sora. A magyar államhatalom korszakában, a kereszténység felvétele után kezdtek kialakulni a városok. Az első korszakban Esztergom és Székesfehérvár, valamint Veszprém voltak a legjelentősebbek. A török időket Fehérvár sínylette meg a legjobban. A történelem viharai, természeti csapások, járványok sokszor pusztítottak a magyar városokat. A múlt század közepétől a fejlődés általában folyamatos, az utóbbi két évtizedben a fejlődés erőteljes. Az idők folyamán az ország fővárosa is sokszor változott. Első főváros Esztergom, de szerepet rövidesen átvette Székesfehérvár. Itt koronázták meg a legtöbb magyar királyt és itt található a legtöbb király sir is. A főváros.illetve a királyi székhely később átkerült Visegradra, majd Budára. Az ország háromrészre szakadása után a királyi Magyarországnak Pozsony, a keleti országrésznek, azaz Erdélynek Gyulafehérvár lett a székvarosa. Az igazi főváros Buda, a török uralom alá jutott részének lett a székvárosa.A budai basának a székhelye. A török uralom megszűnése után meg hosszú ideig Pozsony volt a főváros. Buda csak 1848-ban lett ism'et az ország fővárosa es száz esztendeje — 1872 óta mint egyesitett Budapest, fovarosa az országnak és lakosainak szama ez alatt a i száz év alatt — a sok vihar és csapás ellenére — több mint tízszeresre emelkedett. MARGIT 100 ÉVE Száz éve, hogy elkezdték a Margit-hid épitése't. Második hídja volt Budapestnek. Senki sem tudja, hány millióan mentek át rajta. Aki szerelmesen ballagott át, kedveséhez bújva soha sem feledi. Tervezője, a francia Gouin mérnök, ezer darab 10 frankos aranyat kapott pályaművéért. Az építés 1877-ben fejeződött be. Minden hídnak van törzskónyve. A törzskönyv szerint az első hid csak 16.5 méter széles volt. Most 25 méter a teljes szélessége, legszélesebb a mostani Duna-hidak közül. 1935-37 között építették át. 1944 november 4-én a nemetek felrobbantották a pesti szárnyát, s 1945 január 16-án budai részét is. Nevet egy szűztől vette. Az országépitö király, IV. Béla, a tatarvész évében megfogadta; leányát apácának adja. így került Margit (1242—71) a Nyulak szigetere az újonnan épült kolostorba. A szigetet a XIX. században Palatínusnak hívták, mert József nádor (palatínus) birtoka volt. A hídépítés után Margitnak nevezték el a szigetet is, a hidat is. 1945- ben cölöpöket vertek le a viz melyén fekvő roncsokra, és ideiglenes fahidat építettek. Ezt télire mar le kellett bontani.. Helyette 1946 márciusában pontonhidat készítettek. Az örömittas, boldog pestiek Mariéinak beceztek. Csak négy méter széles volt, járni lehetett rajta. A mai hid 1947 márciusától 1948 augusztusáig készült. Elképzelem: ősz férfi megy a hídon, zúg a füle, kezeben pipát szorongat, kóhécsel, ruhája egyszerű, szürke, csizmája fényes. Rossz , a kedve. Elmereng. Rímek járnak a fejében. Senki sem fordul utána, hogy nézd, itt megy Arany János. Az is lehet, hogy a sziget tölgyei alatt üldögélt, irónjával rótta a sorokat, tépelödött; jo-e ide ez a szó? 1877 “áldott nyarán” a termékeny esztendőben született a HID- AVATÁS — ez tény. “Maszentelé föl a komoly hit / S vidám zenével körmenet; / Nyere a *Szúz-Szent* Margit nevet.” A hid 6 — 9 evenként űj ruhát ölt, ujrafestik^mindig megújul, és mindig feltámad. Szeretik, Margit- nak hívják, mint egy komoly kislányt. p j Székesfehérváron elkészült a millenniumi emlékmű Székesfehérvárott elkészült a város kialakulásának ezredik évfordulójára létesített millenniumi emlek- mu. A varos legmagasabb pontján, az Öreghegyen felállított 32 méter magas emlékmű Kalló Viktor és Skoda Lajos alkotasa. Három égbetörő alumínium- sugarat egy frizgyürú fog körül, amelyen 140 dombormű latható. A feketére festett gyűrűből kidomborodó művek a város hírességeit és névtelen építőit ábrázolják. Látható Székesfehérvár címere, valamint a varos kialakításának és a millenniumnak a datuma is. A monumentális emlékművet augusztus 19-én nagygyűlés kereteben avattak fel. Régi magyar pénzek kiállítása Meglepően sokan voltak kiváncsiak arra a kiállításra, amelyet a regi pénzek szegedi gyűjtői rendeztek. Kereken 800 magyar pénzt mutattak be, I. István korától napjainkig. A történelem 54 magyar királyt tart számon, s mindegyikük szerepel egy vagy több érmével vagy papírpénzzel. Ezek a papírpénzek a kívülálló számára talán a legérdekesebbek. Kö zöttük vannak például az úgynevezett “hadifogolypénzek”, amelyek egy-egy magyarországi táborban voltak érvényesek és használatosak, az első világháború idejen, továbbá a különböző Szegeden nyomott városi és “intézményi” pénzek, mint például a “színházi dollár” * 4Magyar vasúti kocsik Bengáliának Ázsia legfiatalabb állama, a Bengáli Népi Köztársaság részére különleges méretű és kivitelű vasúti személykocsik gyártására kapott megrendelést, ösz- szesen mintegy háromnegyedmillió fontsterling értékben a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár. A vasúti gördülőanyagok készítésében 75 éves tapasztalatokkal rendelkezik a gyár. A bengáliai kocsik rövid ebbek, a szokottnál alacsonyabbak, fűtőberendezés nélküliek. A trópusi kiimához igazodva nagy teljesítményű ventillátorokkal szerelik fel a vasuti^ocsikat. Fekete gólyák Újabb különleges madárszállást fedezték fel Bács- Kiskun megyében az ornitológusok. A telephely a Harkakótöny melletti erdőségtől távoleső szántófölddel övezett halastó területe. Itt negyven fekete gólyát számláltak össze. Azonkívül gémek, gulipánok, széki lilék raktak fészket a tó környékén. HA ELŐFIZETÉSE LEIÁRT, 2 szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. | Megújításra: 9..... I I Naptárra: $*................................................... | !•«*,......... .................... • ! Cin: ........ J ■ | ! Város: .. .... Állam:.............. I yip Codü . | AMERIKAI MAGYAR SZÓ J I ISO East lAth Stroot, New York, N.T. 10003 ,
