Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-22 / 25. szám

Thursday, June 22. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Megdrágult a külföldi tartózkodás A devalválás és az infláció következtében az Európába utazók az idén 15-25 százalékkal többet fizetnek bizonyos szolgálatokért, mint tavaly. A közgazdászok jóslása szerint valószinű, hogy a dol­lár, az év hátralevő részében is ingadozni fog. Sokan, akik még márciusban befizettek auguszturi túrára, az indulás eló'tt kénytelenek lesznek 50 dollárral többet fizetni. A rendezett túrákra menők vala­mennyire biztosítva vannak a devalválás és áremelés ellen. Egyes utazási vállalatok nem emelik a már befizetett túrák árait, de még azoknál is, amelyek most magasabb árat számítanak, indulás után az árak többé nem változnak. A repülő utazás is többe kerül. Európába egyes vállalatok a tavalyinál 10 százalékkal többet számí­tanak, a Csendes-óceánon át 12.8 százalékkal töb­bet. A Karib-tengeri útiköltség 9 százalékkal és északamerikai repülés 3 százalékkal emelkedett. Dyen nagy áremelkedések nincsenek az innenső fél­tekén. A kanadai és az U.S. dohár majdnem egyen­lő és Kanadában a U.S. dollárt is elfogadják. A kana­dai kormány utazási irodája, (Canadian Government Turist Bureau, 150 Kent, St., Ottawa, Ont.) kérésié­re ingyen küld egy paksaméta utazási brosúrát, amely sok hasznos információt ad. Rendezett túrák­ra lehet menni vonaton, hajón, nyáron is lehet síel­ni és sok, érdekes múzeumot lehet meglátogatni. A mexikói kormány nyíltan ellenzi a hosszúhajú marijuana - szimatoló kutyák A kábítószer üzérkedéssel és a tengeri kalózok utódaival, a modern repülőgép-rablókkal szemben az egész ország rendőrsége idomított farkaskutyá­kat szerez be, amelyek kiszimatolják a kábítószere­ket vagy a bombákat. A kutyák ilyen alkalmazása olyan eredményes­nek bizonyult, hogy ma már nagy számban idomí­tanak kutyákat erre a célra. Néhány héttel ezelőtt egy Sally és egy Brandy nevű kutya hírnévre tett szert azzal, hogy egy fekete bőröndben robbantósze­reket szimatoltak ki indulás előtt egy TWA repülő­gépen, a newyorki Kennedy repülőtéren. 12 perccel később a repülő már felrobbant volna. A vámhiva­tal pedig 70 marijuana-specialista kutyát állított őrségbe a nagy kikötővárosok raktpartjain, posta- hivatali gócpontokban és a mexicói határokon. Ú- jabban a U.S. Tengerészet is beszerez ilyen kutyá­kat. A kutyák kitűnő eredménnyel dolgoznak. A vám­hivatal egyik szószólója mondotta, hogy eddig már 10 tonna marijuanát és majdnem 1 tonna hashist segítettek elkobozni. Egy Ginger nevű kutya egye­dül 8 tonna marijuanát és 400 font hashist szima­tolt ki. A kábítószer-csempészek most körülménye­sen próbálják félrevezetni a szimatoló kutyákat: hintöporos bádogokban, ammóniában áztatott au­tógumiban, illatosított gyertyákban, légmentesen elzárt tartályokban, sőt szeletelt hagyma, csokolá­dé bonbon, vagy e'rett sajt közé csomagolva próbál­nak marijuana’t vagy hashist behozni az országba, de porul járnak, mert a kutyák éles szimatérzéke megkülö'nbözteti a szagokat. Most a kormány titkos kísérleti telepén, a San- Antonio-i Southwest Research Institute-ban “több­oldalú” tejesitményü kutyákat képeznek ki, ame­lyek nemcsak marijuanát, de heroint, morfiumot, és más erős kábítószereket is képesek kiszimatolni. A program vezetője természetesen nem ismerteti a részleteket, de annyit elmondott, hogy a kutyák kiképzésével már eddig ás meglepően jó eredmé­nyeket értek el. Az egyik kutya-idomító szakértő nem hajlandó heroin kiszimatolására kiképezni kutyáit, mert a kutyák a szimatolásban előbb-utöbb felszippant­ják az erős kábítószert és ők is rabjaivá válnak. Más szakértők ellenvéleményen vannak. Egyes