Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-20 / 16. szám

Thursday, April, 20. 1972 AMESIKAü MASVAR SZÓ - HUNGARIAN! WORD 5 Sürgetni kell a nyugdíjemelést A társadalombiztosítási nyugdíj emelése soha sem tart lépést az árak emelkedésével. Különösen az u- tóbbi két év alatt érintette súlyosan az idős polgá­rokat az inflációs áremelkedés, amin Nixon elnök u.n. bér-ár-rögzitése sem segített. Ebben a fontos választási évben a kongresszus egyes tagjai több ja­vaslatot nyújtottak be a társadalombiztosítási java­dalmazások eddiginél nagyobb emelésére es kiter­jesztésére. Lehetőség van arra, hogy ezeknek vala­melyikét megszavazzák annak ellenére, hogy Nixon elnök az öregkoruakról a kongresszushoz küldött legutóbbi üzenetében is tovább állította, hogy 5 szá­zalékos nyugdíjemelés elég az öregeknek. Lényeges javulás ebben az irányban azonban csak akkor kö­vetkezik be, ha a társadalmi és szakszervezetek, az amerikai nép általában képes elég nyomást gyako­rolni a törvényhozókra. Nelson H. Cruikshank, a National Council of Senior Citizens elnöke, a szervezet texasi konven­cióján mondotta, hogy az elnöknek az öregekről szó­ló kongresszusi üzenete “nagyon szép szónoklat volt, de semmi több”. Az elnök üzenetében saját magának tulajdonit olyan vívmányokat, amiket ellenzett és ezt a szem­fényvesztést egy csomó pénzügyi zsonglőrködéssel takarja el.” Mr. Cruikshank azt is kifejtette, hogy az 1970 januárjában életbelépett, régen késlekedő 15 százalékos nyugdíjemelést és a tavaly januárban már szintén rég túlhaladott 10.százalékos nyugdíj­emelést Nixon elnök nagyon soknak tekintette és megvétózásával fenyegette. Végül azért hagyta hely. ben, mert függelékként, más általa javasolt javasla­tokhoz csatolták. Az idén még a konzervatív gondolkodású Wilbur Mills demokrata képviselő, a Ház befolyásos előké­szítő bizottságának feje is 20 százalékos nyugdíje­melést javasol és azt mondja, ezt a társadalombizto­sítási adóalap emelése nélkül lehet megadni, mivel a nagytekintélyű Social Security Advisory Council úgy találtabogy a társadalombiztosítási Tanács nagy­mennyiségű többletet teremtett, amelyre jogosan számíthatnak a javadalmazottak. Az elnök javaslata a társadalombiztosítási, “inflá­ciómén tesitésére,” amely szerint a további emelé­sek a megélhetési költségek 3 százalékos emelkedé­sétől függnének, az öregkoruak millióit a végleges nyomor színvonalára süllyesztené. A megélhetési költségekkel járó emelkedésnek csak akkor lenne értelme, ha a nyugdijat és más javadalmazásokat előbb lényeges arányban emelnék. Nixon elnök kongresszusi üzenetében az 1971 évi White House Conference on Aging legjelentő­sebb javaslatait elvetette. A Fehér Ház i konferen­cia delegátusai határozottan javasolták a javadalma­zások 25 százalékos emelését, mint első lépést az évi minimális $ 4500 jövedelem elérésére öreg házaspá­roknak, ennek 75 százalékát magányosoknak. A ja­vaslat szerint ezt részben a dolgozók es munkaadók hozzájárulásából, de a szövetségi adójövedelemból lényeges arányú kiegészítéssel finanszíroznák. Siralmasan elégtelen Nixon elnöknek egy évvel ezelőtt tett javaslata, amely az öregkoruaknak, va­koknak és rokkantaknak évi 1800 dollár minimális megélhetést biztosit, évi 2400 dollárt házaspároknak. Dyen összeg éppen csak az éhenhalástól menti meg a részesedőket, de sem házbérre, sem más legelemibb eletszüksegletre nem elég. Orvosságot és más egész­ségügyi szükségletet nem is említve. Mivel ebben az évben népszerű lett a politikai jelöltségre pályázók között az “elfelejtett polgárok” rol, az öregkoruakról beszélni, most kell ütni a va­sat minden népi szervezetnek, hogy lényeges javu­lást érjenek el a társadalombiztosítási javadalmazá­sok terén. Mentő ősz te/y o k helyzete Az általános orvoshiány és az orvosi szolgálatok megdrágulása miatt, különféle betegségekkel és nem életveszélyes sérülésekkel is egyre többen a kórha­zak mentöosztályához fordulnak. A mentőosztá­lyok pedig, nagyon sok esetben, elégtelen.számú és képzettségű orvosi karral működnek és a felszere­lésük sem kielégítő. A Baltimore-i Johns Hopkins egyetem közegészségi tanintézetének két specialis­tája tanulmányozta ezt a kérdést és megállapítot­ták, hogy egy nagyvárosi kórház mentöosztályán jelentkezőknek kevesebb, mint egy harmada része­sült megfelelő kezelésben. Ugyanennek a tanintézet­nek egy másik csoportja által végzett tanulmány megállapította, hogy az autóbalesetben hastáji, bel­ső sérüléseket szenvedett