Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-22 / 25. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 22. 1972 Mi TökTéMK *z ÓhAíAbAN FODOR ERNA: FIDEL CASTRO MAGYARORSZÁGON Kádár János és FideJ Castro a Ferihegyi repülőtéren. Dr. Fidel Castro Ruz, a kubai kormány elnöke látogatást tett az európai szocialista országokban. A magyar kormány meghívását elfogadva, egy hetet töltött Magyarországon. A kubai államfőt mindenütt meleg barátsággal fogadta a magyar nép és nagy ovációban részesítette. Ittléte alatt több nagy üzemet látogatott meg és annyira érdekelték a látottak, hogy néha még a szerszámokat is kezébe vette, elkérvén azokat a dolgozóktól. Több tudományos intézménybe is ellátogatott. A gödöllői agrártudományi egyetem ifjúsága is ünnepelte a kubai államfőt. Castro beszédében kihangsúlyozta, hogy szerencsés időben születtek, amikor már kiharcolták részükre a szocializmust, ahol aránylag jólétben élhetnek és munkára serkentette őket, hogy segítsék hazájuk, népük életszínvonalának további emelkedését. AZ AKADÉMIA KONGRESSZUSI TERMÉBEN Elutazása előtt sajtótájékoztatót adott az Akadémia kongresszusi termében, úgy a magyar, mint a külföldi újságírók részére. Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte a kubai vendéget. Castro kihangsúlyozta, hogy Magyarországról pozitív és hasznos benyomásokkal távozik. Szívélyes, testvéri érzéseket tapasztalt Kádár János és a többi magyar vezetők részéről. Elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép a szocializmus építése alatt elért. Rámutatott, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai jók és a jövőben ez tovább fejlődik. Castro beszélt a kubai nép előtt álló feladatokról. Kubának nincsenek gazdag természeti kincsei (kőolaja, szene, vizi energiája.) Helyzete a mezőgazdasági eredményektől függött. Ipara a múltban nem fejlődhetett. Főjövedelmét a cukornád termeléséből es a turizmusból kapta. Az Egyesült Államok Kuba elleni blokádja nagy nehézségeket okoz az ország gazdasági életében, exportjában. A forradalom győzelme után Kuba intellektueljeinek fele elhagyta az országot. 6000 orvosból háromezer maradt mindössze. Mindennek ellenére fejlődik az ország ipara, ge'pesitették a cukornád termelést és ma 8000 orvosuk van és 5000-ren tanultak az orvosképzö egyetemeken. A USA hiába követeli tólük, hogy szakítsanak a Szovjetunióval és ne támogassák a délamerikai forradalmakat. A LATIN-AMERIKAI HELYZET “Latin-Amerika problémája a mi problémánk is,” mondotta. “Támogatjuk azokat, akik az imperializmus ellen harcolnak. Támogatjuk a nemzeti érdekekért folyó politikai mozgalmakat.” Az egyik újságíró kérdésére: “milyen a latin-amerikai forradalmi erők mostani helyzete és perspektívája”, Fidel Castro válaszában kifejtette: A USA hosszü időn át erős befolyást gyakorolt egész Latín-Amerikára. Kubában is, a forradalom előtt, teljes volt gazdasági és politikai, sót kulturális befolyása. A filmek, rádió, a TV, a folyóiratok, a napilapok a Yenki-monopóliumok érdekeit szolgálták. Réz, olaj, vas-kincseik, energia forrásaik mind a USA kezében összpontosultak. Kölcsönök, hitelek nyújtásával Latin-Amerika találmányait, technológiáját is a kezükben tartották. Latin-Amerika eladósodása meghaladja a húszmilliárd dollárt, miközben a monopóliumok haszna csillagászati ösz- szegekre rúg. A kubai forradalom nagy változást hozott létre egész Latín-Amerikában. A kontinens népei más szemmel kezdték nézni a dolgokat, a kubai forradalom sikerei után. Chilével nagyon jók a kapcsolataik. Latin-Amerika országaiban fokozódnak a társadalmi ellentétek. A munkanélküliség, az analfabétizmus, a betegségek, járványok, stb. szükségszerűen felnyitják az emberek szemeit. A forradalmi eszme olyan rétegekhez is eljutott, mint példáid a hivatásos katonák, vagy a vallásos érzelmű tömegek. Kétezer katolikus lelkész vett részt a forradalmi mozgalmakban azzal a jelszóval: papok a szocializmusért! Ez a mozgalom a kontinens valameny- nyi országában elteijedt. Kifejtette, hogy a szabadságért folyó mozgalom más és más utón járhat, különböző formákat ölthet. Bizonyos azonban az, hogy az imperializmus befolyása még igen nagy és nem táplálhatnak olyan illúziókat, hogy a latin-amerikai népek felszabadulása már közel van. Hosszú a felszabadulás folyamata, de bizonyos, hogy feltartóztathatatlan és az Egyesült Államok semmiképpen nem tud ennek gátat vetni. Castrot a kormány tagjai kisérték ki a Ferihegyi repülőtérre és államfőnek kijáró tiszteletadással búcsúztatták. A budapestiek közül nagyon sokan ki- kisérték a kedves vendéget. A Magyarországon tett hivatalos baráti látogatásról közös közleményt adtak ki. Mindkét fél többek között kifejtette, hogy szilárd, eltökélt szándékuk továbbra is fejleszteni és erősíteni pártjaik és országaik kapcsolatát, népeik érdekében, a béke és a szocializmus javára. A kubai államfő meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát és Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, hogy látogassanak el Kubába. A meghivást mindketten elfogadták, a látogatás idejét későbben röpítik. Fidel Castro Ruz Budapestről Varsóba utazott kíséretével, a lengyel kormány meghívására. A Sión ÓpU! az „árvizkapu** A Sió gemenci szakaszán 35Omilliö forintos beruházással épül és 1973-ban elkészül a Sió torkolati mü — az árvizkapu. Az új létesítmény biztosítja aj csatorna állandó hajózhatóságát és öntözéses mezőgazdasági területek kiterjesztését, azonkívül kikötőt biztosit télén a jégtörő hajóknak. KOSSUTH LEVELEK Pesty Frigyest, a múlt század kiváló történettudósát személyes barátság fűzte az 1848-49-es szabadságharc több vezetőjéhez, köztük Kossuth Lajoshoz. A tőlük kapott levelek és emléktárgyak a Pesty család feltett értékei voltak s nemzedékről nemzedékre öröklődtek a családban. így került Kossuth Lajos két — eddig ismeretlen — levele a történettu- dos dédunokájához, a Pécsett éló Dr.Forgách Ilona orvosnőhöz. Az első levél Debrecenben; kelt 1849 február 4-én és Damjanich Jánosnak szól.-A drámai hangú levélben Kossuth, mint Honvédelmi Bizottság elnöke, sürgeti Damjanichot, hogy haladéktalanul hajtsa végre a már korábban elhatározott és az ellentámadáshoz szükséges csapatösszevonásokat a Tisza mentén-, a másik levél Turinból kelt. Dr. Forgách Ilona a Kossuth relikviákat felaján- - lotta a Múzeumnak. ! SOBEL OVERSEAS CORP. I IIKKU FŐÜGYNÖKSÉG — TELEFON: (212) 535-4490 — = 1 UTAZÁSI IROPA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY VIZUMSZERZÉS . E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E, E IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába E . % i
