Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-20 / 16. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April, 20. 1972 Ml TóRTéfUK ** ÓhAzAbAN | HÍRES HELYSÉGEK Tarpa — Vajon mi teszi hiresse a helységeket? Mindig az emberek, a helység lakói, szülöttei. — Tarpát, lakóival együtt két nagy ember tette híressé. Ezek közül az egyik itt született, itt élt Tarpan, a neve Esze Tamás. A másik nem is itt született, nem is itt lakott, de ide temették: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Az antifasiszta képviselőt Sopronkőhidán a nyilasok végeztették ki, a háború utolsó napjaiban. Teteme választóinak falujában, a tarpai temetőben. — De van Esze Tamásnak és Bajcsy-Zsilinszky Endrének egy másik, kevésbé ismert elődje: Tarpai Marton, Tarpa község egykori bírája, akinek vezetésével már 1437-ben fellázadt Tiszahát népe a császári a- dószedők, a földesurak kegyetlenkedése és az egyházi elnyomás ellen. De mire juthatott egy-egy maroknyi lázadó paraszt? Megveretésre. — Kétszázhatvan évvel később, amikor 1697-ben ismét fellázadt a Hegyalja népe, a lázadás egyik szóvivője Esze Tamás volt. Ezt a felkelést megintcsak leverték, kegyetlenül megtorolták a császári hadak. Még a tokaji templomba bemenekült öregeket, asz- szonyokat és gyermekeket is mind megölték és a csecsemőket úgy tűzdelték fel a templomkerités hegyes karóira, mint a köcsögöket szokás. — Akkor még nem volt a felkelésnek igazi vezére, Rákóczi Ferenc akkor 21 éves volt és jóformán magyarul sem tudott beszélni, mert mint a császár foglyát, Prágában nevelték cseh papok, latinul, német szellemben. — És négy-öt évvel később, amikor már Rákóczi, mint halálra Ítélt, elmenekül a császár börtönéből és Lengyelországban talált menedéket, utána ment Esze Tamás és még egy maroknyi bujdosó (mert levert felkelés után csak bujdosásban tudtak élni ) és hívták: Légy vezérünk, fejedelem ! — És Esze Tamás szavára hazajött Rákóczi és soha el nem homályosuló fényes szabadságharcban mutatta meg a világnak: a zsarnokság minden fegyverével szemben fegyvertelenül is szembeszáll a nép, az ember ! — Különben Tarpa lakói mindig szorgalmas és o- kos gazdák voltak. Már Mátyás király idejében any- nyi ember lakott Tarpán, mint ma. Ez pedig nagy szó, mert Mátyás király idejeben egész Magyarország lakossága negyede sem volt a mainak. A tarpaiak különösen a gyümölcsfeldolgozásban jeleskedtek, már ötszáz évvel ezelőtt nagy aszalókemencékben aszalták az álmát, szilvát, főzték a lekvárt és vitték eladni az ország minden részebe és gabonáért cserélték. A község közepén ma is áll és működőképes az évszázados tarpai szárazmalom. — Otszázéves épület a templom is, még a Bátho- riak építették. — A Győzelem Termelőszövetkezetben ma is ápolják a régi hagyomány okát.Ez a környék legjobb szövetkezeti gazdasaga. — A nemzetközi műútról, ami Szovjetunió fele Beregszász felé visz, röviddel a határ előtt kell elfordulni, hogy Tarpára érhessünk. Utunk elvisz egy ötven méternyi magasságú halom előtt. Ezt nevezik Tarpán “nagyhegynek’! Ennek tetejéről ellátni Munkács várára, kissé délebbre a Máramarosi havasokra, “Nagy messzünnen rám merengve néztek, ködön at a Mármarosi bércek” -irta Petőfi itt, a Tisza partján. “Ott ahol a kis Túr siet beléje. . — A kis Túr patak itt folyik bele a Tiszába, a túlsó oldalon. “Úgy jön Tarpa felé, mintha ide akarna jönni, csak útját allja a Tisza!” mondják, akik ezen az oldalon állanak. — Petőfi amott állt, onnan nézett át ide. “Tulnan, vélem átellenben éppen pór menyecske jött, korsó