áldozatok több, mint a felének nagy esélyei lehettek volna az életbenma- radáshoz, ha esetükben nem állapítottak volna meg téves diagnózist, vagy ha helyes kezelést kaptak volna. A kórházi mentőosztályok háromnegyed része kisebb kórházakban van és ezeknek 74 százaléká­ban nincs különleges kezelési osztály (intensive care unit) és több mint felének vérbankja sincs. Habár elismerten a koszorúér-megbetegedés okozza a hir­telen elhalálozások legtöbbjét, a kórházaknak mind­össze csak 42 százalékában van különleges szív­gyógyászati mentő-osztály. Sok kisebb kórháznak még annyi mentő felszerelése sincs, amennyit a mentökocsikban megkívánnak. A mentőosztályok már azelőtt is sok szempont­ból tökéletlenek voltak, de jelenlegi zsúfoltságuk miatt még sokkal rosszabb viszonyok között mű­ködnek. 1965 és 1970 között a kórházi felvételek 10 százalékkal emelkedtek, de az adatok szerint, ugyanezen idő alatt a mentöosztályokon 49.2 száza­lékkal többen jelentkeztek. A jelentkező betegek­nek több, mint fele azért ment a kórházi mentő­szobába kezelésért, mert nem volt módja máshova menni. A mentőosztályok nem képesek megbirkózni ezzel a túlterheltséggel. Soha nincs elég orvos kéznél de különösen a hétvégeken, amikor legtöbb a baleset Még rosszabb, hogy súlyos baleseteknél, melyek még a gyakorlott orvosnak is próbára teszik a tudomá­nyát, a legkevésbé képzett vagy gyakorlott személy­zet nyújt elsősegélyt; ápolónők, túlórázó bennlakó orvosok, újonnan végzettek, vagy angolul rosszul beszélő külföldiek, akikkel a betegek nem tudják megértetni magukat. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy egy nemrég végzett tanulmány kimutatta, hogy az országban történő évi 700,000 sürgős orvosi vagy sebészeti beavatkozást igénylő esetnek jelentős ré­szét nem megfelelően kezelik, úgy hogy sok eset­ben az eredmény szükségtelenül a beteg elhalálozá sa vagy tartós megbetegedése. A tanulmány megemlít többek között egy chi­cagói privát kórházban történt esetet. A mentöosz- tályra egy 12 éves fiút nyílt sebes kartöréssel hoz­tak. Olyan sokáig kellett a kezelésre várni, hogy a sebe elüszkösödött és a fiú karját amputálni kellett. Rosszul járt betegeket képviselő ügyvéd szakvé­leménye szerint “a mentöosztály a kórházak leg­veszedelmesebb helye.” A rossz orvosi vagy kórhá­zi kezelésért évente megindított több mint 10 ezer kártérítési per áttanulmányozásánál kiderül, hogy a bajok legtöbbjében a rossz kezelés már a mentő- szobában kezdődött. I Egyes kórházak igyekeznek javítani a helyzeten. A Los Angeles County Hospital mentőosztályának vezetője, Dr. Ann Elconin mondotta: “Nincs ok arra, hogy gyors határozatot megkívánó, életbevá­gó orvosi problémák megoldását a legkevésbé gya­korlott személyzet kezébe helyezzék.” Nem enged­nek többé mentőszolgálatra gyakorló bennlakó or­vosokat a L.A. County kórházban. Egész napi szol­gálatra, teljes fizetéssel, 23 gyakorlott orvost alkal­maznak e célra, akik a privát prakszisukat is felad­ták. Más kórházak is követik e példát és ezzel kap­csolatban^ mentőszolgálatban specializáló orvosok szövetsége, az American College of Emergency Physicians tagsága három év alatt 300-ról 1600-ra emelkedett. Több egyetem orvosképző intézetében rendes mentöszolgálati szakágat vezettek be, sőt még az American Medical Association is mérlegeli ennek, mint rendes szakágnak az elismerését. Több, másféle módszerrel kísérleteznek a mentő- szolgálatok megjavítására, de mindaddig, amig nincs elegendő pénz a közegészség általános megjavításá­ra és a szolgálatok kiterjesztésére, nem várható lé­nyeges javulás a túlzsúfolt mentöosztályokon. 300 SZÁZALÉKOS PROFITEMELKEDES DETROIT, Mich. A Chrysler autovállalat jelenti: ez ev első negyedében háromszor annyi profitot köny­veltek el, mint 1971 ugyanezen három hónapjá­ban. A profit 35.8 millió dollár. 1971. első három hónapjában a profit “csak” 10.8 millió volt. Profitemelkedést jelentett az E. I. du Pont de Nemour vegyi vállalat is. Ez év első három hónap­jában 99 millió dollár hasznot tettek zsebre a rész­vényesek. ► ■ N. t 29-től 45 napos. kirándulás Magyarországba ; ! JET REPÜLŐVEL. « Érdeklődjön az új leszállított árak felől, \ t úgyszintén a különleges olcsó árak felől, < | , fiatalok részére. » i ' . ’ Hajóutazások ! IKRA ét TUZEX CSOMAGOK ! ► megbízható és gyors elintézése * CHELSEA : TRAVEL SERVICE j 222 West 23rd Steet, , l> New York, N. Y. 10011 ; ’ Telefon: WA 4-4500-■ a a 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom