Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-30 / 13. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 30. 1972 m TortfímnAz Óhajban 1970-ben svájci, 1971-ben amerikai, a chicagói Ch. Harris professzor volt. Az Unió korábbi rendezvényeiben, a nyugati országokban, többnyire a tengeren túlon a szocialista országok csak kis létszámban képviseltették magukat. Most először nyílt alkalom a szocialista országok tudományos eredményeinek méltó ismertetésére: az előadások közel 40 %-at szocialista or0 szagokból küldték be. A kongresszus programját úgy állították össze, hogy kifejezze a földrajzi tudományok modern kutatási koncepcióit, ösztönzést adjon fontos társa' dalmi, gazdasági problémák megoldásához hozzájáruló kutatási ágak kibontakozásához. A közvéleményben a földrajz általánosságban útleírással, felfedezésekkel, ország vagy tájak leírásával fonódik össze. Jóllehet ismeretterjesztésben megvan ennek a szerepe, de tudományos kutatásoknak ez már nem lehet a célja. A modern földrajz a természetben és társadalomban lejátszódó térbeli folyamatokat tanulmányozza, a törvényszerűségeit fedi fel. Különös figyelmet szentel a természeti földrajzi környezet és a társadalom fejlődésének kölcsönhatásaira. Számtalan tudomány foglalkozik a természeti környezet vagy a tár- • sadalmi gazdasági szféra egy-egy elemével, pl. az éghajlattal, a mezőgazdaság területi elhelyezkedésével ,stb. REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, Z URBANIZÁCIÓ A résztvevők többsége egyetemeken tanit földrajzot. Benyomásait egyetemi diákok, földrajzi társaságok szakülési hallgatóinak tömegével közli. Biz1 'tosra vesszük, hogy Magyarországot nemcsak egy ; sikeres tudományos tanácskozás emlékével, hanem egy dinamikusan fejlődő, színes életű szocialista ország megbecsülésével hagyták el. Fodor Erna HONVAGY A Magyar Szó március 9-iki szama beszámolót hozott arról, hogy egy, princetoni egyetemi tanár Duna nevű komondor kutyája első dijat nyert egy Greenville, Dél-Carolina-i kutya-kiállitáson. Meg a képét is hozta a lapunk: ott ül a feherszórii magyar komondor, szép nagy állat, de bizony arcából nem lehet sokat látni a hosszú szórtól, csak az orrát, meg a kinyújtott nyelvet. Bizonyara lelkendezett az ebadta, amikor fényképezték; — hiszen Del-Caroliná- ban rendszerint kutya-meleg van. . . nem úgy, mint a Tisza mentén, vagy a Hortobágy környékén, vagy mar ahonnan a Dunát idepostázták, mert bizony ókelmét postai rendelésre küldték ide a tudós pro- fésszomak. . . . . . . bár igaz, a Tisza táján, a Hortobágy környékén is vannak nagy melegek, de inkább csak nyáron, akkor sem az a nedves, fullasztó meleg, amilyen Dél-Carolinában, vagy New Jerseyben van. Nem hiszem, hogy megkérdezték a Dunát, hogy ki akar-e vándorolni Amerikába? Aligha. A nagyapja, dédapja, azok igen, de ő ! Hiszen mit is csinálhat egy magyar komondor Dél-Carolinában, vagy Eszak-New- Jerseyben? Bizonyára csak úl es gondolkozik, hogy mit is csinál a ménes a gémesküt mellett, valahol a Tisza menten, vagy hogy ki is ügyel a nyájra. Érzi, hogy a levegő sem olyan, mint odahaza, a szél nem hozza az akácillatot a falu felől, rekettyebokrok sincsenek a folyók partján. Más szaga van a levegőnek, olajos, füstös, nehéz. A viz sem olyan, mint a Tisza vize. Es sóhajt; hiszen, “aki egyszer a Tisza vizét issza, vágyik annak szive vissza. . . ” Néha a szeme is könnyes lesz: “Tudja a jó mindenható, mi is azon simivaló, hogy a ménes ott delelget, valahol a Tisza mellett. ” Aztán ejszakánkint, amikor felnéz az égre, latja, hogy meg a csillagok sem ugyanazok, mint a Hortobágy egén, nyári éjszakákon. . . Hej, de lassan múlhatnak a hetek es a napok a “Duna” számára. Néha-néha felfülel, hogy nem hallja-e a számadó gulyás füttyszavát, nem látja-e simogató tekintetét? Nem! Felnez az égre. .. jönnek-e a darumadarak dél felöl? Azok se jönnek. De jönnek otromba ezüstös gépmadarak csúnya zúgással és beszennyezik az eget és