kutyaidomitók gyárakban előfordulható levegömérgezés kiszimatolására is képesnek hiszik a kutyákat, sőt olyan fantasztikus elgondolások­kal is foglalkoznak, hogy a kutyákat olyan emberi érzelmek, mint “félelem”, “bűntudat”, vagy “ha­rag” kiszimatolására, illetve megérzésére betanítsa­nak. Hátborzongató lehetőségeket nyújt ez a rend­szernek munkásszervezkedések, sztrájkok és poli­tikai megmozdulások terén. Vágó Klára látogatókat, de másokat nagyon szívesen látnak. A kormány által kezdeményezett program keretében egyes vendéglők és hotelok 10 százalék engedményt adnak amerikai dollárban vagy utazási csekkekben fizetett Számlákra. Mexico Cityben és üdülőhelye­ken a kétszemélyes luxus hotelszoba kb. napi 25 dollárba kerül. Dyenfajta szobáért Londonban 40 dollárt kérnek. Kisebb városokban még olcsóbbak az árak. Gaudalajara egyik legjobb szállodája két­személyes szobát hirdet, kétszeri e’tkezéssel, napi 13 dollárért. Közép- és Dél-Amerikában a dollár vá­sárlóereje nem romlott. A külföldre utazóknak a következő jó tanácso­kat adják: — Az utazási csekkek a készpénznél nemcsak biztonságosabbak, de külföldi bankokban sokszor a készpénznél nagyobb összegeket adnak értük. — Általában a külföldi bankok váltják be legjutá- nyosabban a dollárt. — A magas szezonárakat és a nagy tömegeket elkerülheti, aki nem a nyári hónapokban utazik. — Az előre megrendezett túrákkal nincsenek elő­re nem látott, meglepetésszeríí költségek. — A Charter repüléseken legkevesebb 100 dollár­ral olcsóbban lehet utazni a menetrendszeri utazá­soknál. Európába a legolcsóbb repüló-utat az Icelandic Airlines rendezi, melynek New York és Luxemburg között rendes repülőjáratai vannak. Az idén nyáron az Icelandic egy háromhetes túrát hirdet 360 dollár­ért, amelyben autóbérlet, vagy 1242 mérföldnyi elsöosztályú vonatjegy is benne van. A drágulás ellenére az Eurail bérletek még mindig nagyon előnyösek. Ezek a vonatbérletek 21 napra, egy, két vagy három hónapra szólnak. A bérleteket a U.S.-ben, az utazás előtt kell az utazási ügynök­től megvásárolni. — Mind a zsebnek, mind a gyomornak jót tesz utazásnál nem túl sokat enni. — Minimális poggyászt vigyünk, igy megtakarít­juk a hordár költségét, a repülőn a tulteher költsé­gét és az utazónak is kevesebb cipelnivaló van. * — Kellemes utazással járnak a hajótúrák, ame­lyek egyben úszó hotelek, vendéglők és szórakozó­helyek. Teherhajók is szállítanak valamennyi utast, többnyire elsöosztályú kiszolgálással. — Az utazók 100 dollár értékű árút hozhatnak vissza magukkal vámmentesen, 200 dollár értékűt az amerikai területekről. Vámköltségek nélkül le­het haza küldeni 10 dollárnál kevesebb értékű hol­mit, de naponta csak egy ajándékot lehet egy sze­mélynek küldeni. — Sok amerikai gyógyszert nem lehet külföldön megkapni, igy ajánlatos, hogy az utazó a szükséges gyógyszereit magával vigye. Legyen rajta mindegyi­ken a gyógyszertári címke, az orvos nevével, nehogy az ellenőrzésnél kábítószernek véljék a pirulákat. ANALFABÉTIZMUS 5 százalék, Ázsiában 46.8 százalék az arányuk. A sta­tisztika azt mutatja, hogy az analfabétizmussal leg­inkább sújtott országok maguk nem szorgalmazzák eléggé az oktatást. A negyvennégy, legtöbb irástu-. datlant számláló országok közül 33: oktatási költ­ségvetésének még egy százalékát sem fordítja a fel­nőttek tanítására. Az analfabéták szama az utolsó 10 évben nagy­mértekben csökkent. Amig 1959-ben a Föld lakói­nak mintegy fele iras tudati an volt, ma már csak minden harmadik ember analfabéta. Harminc év múlva — a legoptimistább számítások szerint — ke­reken 650 millió (az összlakosság kb. 15. százaléka lesz írástudatlan. Jelenleg Afrikában és az arab államokban 73.7

Next

/
Oldalképek
Tartalom