Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-18 / 20. szám

UESZÉlVBCn R Hflzn! ÜESZÉLVBEI1 HZ EmBERISÉC! Nemzetünk közel 200 éves fennállása óta soha nem volt olyan veszélyben, mint ma. Hazánk számos válságon ment keresztül: 1864- ben a polgárháború, 1917-ben az első világháború, 1942-ben a második világháború, hogy csak egy né­hányat említsünk. A múltban egyik válságos helyzet sem fenyeget­te az országot teljes pusztulással. A JELENLEGI VÁLSÁG IGEN. Nixon elnök önkényes döntése: az erkölcstelen vietnámi háború példátlan felfokozása, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság térségének fokozott bombázása, a VDK kikötőinek nemzetközi törvényt szegő aknázása és blokádja — a harmadik világhábo­rú küszöbéhez sodorta az országot. Ha e háború kitörését képtelenek vagyunk megakadályozni, veszélyeztetjük az Egyesült Álla­mok és az egész emberiség létét. Az amerikai nép és a kongresszus döntését mel­lőzte Nixon elnök, amikor hamis ürügyekre tá­maszkodva parancsot adott az egész emberiséget megrázó háborús lépések kivitelezésére. Hamis a “behatolás” vádja az észak-vietnámiák ellen, mert Vietnam EGY ország. Nincs a déli és északi országrészek között nemzetközi határ. Ha az amerikai kormány nem akadályozta volna meg a délvietnámiak szavazását 1956-ban, amint azt az 1954-es Genfi Szerződés megszabta akkor egyetlen amerikai sem vesztette volna életét Vietnámban. Nixon elnök azt szeretné elhitetni az amerikai néppel, hogy a Vietnámi Demokratikus Köztársa­ság és az Ideiglenes Forradalmi Kormány kommu­nista rendszer felállítását követeli. Semmi sem áll ezen állításánál távolabb.­A tény az, hogy mind a VDK, mind az IFK szó­szólója ismételten kihangsúlyozta, hogy ők “nem­zeti egység-kormányt” óhajtanak Saigonban létesí­teni. Le Dúc Tho, Hanoi képviselője a párisi béketár­gyalásokon, csak a napokban részletesen vázolta: A nemzeti egység-kormány három rétegből tevőd­ne össze: 1. / a jelen saigoni kormány néhány tagjából, 2. / az Ideiglenes Forradalmi kormány néhány tagjából és 3./ a békét és függetlenséget támogató szerveze­tek képviselőiből. Nixon elnök tehát ürügyül használja fel az álta­la kovácsolt hamis feltevést, hogy a harcot tovább kell folytatni és meg kell akadályozni egy kommu­nista rendszer felállítását. Hamis Nixon állítása, hogy az amerikai katonák védelmét tartotta szem előtt. Az amerikai katonák ma veszélyesebb helyzetben vannak, mint bármi­kor ezelőtt. Bizonyíték erre, hogy az elmúlt héten több amerikai katona vesztette életét, mint az utol­só hat hónap bármelyik hetében. AZ AMERIKAI KATONÁK LEGJOBB VEDEL ME AZ, HA HALADÉKTALANUL HAZAHOZ­ZUK ŐKET. Hamis Nixon azon kijelentése, hogy a fogva tar­tott amerikai katonák érdekében cselekedett, mert parancsát követően nemcsak, hogy minden fogoly fogoly maradt, hanem újabb amerikaiakat ejtettek foglyul a vietnámi szabadságharcosok. AZ AMERIKAI FOGLYOK CSUPÁN AKKOR NYERIK VISSZA SZABADSÁGUKAT, CSAK AKKOR TÉRNEK HAZA SZERETTEIKHEZ, HA AZ AMERIKAI CSAPATOK KIVONULNAK VIETNÁM TERÜLETÉRŐL ÉS NEM FOLYTAT­JÁK A HARCOT. A törvényhozó testület tavaly javaslatot foga­dott el a “VIETNÁMI HÁBORÚ LEHETŐ LEG­RÖVIDEBB IDŐN BELÜLI FELSZÁMOLÁSÁ­RA”. Ez a döntés visszatükrözte az amerikai nép nagy többségének óhaját. Nixon nem törődött a kong­resszus és a nép véleményével, amikor felismerve A Columbia Egyetem hallgatói a háború ellen “vietnamizálási” politikájának teljes csődjét, a há­ború példátlan felfokozásával próbálja uralmon tar­tani Thieu bábkormányát és saját presztízsét meg­menteni. Nem engedhetjük, hogy hazánk és az egész em­beriség elpusztuljon csak azért, hogy Thieu diktá­tor meghosszabbítsa uralmát, vagy Nixon elnök megvédje tekintélyét. Az amerikai nép óriási többsége: munkások, intellektuelek, farmerek, demokraták, republikánu­sok, kommunisták, szocialisták és pártonkiviiliek egyaránt az utcára vonulnak, tüntetnek, sürgönyö­ket, leveleket küldenek, telefonhívásokat eszközöl­nek — ezer és egy módon adják Nixon elnök tudo­mására: EDDIG ÉS NE TOVÁBB ! Az ellenük felsorakoztatott rendőrség és katona­ság sem tudja visszatartani őket, folytatják küzdel­müket a békéért. Százakat, ezreket vetnek bör­tönbe, százak, ezrek megsérülnek a rendőrbotok, a könnygázbombák, a kirendelt nemzetőrök puska- tüze következtében, de a küzdelem folyik tovább, a harcolók száma egyre duzzad: az amerikai nép méltányos felháborodása magas hullámként elso­dorja azokat, akik veszélyeztetik a nemzet létét, az emberiség fennmaradását. President RICHARD M. NIXON WHITE HOUSE WASHINGTON, D. C. Carry out the will of the American People: withdraw ALL American forces from Indo-China NOW. In the name of humanity: STOP THE WAR! Kérjük olvasóinkat. Küldjenek sürgönyt Nixon elnökhöz. Követeljék a háború felszámolását. Fent közlünk egy sürgöny szöveget példának, de min­denki megszövegezheti saját sürgönyét. Küldjünk levelet szenátorainkhoz és képviselő­inkhez: (Senator and Representatives) Support the Case-Church Amendment to bring the Vietnam war to an end. LEGYÜNK WASHINGTONBAN VASÁRNAP MÁJUS 21.-ÉN KÖVETELJÜK AZ INDO-KINAI MÉSZÁRLÁS AZONNALI FELSZÁMOLÁSÁT, AZ AMERIKAI CSAPATOK HALADÉKTALAN KIVONÁSÁT. A Vietnam Peace Parade Committee különvonatokat indit a New Yorki Penn Central állomásról reggel 7 órakor,— (visszatérés 5.30-kor) Útiköltség: $ 15.00. Rezervácioért hívják: 255-1075 számot, Cim: 13 East 16 St. New York, N.Y. 10003 Vol. XXVI No. l&fTíiursday, May, 18. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORDJNC., 130 E, 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397

Next

/
Oldalképek
Tartalom