a földet. . . Nincs mást tennie a szegény Dunának, mint hallgatni, hallgatni a tenger mormolását. . . egyedül, egyedül a komondorok közül. . . És néz kelet felé, mindig kelet felé, hátha az iramló szél idáig hordja a gulya kolompolását, a vágtató ménes dübörgését, a csikós ostorpatlogtatását ............. Mindhiába. Lassan szertefoszlik a Duna emlékezetében a tiszai táj, ^ a hortobágyi kilences hid, a csikós, a gulyás, a napmelegt'ól égő kopár szik. . . Mivel tölti hát az idejét egy magyar komondor Amerikában? Nincs ménes, amire ügyelnie, nincs gulya, mire vigyáznia kellene. így hát elmegy a “Duna”, unalmában, más nemzetiségű kutyákkal versenyezni. De hát mi is egy nemet, sköt vagy ijris kutya egy magyar komondornak? Foghegyre sem elég. Mint ahogy a Greenvillei kutyaverseny bírája ki is jelentette: “1939 óta bíráskodom kutyaversenyeken, de ilyen erős, szívós, okos kutyát még nem láttam életemben. . .” Reméljük, hogy ez a szép dicséret enyhíti, legalább is részben, a mi drága, négylábú honfitársunk marcangoló honvagyat............ Deák Zoltán 1972 ben száz éves a Magyar Földrajzi Társaság Tiz napon át Budapest látta vendégül a NEMZETKÖZI UNIÓ EURÓPAI REGIONÁLIS KONGRESSZUSÁNAK résztvevőit. Az Unió negyedévenként szervez regionális konferenciákat, melyek a világ egy-egy nagyobb területi egységének természeti- és gazdasági, földrajzi problémáit tűzik napirendre. Legutóbb 1967-ben Mexico Cityben a latin-amerikai kutatási eredményekkel foglalkoztak. A budapesti konferencián először fordult a figyelen az “öreg” Európa felé. A nemzetközi tudományos élet e jelentős eredményéről Pécsi Márton akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató In tézetének igazgatója és dr. Enyedi György kandidátus, a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke tájékoztatta az újságírókat. Többek között elmondta, hogy a magyar földrajzi tudományok megbecsülését jelzi a konferencia, a- melynek rendezési jogát először adták most szocialista országnak. A hely kiválasztásában szerepet játszott az is, hogy 1972-ben százéves a Magyar Földrajzi Társaság a világ egyik legrégebbi földrajzi társasága. Az esemény tudományos jelentőségét bizonyítja, hogy a jelenlevők száma meghaladta a 800 főt, akik a föld több, mint negyven országát képviselték. Nagy létszámú delegáció érkezett a Szovjetunió, Nagy-Británnia, a Német Szövetségi Köztársaságból, de az USA-ból is. A világszervezet elnöke még FÖTÉMÁK: A KÖRNYEZET, A TERVEZÉS ÉS A A legtöbb előadást három szekcióban nyújtották be. Ezek: az ember és környezete, a regionális fejlesztés, tervezés és urbanizáció problémái. A konferencia további részlegeiben az európai gazdasági integrációk területi kapcsolataival, az európai területek felszínfejlődésének kutatási módszereivel, a tematikus térképezéssel, a földrajzoktatás korszerű módszereivel foglalkoztak az előadások. A résztvevőket a tudományos vitákon kívül érdekelte a vendéglátó Magyarország is, hiszen sokan közülük először jártak itt. A kongresszus előtt és utána is hat vidéki szimpóziumot rendeztek, négyet ebből vidéki tudományos központok szervezésében, melyek egy-egy tudományos részproblémával és helyszíni bemutatásával foglalkoztak. A Duna vízrajzi és hasznosítási problémáit tárgyaló szimpóziumnak egy, Rajkától Budapestig üsző hajó adott szállást, a falusi települések és a mezőgazdaság átalakulását Bács-Kiskun, Csongrád és Baranya megye bejárásával mutatták be. Reprezentatív atlasz- és földrajzkönyv-kiállitá egészítette ki a konferenciát, amelyen megtalálhatók Mátyás király korában a Dunakanyarról Lázár Deák által lóhátról készített, ma is jónak talált térkép, valamint az Egyesült Államokból hozott leg újabb, a holdról készített térképek is. | HA BUDAPESTRE MEGyÉ § EL NE MULASSZA FELKERESNI | \ KŐVÁRI TIBOR 3 I NÉPMŰVÉSZETI ÜZLETÉT 8 ' V. Néphadsereg u.13 szám r | eredeti NÉPMŰVÉSZETI, j ’ aruk nagy választékban \ & Egy blokk a Szent István körúttól L