kezeben, Korsaját mig telimeritette, átnézett rám, aztán ment sietve. ” — Ezek szerint tehát tarpai menyecskét látott a nagy költő a Tisza pártján. Ki lehetett az? Ma valamelyik dédunokája, vagy ükonokája itt él Tarpán egészen biztos. — Öreg szalmatetós házak is akadnak még és laknak bennük, de rádiót hallgatnak, televíziót néznek a lakóik. — Ahogy itt beszélnek az emberek, az nem olyan mint a pesti beszéd, es mégsem tájszólas. — Ez a mi irodalmi nyelvünk ! — Sőt nem is egyszerű irodalmi, hanem egyenesen szépirodalmi nyelvünk. A magyarul legszebben beszélő emberek laknak ezen a tájon. — A rádiónak szinte mindig innen kellene közvetíteni az emberi szót, a tiszta beszédet, a magyar kiejtést, észjárást, hogy ebből tanulhasson az egész ország. —Ma ez a község határmenti község és ez a helyzete meg is látszik eletén. Tarpa kiesik a forgalomból. Aki innen elmegy, nehezen jut vissza, de az is igaz; nehez innen elmenni. — Elsősorban azért, mert jó itt. így mondják a helybeliek, azok akik sohasem mentek innen el. ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriíiiiiuiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. I IIKKA F6Ü6YNÖKSÉG — TELEFON: (212) 535-6490 — 5 | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába s [ ! Honnan Duna a Duna? Európa második leghosszabb folyója — a világon nincs meg egy, amelyik annyi országnak mosná a partját —, Magyarországnak is fő vizi ütőere. Ez a rendkívül változatos, nyolc országon át folyó, 1860 kilométer hosszúságú Duna. Érdekes, hogy mindezek ellenére, sem eredete, sem vége nem határozható meg pontosan. Torkold tánál három fő és több kis ágra — deltatorkolatra — oszolva omlik a Fekete-tengerbe, s hordaléka mind beljebb építi medrét a tenger vizébe. így hajós legyen a talpán, aki ki merje jelenteni: eddig Duna, innen tenger. Most pedig az eredete körüli bizonytalanságra igyekeznek fényt deríteni az NSZK vízügyi kutatói, Megállapították ugyanis, hogy mintegy 25 kilométernyire a forrásától az ott még csak patakocskányi Duna a nyári, meleg időszakokban kiszárad, illetve eltűnik a talajban. Ez még nem okozna vitákat, de az igen, hogy aztán ez a viz Anachnal, az ottani Aach patakocska alakjában tör ismét a felszínre, az pedig a Bodeni-tóba folyva, a Rajna vízrendszerét táplálja tovább. A viz útjának pontos feltárására most radioaktiv izotópokkal kezdtek kísérletet, s ha igazolódik, hogy a Duna első 25 kilométerének vize időnként hűtlenül elhagyja útját,akkor a medret csatornákkal, belesekkel úgy meg fogják erősíteni, hogy a viz többé ne szökhessen meg, s a Duna valóban olyan hosz- szú legyen, amint azt a földrajzkönyvekben tanítják. I ****;**;***** * * * j ; VENDÉGVÁRÓ MAGYARORSZÁG Az Egerbe érkező turistákat érdekes, sokakat vonzó idegenforgalmi program várja idén. Felelevenítik a borral kapcsolatos szakmai és népi hagyományokat, Eger város történelmi emlékeit, a diák- szinjátszást és a vándorszinészetet. Az eseménysorozatban szerepel egyebek közt hangulatos történelmi lovasbemutató, váijátékok és a borkóstolóval egybekötött borkiállítás. Fejér megye idegenforgalmának további növekedésével számolva, májusban megnyílik az Alba Regia Szálló, amely űjabb 120 szobával bővíti a megye fogadóképességét. A Velencei-tó mellett 1975-ben pedig megkezdik az ifjúsági kiránduló-központ építését Agárdon űj étterem és cukrászda, Tácon, a Gor- sium szomszédságában pedig antik stilusu vendéglő épül a következő években. TAVASZI MUNKA A FÖLDEKEN Gépesített tavaszi munkák a herceghalmi Állami Gazdaságban. '
